Az antant szövetségeseként Oroszország egészen 1917-ig nagy erőkkel vett részt az első világháborúban, ám a bolsevikok Breszt-Litovszkban 1918. március 3-án kényszerűségből különbékét kötöttek. Az ellenük harcoló orosz ellenforradalmi erők többsége továbbra is az antant szövetségesének tekintette magát, de 1918 szeptemberében, illetve novemberében már a bolsevik Oroszország is semmisnek tekintette a békeszerződést. A nagyhatalmak között volt olyan, amelyik hajlott volna arra, hogy Oroszországot is meghívják a versailles-i tárgyalásokra, de végül 1919. február 15-ére, a Konstantinápoly Márvány-tengernél lévő bejáratánál elhelyezkedő Herceg-szigetekre hívták meg az összes orosz politikai erőt. Gecse Géza tanulmánya a Külügyi Szemle 2020/3. őszi számában jelent meg.
Budapesten bemutatták Paul Marer "Részvételem a Wallenberg mentőakcióban. Bach Marianne visszaemlékezése" című könyvét. Ott voltunk a márciusi könyvbemutatón.
Néhány napja jelent meg az Öt Kontinens legújabb száma. Az Új- és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszék Tudományos Közleményei No.2017/1-es számában olvasható az alábbi cikk. A megjelenés ideje: Budapest, 2020.
Az én írásom a 69.- 88. oldalon jelent meg.
A Magyar Nemzetben 2020. július 14-én megjelent írásomnak végül is nem én adtam sem címet, sem alcímet. Az egészen más volt - eredetileg. A szerkesztők adták neki "Az elnök kiáltványa blöff volt" címet, aminél sokkal jobb lett volna a következő: "Az elnök kiáltványa blöffnek bizonyult"! Ezért is használtam én itt, ezen az oldalon ezt a címet.
