Az „Előretolt vagy visszamaradt „helyőrségek?”- alcímmel a magyar szórvány- illetve diaszpóra-stratégiáról szervezett 2011.április 27-án az Aspektus vitaestet.

Gecse Géza elmondta, hogy a meglehetősen furcsa és szokatlan alcímhez a temesvári-erdélyi Bodó Barnával folytatott eszmecsere adta az ötletet, hiszen ha egy helyőrséget „előre tolnak”, akkor azok, akik küldik, gondját viselik, míg ha az „visszamaradt”, akkor erről aligha lehet szó. A Szórvány Alapítvány létrehozója úgy látja, hogy ma sem szórvány-, de diaszpóra stratégiáról sem lehet beszélni... 

Sorozatindító Aspektus vitaest az ELTE-n 2011. március 23-án.

Duray Miklós szerint a magyarok 1920 óta "nem élnek normális körülmények között sem Magyarországon, sem pedig a környező országokban”. Élénken él az emlékezetében, amikor Budapesten fia felsóhajtott, hogy itt végre hangosan beszélhet magyarul az utcán. Ez otthon, Pozsonyban nincs így - állapította meg a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának emblematikus politikusa.

Balázs Péter külügyminiszter és a civilben politológus Schöpflin György EP-képviselő vitaestünkön való 2010. január 29-i beszélgetésének külön aktualitást adott a hónap elejétől életbe lépett szlovák nyelvtörvény.

„A magyar politika elgyengülésében kell keresni azokat az okokat, amelyek most felszínre kerültek” – mondta Duray Miklós, aki 2009.október 14-én kifejtette, hogy a szlovákiai magyarság mai és a szlovákság 19. század végi magyarországi helyzete hasonló.
 

Szófia belvárosának piacán ugyanúgy árulják II.Sándor, II.Miklós cár és Joszif Sztálin miniatűr szobrát, mint Adolf Hitlerét és Benito Mussoliniét. Gecse Géza 2009 szeptemberének végén vett részt a szófiai egyetem nemzetközi konferenciáján - egyedüli magyar kutatóként.

A felgyorsult közlekedés és a hihetetlen sebességgel fejlődő kommunikációs technológia világában is ritkán adatik meg, hogy egy éppen aktuális témához megfelelő szakértő előadót találjon egy  nyugaton élő magyar gyülekezeti közösség vagy kulturális  egyesület.

Nemzetközi nyári akadémia Hannoverben
A Hannoveri Leibiz Egyetemen fiatal kutatók azt vizsgálták, hogy mennyire volt szükségszerű a vegyes lakosságú kelet- illetve kelet-közép-európai térségben mindaz, ami annyi szendvedést okozott? Alapvetően más volt-e ennek a régiónak a történelme vagy pedig lényegében ugyanaz, mint Nyugat-Európáé?

A Szentpéterváron élő orosz zsidó író, Alekszandr Melihov a szovjet elit zsidókhoz való viszonyáról beszél Gecse Gézának. Az interjú - többek között - arról szól, hogy az 1953 januárjában Moszkvában a "cionista orvos gonosztevők", a "hazátlan kozmopoliták" ellen kezdeményezett sajtóhadjáratnak mi lehetett a hátterében.

A Hannoveri Leibniz Egyetem történészei az 1990-es évtizedben a délszláv háborúban elhíresült új angol kifejezés, az "ethnic cleansing", magyarul "etnikai tisztogatás" történetének hátterét vizsgálják fiatal lengyel, ukrán, belarusz, román, macedón, grúz, észak-amerikai, német, ír, olasz, lett, litván, szerb, szlovák és magyar kutatók közreműködésével.

Az ELTE Új- és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszékének tanáraként Bizánctól Bizáncig címmel jelent meg Gecse Géza könyve az orosz birodalmi gondolatról, így nem csodálkoztam azon, hogy a lengyel fővárosban egy nemzetközi történészkonferencián vett részt, amelynek a címe igen meghökkentő.