Nemcsak a posztszovjet térség, hanem egész Európa egyik legnagyobb bombázó-repülőtere adott otthont az idei VIII. Finnugor Világkongresszusnak Észtország második legnagyobb városában, Tartuban. A 2021. június 14-e és 18-a között szervezett rendezvényt ugyanis az Észt Nemzeti Múzeumban tartották, amelyet az egykori repülőtér létesítményeit és kifutópályáját felhasználva öt éve immár interaktív múzeumként hasznosítják.
Augusztus 10-én elhunyt Nanovfszky György, akit leginkább diplomataként tart számon a magyar közgondolkodás. Ő volt a rendszerváltás utáni első magyar moszkvai nagykövet. Alapítója a Finnugor Világkongresszusnak és sokáig elnöke volt a Magyarországi Eszperantó Szövetségnek.
Temetése 2021. augusztus 27-én délelőtt 10 órakor lesz a Fiúmei úti Sírkertben.
Száz évvel ezelőtt, 1921. augusztus 9-én született Hanák Péter történész, egyetemi tanár, akadémikus. Csak később tudtuk meg, hogy Andics Erzsébet segítője volt történész fronton az 1940-es évek végén a kommunisták rendszerváltásában, mint ahogy azt is, hogy 1956-ban láblövést kapott, amikor I.Tóth Zoltánt elkísérte diáktársaival. (I.Tóth Zoltánt lelőtték). Nekünk tanárunk volt - Tefner Zoltán fiatal tanárként találkozott Hanák Péterrel.
Én 1989-ben beszélgettem vele utoljára - 1956-ról. Kattintással:
A VIII. Nemzetközi Finnugor Világkongresszust 2021. június 14-e és 18-a között rendezték meg - ez alkalommal Tartuban, Észtország második legnagyobb, azon kívül pedig egyetemi városában. Összeállításom első részében a környezetet és néhány programot mutatok be - de hamarosan fogok közreadni tartalmi ismertetőt is.
Az antant szövetségeseként Oroszország egészen 1917-ig nagy erőkkel vett részt az első világháborúban, ám a bolsevikok Breszt-Litovszkban 1918. március 3-án kényszerűségből különbékét kötöttek. Az ellenük harcoló orosz ellenforradalmi erők többsége továbbra is az antant szövetségesének tekintette magát, de 1918 szeptemberében, illetve novemberében már a bolsevik Oroszország is semmisnek tekintette a békeszerződést. A nagyhatalmak között volt olyan, amelyik hajlott volna arra, hogy Oroszországot is meghívják a versailles-i tárgyalásokra, de végül 1919. február 15-ére, a Konstantinápoly Márvány-tengernél lévő bejáratánál elhelyezkedő Herceg-szigetekre hívták meg az összes orosz politikai erőt. Gecse Géza tanulmánya a Külügyi Szemle 2020/3. őszi számában jelent meg.
