Szabó Csaba

Séta a belvárosban - Balázs Ernő kolozsvári tárlata


Séta a belvárosban címmel nyílt meg Kolozsváron a Györkös-Mányi Albert Emlékházban Balázs Ernő első erdélyi tárlata. A Magyarországról Erdélybe hazatérő művész évtizedekig autodidakta módon fejlesztette tovább magát. Hazaérkezése és az urbánus festészet irányába való fordulása fergeteges sikert hozott számára.

A kolozsvári Jancsó Miklós irodalmi naplóesszé-vázlatáról


Götz von Berlichingen verbális kirohanása akkor kapja meg teljes jelentési színezetét, ha az élethelyzetet is látjuk, amelyben született. S ha ezt látjuk, akkor azonnal eltűnődünk afelett, hogy vajon melyik Götz is az „igazi”: a történelmi félbandita, vagy Goethe szimpatikus hőse...

A Pro Minoritate téli száma Kolozsváron


A kiadványt Péter László kolozsvári szociológus méltatta, tartalmát Ivácson András Áron mutatta be, de az est alaphangulatát Kósa András László főszerkesztő határozta meg.

A transzszilván Potomac partján


Kolozsváron 570 föszálló lámpással ünnepelték Mátyás király születésének 570. évfordulóját. A város főterén háromezren gyűltek össze, de az ünnepnek számos más - közéleti, irodalmi, közösségépítő - rendezvény is szolgálatába állt. Ilyenkor a Kolozsvárhoz különösképpen kötődő könyveknek is különös aktualitásuk van. A "kolozsváriság" egyik sajátos személyiségének, a ma Washingtonban élő Lőwy Dánielnek Két világ között című kötetét Szabó Csaba foglalja össze.

Csángó körkép – Kolozsváron

A csángók ügyének legismertebb nemzetközi szószólóját, a törékeny, ugyanakkor igen bátor finn Tytti Isohookana–Asunmaa-t csak Tytti-asszonynak hívják Erdélyben és a Csángóvidéken. Csángó körkép című könyvét február 11-én mutatták be Kolozsváron.

Folyópartok – Újnomádok

Xantus Jánosra emlékeztek február 7-én délután a kolozsvári magyar főkonzulátuson. Xantus Gábor dokumentumfilm-rendező vetített édesapjáról portréfilmet, majd Magdó János főkonzul mutatta be azt a rendhagyó riportkötetet, amelyet Szabó Csaba és Ambrus Attila külön erre az alkalomra írtak-szerkesztettek.

Kék úzok, íjak, lovak, szépasszonyok

Amikor betörtetek Erdélybe 1068-ban kún, jász meg besenyő társaitokkal, majdnem megvertetek minket Kerlésnél, pedig Salamon királyunk és fiai, Géza és László hercegeink is ott forgatták kardjukat. Az volt a szerencsénk, hogy ti a szép magyar lányokat tartottátok a legnagyobb kincsnek, így nem figyeltetek kellőképpen az íjakra, nyilakra, lovakra.

Oldalak

Feliratkozás Szabó Csaba csatornájára