Szoborháború és szoborbéke

 

„Károlyi Mihály és Tisza István alakja a Parlament körüli területrendezéssel, a Horthy Miklósé pedig a vidéki szoborállításokkal került a magyar közérdeklődés központjába. A magyar Trianon-neurózishoz valamennyiüknek köze van, s ezt saját tapasztalataink is alátámasztják."
B
evezetőnkben arra is felhívtuk a figyelmet, hogy az egyetemi hallgatók az 1918 és 1920 közötti időszakot nem téves döntések sorozataként, hanem adottságként szemlélik.

Trianon-trauma - kreatív együttgondolkodás filmen


A Károli Gáspár Református Egyetem díszteremében mutatták be a tavalyi, Trianon a középiskolai oktatásban című konferencia rövidített filmes változatát.

Horthy-kultusz Magyarországon?


Különös „fél-kerek”, vagyis 55. évfordulója volt 2012. február 9-én annak, hogy a portugáliai Estorilban elhunyt a két világháború közötti időszak magyar történelmének meghatározó politikusa, Horthy Miklós. A cikk ekkor jelent meg - eredetileg.

Bűn és bűnhődés?

Húsz év elmúltával számíthatunk-e a magyar állampárt vezetői által 1989 előtt elkövetett bűnök kivizsgálására?

Ha igen, vagyis lesz igazságtétel, akkor mennyire függ az eljárás megindítása attól, hogy eszébe jut-e valakinek feljelenteni azokat, akik e bűnöket elkövették?

Tények, tettek, felelősség


K.Orosz István összefoglalója az Aspektus 2011. decemberi, az igazságtételről szóló vitaestjéről a Sit-e Magazin számára, amely 2011. december 11-én jelent meg.

Pilótaülésben Horthy István özvegye

„Isten hozta Kenderesen vitéz nagybányai Horthy Miklós, Magyarország kormányzója szülővárosában!” Az átutazó erről a tábláról értesülhet arról, hogy a Szolnok megyei településen a huszadik század első felének magyar államfője mindmáig népszerű.

Tumor, seb vagy valami egészen más?


Trianon kérdései és azok oktatása a középiskolákban, avagy nemzeti összetartozás a gyakorlatban - erről volt szó az Aspektus 2011.június 1-én, a Károli Gáspár Református Egyetemen szervezett rendezvényén.

Kettős kisebbségben

Az „Előretolt vagy visszamaradt „helyőrségek?”- alcímmel a magyar szórvány- illetve diaszpóra-stratégiáról szervezett 2011.április 27-án az Aspektus vitaestet.

Gecse Géza elmondta, hogy a meglehetősen furcsa és szokatlan alcímhez a temesvári-erdélyi Bodó Barnával folytatott eszmecsere adta az ötletet, hiszen ha egy helyőrséget „előre tolnak”, akkor azok, akik küldik, gondját viselik, míg ha az „visszamaradt”, akkor erről aligha lehet szó. A Szórvány Alapítvány létrehozója úgy látja, hogy ma sem szórvány-, de diaszpóra stratégiáról sem lehet beszélni... 

Trianon az egyetemi oktatásban

Sorozatindító Aspektus vitaest az ELTE-n 2011. március 23-án.

Duray Miklós szerint a magyarok 1920 óta "nem élnek normális körülmények között sem Magyarországon, sem pedig a környező országokban”. Élénken él az emlékezetében, amikor Budapesten fia felsóhajtott, hogy itt végre hangosan beszélhet magyarul az utcán. Ez otthon, Pozsonyban nincs így - állapította meg a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának emblematikus politikusa.

A magyar külpolitika kérdései

Balázs Péter külügyminiszter és a civilben politológus Schöpflin György EP-képviselő vitaestünkön való 2010. január 29-i beszélgetésének külön aktualitást adott a hónap elejétől életbe lépett szlovák nyelvtörvény.

Oldalak

Feliratkozás aspektus RSS csatornájára