1918 előzményei és következményei

2018. július 6-án Felsőőrben könyvbemutatóval egybekötött bemutatót tartottunk az Aspektus eddigi három első világháborús kisfilm-vetélkedőjéről, felhívva a figyelmet arra, hogy a Nemzetpolitika - szorítóban 2002-2017 című kötetben ezek közül valamennyi összefoglalóját elolvashatják az érdeklődők! Ámon Antal és Békássy N. Albert bevezetőjét külön is összefoglaljuk, viszont az idő szűkössége miatt elvállaltam, hogy a délelőtti előadásban szereplő kisfilmeket, valamint este a három 25 perces tv-s profilú filmet, amelyekből ízelítőt adtam, itt az Aspektus honlapján vasárnapig teljes egészében elérhetővé teszem, néhány rövid mondattal kiegészítve.

Előadóink is elmondták, hogy az első világháború után Trianonnak „köszönhető” a nyugat-európai magyar szórványlét "erősödése".

Az első világháborút ma azért különösen nehéz megemésztenünk, mert bár elődeink derekasan helyt álltak benne, az állam, amiért küzdöttek megszünt létezni és mindannyiunk tudatába Trianon égett bele, amelynek következtében az ország harmadakkora lett, mint amekkora előtte volt és a magyar népesség harmada hirtelen különböző más, nem magyar országok állampolgára lett, ahol kisebbségnek számítottak.

Bár a kortársak számára sok minden nyilvánvaló volt, számunkra, mivel távol került tőlünk – sok minden ma érthetetlen.

Nemcsak nemzeti, nemzetközi összefüggésében is!

A nemzetközi kapcsolatokat tárgyalva vannak rá magyarázatok, mint például Henry Kissingeré, de valójában nem tudjuk miért nem lehetett az első világháborúra "hamarabb pontot tenni", csupán magyarázataink vannak rá.

Az iskolai oktatás adottság: nem tanítják például az első világháborúban kulcsszerepet játszó tábornokokainkat, aminek csak  részben oka a tanári pálya elnőiesedése!

Mindezzel 2014-ben tisztában voltunk, ezért igyekeztünk Szarajevói merénylet- és Trianon-központúan megközelíteni a témát.

Most csupán a 25 perces változatra hívjuk fel a figyelmet, amelyből este rövid részletet adtunk. Kattintással:

Az 1914-es nyitórendezvényünk tudatosította: nem az első világháború él az európai népek és így a magyar köztudatban, hanem az azt követő különböző békeszerződések!

Ekkori előadóink közül Tóth Andrej hívta fel a figyelmet, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlásában kiemelkedő szerepet játszott a köztársasági államberendezkedés mellett voksát letévő Ausztria - és csak ezt követően "szólaltak meg" a többiek, köztük a magyarok is, akiknek ezt követően valójában nem is nagyon volt más választásuk, mint a függetlenség kikiáltása.

1914-ben az  erőszak és egyéni és tömegterror összefüggéseit különösen aktuálissá tette a közelmúltban lezajlott boszniai háború és a New York-i ikertornyok elleni 2001-es támadás, amely felvetette azt a kérdést: mennyiben számít ma mindenhatónak a technológiai fejlettség, illetve mennyire fordítható az az innováció élvonalában járó nagyhatalom ellen viszonylag egyszerű módszerekkel?

1915-ben (gyakorlatilag) nem volt pályázat, hiszen a pályázati felhívást az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság csak nagyon későn írta ki.

Az évente elkészített, ma már három 25 perces filmes összefoglalókat bátorításnak szántuk. (Ugyanígy a hetven perces fényképes-hangos változatokat, amelyekben lényegében változtatás nélkül közöltük a nyitórendezvény teljes változatát (csak a nyögéseket és az "üresjáratokat" vettük ki belülük.) Ezeken kívül készültek kisebb, 3 perces filmek, de ezek alapvető funkciója az volt, hogy a Facebook-on felhívjuk a figyelmet a rendezvényről készült összefoglalóra, valamint a kisfilm-vetélkedőre.)

