Gecse Géza

Schöpflin György itt hagyott bennünket!

8836.jpg
Néhány nappal 82. születésnapja előtt Tallinnban halt meg Schöpflin György politológus, a Fidesz-MPP 2004 és 2019 közötti európai parlamenti képviselője, a nacionalizmus-kutatás és a nemzeti kisebbségek kérdéseinek nemzetközi hírű kutatója.

Történetírás és genetika

tig_7464_kseg.jpg
Bizonyára mindenkinek feltűnt, aki nyelvészekkel beszél a nyelvrokonság kérdéseiről, hogy ők többnyire erőteljesen hangsúlyozzák: a nyelvi- és a biológiai rokonság két különböző dolog, egyiknek sincs köze a másikhoz. Ez most mégis úgy tűnik, hogy változni fog – kezdte az Aspektus témafelelőse mondandóját 2021. október 21-én a Nemzetek Háza Bajza utcai épületében. A magyar múlt ugor örökségét is feldolgozó, 80. születésnapján Jankovics Marcellre is emlékező találkozón Gecse Géza hangsúlyozta, hogy Németh Endre matematikus tíz évvel ezelőtt paleogenetikus és őstörténész kollégáival olyan munkába fogott, amelynek főbb eredményei két éve értek be. A kutatók megállapításai szerint az eurázsiai térségben három olyan, egymástól több ezer kilométer távolságra elhelyezkedő régió található, ahol a férfi genetikai vonalak, idegen szóval a genomok között hasonlóság van: az egyik ilyen hely a Kárpát-medence, a másik a Volga‒Káma-vidék az egykori Magna Hungáriával, ahol ma a volgai tatárok és a baskírok élnek, valamint Nyugat-Szibéria, az Ob és Irtis folyók vidéke, a hantik és manysik földje. Utóbbi terület a magyarhoz legközelebb álló két finnugor nép szülőföldjének tekinthető, ahol már csak valamivel kevesebb, mint tízezernyi manysi vagy vogul, és legfeljebb húsz-harmincezernyi hanti vagy osztják él egy Franciaország nagyságú területen.

Jankovics Marcell életművéről

dsc02756_jm-nevet.jpg
Azon a napon, amikor elhunyt, vagyis 2021. május 29-én a magyar rajzfilmművészet talán legnagyobb alakjáról nem gondolhatta senki, hogy meg fog halni. Mi a júniusi temetés helyett, 80. születésnapján, 2021. október 21-én emlékezünk meg róla.

Nyelvi- és kisebbségpolitikai tanulságok Tartuból

Az Észt Nemzeti Múzeum Tartuban

Nemcsak a posztszovjet térség, hanem egész Európa egyik legnagyobb bombázó-repülőtere adott otthont az idei VIII. Finnugor Világkongresszusnak Észtország második legnagyobb városában, Tartuban. A 2021. június 14-e és 18-a között szervezett rendezvényt ugyanis az Észt Nemzeti Múzeumban tartották, amelyet az egykori repülőtér létesítményeit és kifutópályáját felhasználva öt éve immár interaktív múzeumként hasznosítják.

Nano elment!

Nanovfszky György

Augusztus 10-én elhunyt Nanovfszky György, akit leginkább diplomataként tart számon a magyar közgondolkodás. Ő volt a rendszerváltás utáni első magyar moszkvai nagykövet. Alapítója a Finnugor Világkongresszusnak és sokáig elnöke volt a Magyarországi Eszperantó Szövetségnek. 
Temetése 2021. augusztus 27-én délelőtt 10 órakor lesz a Fiúmei úti Sírkertben.

Ragaszkodás az utópiához

Hanák Péter 1989-ben

Száz évvel ezelőtt, 1921. augusztus 9-én született Hanák Péter történész, egyetemi tanár, akadémikus. Csak később tudtuk meg, hogy Andics Erzsébet segítője volt történész fronton az 1940-es évek végén a kommunisták rendszerváltásában, mint ahogy azt is, hogy 1956-ban láblövést kapott, amikor  I.Tóth Zoltánt elkísérte diáktársaival. (I.Tóth Zoltánt lelőtték). Nekünk tanárunk volt - Tefner Zoltán fiatal tanárként találkozott Hanák Péterrel. 
Én 1989-ben beszélgettem vele utoljára - 1956-ról.  Kattintással:

 

 

Embermentés - könyvbemutató a nem-kommunista ellenállókról a Nemzeti Múzeumban

dsc04574.jpg
2021. június 8-án mutatták be a Magyar Nemzeti Múzeumban az Embermentés, sorsok, tények és tanúk című kötetet, amely a majd két évvel korábbi konferencia előadásai mellett további hármat is tartalmaz.

Új dékán az ELTE BTK élén Bartus Dávid személyében

sonkoly_2_bartusdavid.jpg
2021. februárjától új dékánja van az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának - Bartus Dávid személyében.

Seres-lecke

kem_8038.jpg
Tanmese arról, hogyan kerülje ki az ember, hogy ne járjon nagyon pórul, ha vállalkozó szellemű emberekkel találkozik. A helyszín a Nyíregyháza melletti Kemecse.

Győztes vagy vesztes? Oroszország első világháborús részvételének problematikája és a béketárgyalásokról való kiszorulásának magyarázata


Az antant szövetségeseként Oroszország egészen 1917-ig nagy erőkkel vett részt az első világháborúban, ám a bolsevikok Breszt-Litovszkban 1918. március 3-án kényszerűségből különbékét kötöttek. Az ellenük harcoló orosz ellenforradalmi erők többsége továbbra is az antant szövetségesének tekintette magát, de 1918 szeptemberében, illetve novemberében már a bolsevik Oroszország is semmisnek tekintette a békeszerződést. A nagyhatalmak között volt olyan, amelyik hajlott volna arra, hogy Oroszországot is meghívják a versailles-i tárgyalásokra, de végül 1919. február 15-ére, a Konstantinápoly Márvány-tengernél lévő bejáratánál elhelyezkedő Herceg-szigetekre hívták meg az összes orosz politikai erőt. Gecse Géza tanulmánya a Külügyi Szemle 2020/3. őszi számában jelent meg.

Oldalak

Feliratkozás Gecse Géza csatornájára