békeszerződés

Győztes vagy vesztes? Oroszország első világháborús részvételének problematikája és a béketárgyalásokról való kiszorulásának magyarázata


Az antant szövetségeseként Oroszország egészen 1917-ig nagy erőkkel vett részt az első világháborúban, ám a bolsevikok Breszt-Litovszkban 1918. március 3-án kényszerűségből különbékét kötöttek. Az ellenük harcoló orosz ellenforradalmi erők többsége továbbra is az antant szövetségesének tekintette magát, de 1918 szeptemberében, illetve novemberében már a bolsevik Oroszország is semmisnek tekintette a békeszerződést. A nagyhatalmak között volt olyan, amelyik hajlott volna arra, hogy Oroszországot is meghívják a versailles-i tárgyalásokra, de végül 1919. február 15-ére, a Konstantinápoly Márvány-tengernél lévő bejáratánál elhelyezkedő Herceg-szigetekre hívták meg az összes orosz politikai erőt. Gecse Géza tanulmánya a Külügyi Szemle 2020/3. őszi számában jelent meg.

Pályázatunk - részletesebben!


1919. június 28-án Németországgal, szeptember 10-én Ausztriával, november 27-én pedig Bulgáriával iratták alá a győztes nagyhatalmak a maguk békediktátumait. Magyaországgal - bár már ekkor döntöttek az ország új határainak kijelöléséről - csupán 1920. június 4-én iratták alá a békeszerződést. Ma, augusztus 3-án, pontosan 101 évvel ezelőtt üzent Németország hadat Franciaországnak! Ismertetjük az idei pályázatunk részletesebb összefoglalóját, amelyet az Első Világháborús Centeneriumi Emlékbizottsággal egyeztetünk!

Az észt-orosz határkérdés és mai háttere


A tartui béke aláírása
Huszonkét éve nincs mindkét fél részéről hivatalosan elismert határ Észt- és Oroszország között. Mennyiben tekinthető érvényben lévőnek az 1920-ban, az észt függetlenséget megalapozó szovjet-észt békeszerződés? Erről szól Mészáros András összefoglalója.

Feliratkozás békeszerződés csatornájára