A 25 perces filmes változat esetében minden alkalommal elkészítettük azok angol nyelvű és/vagy feliratozott vagy hangalámondásos változatát is! (Megtalálható kulcsszavakkal a YouTube-on - ha mégsem, akkor kérek szépen egy e-mailt az ujaspektus@gmail.com címre és elküldöm e változatok linkjét is!)

Ami a pályázatban hirdetett kisfilmeket illeti, koncepcionálisan kétfajta megközelítésben: a tematikusban és a családiban, a „testközelbe hozott történelemben” gondolkodtunk.

A kisfilmek hosszúságát eredetileg 4-5 percesben határoztuk meg, de ezen már 2016-ban módosítottunk: 2-4 perces kisfilmeket kértünk - az első, 2014-es klip-vetélkedő tanulságaiból kiindulva.

2014-ben kaptunk tiszta családi témát - ld. a második helyezett filmet -kattintással:

Kaptunk családi vonallal "kevert" tematikusat - ld. az első helyezett filmet - kattintással:

Politikai szempontból kényes téma lehet-e az első világháború?

Élő példa erre, az idei év, az 1918. december 1-ei dátum, hiszen a románok nemzeti ünnepként ünneplik, amit mi magyarok a legszívesebben elfelejtenénk. Ettől függetlenül a témáról beszélni kell, Gyulafehérvár "kényes" mivoltát mi is ki fogjuk használni. A Kolozsvári Televízió Magyar Adásának Erdélyi Figyelő című műsorában idén június 6-án ezt tettük! Fontos körülmény, hogy mindenki, tehát nemcsak magyarok, köztük határon túli magyarok, hanem határon túli nem magyarok is részt vehetnek a kisfilm-vetélkedőben! Íme az Erdélyi Figyelőben közreadott interjú  - kattintással:

Ki gondolta volna, hogy a román feliratozás következtében román közönség számára is elérhetőbb formátumban tudjuk a felhívást közreadni?

A nem magyar résztvevők számára követelmény, hogy kisfilmjüket angol hangalámondással vagy feliratozással lássák el.

2016-os első világgháborús kisfilmvetélkedőnk második helyezett alkotása ennek szemléltetésére kiváló példa - kattintással:

Nyíregyházán önkéntes munkában részt vevő olasz diákok készítették az összeállítást!

1916-ban az első világháborúról való megemlékezést a keleti fronton június elején indított bő három hónapos Bruszilov-offenzíva, illetve az ennek nyomán augusztus végén megindított Erdély elleni román támadás adta meg, amely az ennek nyomán indított ellentámadás végére a román hadsereg kudarca nyomán Bukarest elfoglalásával végződött.

De ezt megelőzően még 1916 novemberében meghalt az addigi karizmatikus uralkodó Ferenc József, ami IV. Károly trónra lépésével új távlatokat nyitott ugyan, de - különböző okok miatt - ezt nem tudta kihasználni az akkori elit.

Ennek összefoglalálására kiváló a 2016-os nyitórendezvény 25 perces összefoglalója - kattintással:

A 2016-os kisfilmvetélkedő legfőbb tanulsága: a családi témát ebben az évben a "tematikus" háttérbe szorította, amire kiváló példa az első helyezett film. Kattintással:

Ilyen film elkészítésére a YouTube szerkesztőprogramja már kevés lett volna. (A programot amúgy a szolgáltató 2017 szeptemberében hozzáférhetetlenné tette, tehát az idén mindenképpen hasznos legalább egy bármilyen, akár nagyon egyszerű szerkesztő program használata!)

2017-es nyitórendezvényünk során is tudtak előadóink újat mondani közönségüknek. Kattintással:

Számunkra meglepetés volt, hogy Nyelipovics orosz történész véleménye Bruszilovról sokkal rosszabb volt, mint amilyen a ma uralkodónak számító általános vélekedés az orosz tábornokról. Nyelipovics arra is rámutatott, miként volt lehetséges, hogy az orosz túlerő ellenére a Monarchia csapatai miért tudtak mégis sikeresek lenni. 1917-es keltezésű az a rendelkezés, amely emlékművek állítását rendelte el az elesettek emlékének megörökítésére.

Ami a történeti emlékezetet illeti, az első világháború annyira kiesett a magyar köztudatból: annyira, hogy még előadóink sem ismerték fel az arcképét azoknak a kiemelkedő teljesítményt elért tábornokainknak, akiket a világháború alatt például pont 1917-es teljesíményükért komoly kitüntetésben részesítettek.

Elmondtam, hogy szükségszerű, hogy egy klip-vetélkedő során arra is kiterjedjen a figyelmünk: tudjunk támpontokat, segítő kezet nyújtani azoknak is, akik életükben nem csináltak még ilyet, bár koncepcionálisan abból indultunk ki, hogy 11-12 éves diákok "hülyeségből" csinálnak kisfilmet, amelyek átagosan 12-13 másodpercesek. Abból indultunk ki, hogy ezt a "tudást" nemcsak hülyeségre lehet használni!

Ezért állítottuk követelményként a történelmi ismeretterjesztő funkciót!

Az ELTE Szekfű Gyula Történelmi Könyvtárában elhelyeztem egy könyvcsomagot. Ezek között találnak a rádiós beszédről, hírszerkesztésről szóló műveket, amelyeket középiskolában nem, de ma már egyetemen, újságíró iskolában tanítanak.

A Kossuth klubban minél rendszeresebben szervezett másfél órát szántam arra, hogy a tájékozódás műhelytitkaiba beavassam azokat, akik ez iránt érdeklődnek.

A mozgó és állókép közötti különbség, az állókép megmozgatására vonatkozó techinikai tudnivalókat pedig kiválóan el lehet tanulni Ray Müller 1993-as filmjéből, akinek az alkotását a német változat cíiméből kiindulva 1996-ban mutatták be Magyarországon is - 'A képek hatalma' címen. A film Leni Riefenstahl némafilm színésznőről szól, aki később filmrendezőként vált ismertté. Ray Müller A hit győzelme (1933) és Az akarat diadala közötti különbség (1934)-et felvillantva mutatja be azokat a mesterségbeli fogásokat is, amelyeket elsőként Riefenstahl alkalmazott.

A három órás film angol-német nyelvü változatát májusban tették elérhetővé a YouTube-on. A a 44. és 90. perc közötti részletet érdemes végignézni annak, aki mesterségbeli fogásokat kíván elsajátítani! Kattintással az alábbi linken érhető el:

Magyarul eddig még nem láttam a YouTube-on, de ha valakinek a kérdéses részre szüksége van, fájlküldővel el tudom küldeni! (Az ujsapektus@gmail.com címre kérek egy e-mailt!)
A kép és a hang viszonyára hoztam példának a Boston Dynamics filmjét:

Ehhez meg lehet nézni Mucsi Zoltán feldolgozását.

Az offliberty program (offliberty.com) kiváló, ha bármit használni szeretnénk a YouTube-ról, viszont említettem a jogtisztasági követelményeket - jogtisztán a híradós felvételek használhatók (70 év), amennyiben egy dokumentum-összeállításban ezek szerepelnek, azon keletkezik szerzői jog.

Legegyszerűbb a keresőbe beírni még a "without hub" szóösszetételt és akkor - legalábbis elvileg - a logo nélküli filmek jelennek csak meg.

Végül hangsúlyoztam, hogy a pályázaton 2018-ban sem változtatunk semmit - az évszámon kívül! Ennek alátámasztására kiosztottam a tavalyi klip-vetélkedő(a 2017-es) felhívását is, amelyet egyébként a világhálón néhány keresőszó szó segítségével, vagy itt az aspektus.eu oldalon is bárki megtalál!

Ha nem sikerülne, akkor ott van a további lehetőség: ír egy e-mailt az ujaspektus@gmail.com címre azzal, hogy pontosan mire van szüksége!

Gecse Géza