Aspektus-díjazó a Kossuth Klubban - Mikuláskor!

Nemcsak év-, hanem sorozatzáró rendezvény is a mai, amely annyiban számít az idén különlegesnek, hogy a 2014-eshez képest már a pályázat meghirdetésekor biztosak lehettünk benne, hogy a felhívásra érkeznek majd kisfilmek! – jegyezte meg Gecse Géza. Az Aspektus témafelelőse azt is elmondta 2019. december 6-án a Kossuth Klubban, hogy az előző évek tapasztalata alapján tisztában voltak vele, hogy a diákok 1%-a szólítható meg és ilyen tekintetben Magyarország nem különbözik az összes többi európai országtól. Az ELTE BTK-n vezetett magyar szemináriumi csoportjain kívül ugyanis ő Erasmus-ösztöndíjjal Budapesten tanuló francia, német, angol, holland, lengyel, bolgár, orosz, finn diákjai számára is meghirdette az Aspektus első világháborús történelmi ismeretterjesztő kisfilm vetélkedőjét, felajánlva, hogy egy 2-4 perces klippel ki tudják váltani a szemináriumi dolgozatot.

Szemináriumi foglalkozásaik során az óra egy részét néhányszor arra használták, hogy a Kossuth Klubba átjöttek és a bölcsészkarinál jobb wifi-ellátottságot kihasználva tanulmányoztak néhány fogást annak érdekében, hogy ne idegenkedjenek a klipkészítéstől.

Mint megjegyezte, az elmúlt évek, és az ő saját tapasztalatai is bizonyították, hogy nemcsak az egyetemeken és a főiskolákon, hanem a középiskolákban is kell a tanár kollégák támogatása! Ez azt jelenti, hogy a pedagógus kolléga valamiképp – például egy jeles osztályzat megadásával – támogassa azokat, akik a diákok közül ilyen kisfilmet készítenek! Nem szabad azt sem elhallgatni, hogy (talán a tanárok túlterheltsége miatt) az idén is találkoztak nemcsak közömbösséggel, hanem visszautasítással is. Volt, ahová a támogató ajánlás ellenére sem jutottak el!

Annak örülnek, hogy a pályázatra az idén a tervezettnél hosszabb időt tudtak szánni – a felhívásban fantáziát látó tanár kollégák javaslatára a november 11-i határidőt kétszer is módosították, és így lett végül a benyújtás záró dátuma december 4-e – jelentette ki Gecse Géza.


Az Aspektus témafelelőse elmondta azt is, hogy összesen húszan zsűriztek, akik közül azokat, akik nem tudtak eljönni, megkérte, hogy írásban, néhány mondatban foglalják össze gondolataikat.

Az eredeti, első világháborúhoz kapcsolódó vetélkedőt – a kiszemelt tanár kolléga elfoglaltsága miatt – hiba-kereső vetélkedőre módosították.

2016-ban hirdettek először ilyet, amelynek győztese az a Varga Dávid lett, aki egyébként három éve – a helyes megfejtést követően – kisfilmjével harmadik helyezést ért el. (Ott a feladat az Aspektus plakát-szövegének angol nyelvű változatában a hiba megtalálása volt, amit aztán javítottak is!) A fizika-matematika szakos egyetemi hallgatót pont ezért kérte az idén arra Gecse Géza, hogy az idei megfejtőnek adja át a Trianon-kötetet. Bánhegyi Zsolt volt a mostani alkalommal a nyertes. Bánhegyi Zsoltot ezért is kérték zsűrizésre!

A megfejtés: az SA létszámával kapcsolatos, amely 1930-at követően háromszor-négyszer akkorára duzzadt, mint a Versailles-ban Németország számára hivatalosan engedélyezett százezres haderő! Az SA taglétszáma ráadásul 1933 januárja, Hitler hatalomra kerülése után még tovább – hamarosan csaknem négymillióra nőtt! Az Aspektus szeptemberi filmes összefoglalójában még ennél is nagyobb szám hangzott el, tehát a hibát Bánhegyi Zsolt megtalálta.

(Azért is vált a szervezet Hitler számára veszélyessé, mert vezetője, Ernst Röhm önálló szerepet követelt az SA-nak és a szervezet neki engedelmeskedett. Közvetve fenyegethette tehát a vezér és kancellár hatalmát, aki ezt a lehetőséget 1934 nyarán a „hosszú kések éjszakáján” Röhm kivégeztetésével, majd az SA eljelentéktelenítésével, illetve az SS továbbfejlesztésével „oldotta meg”.)

Varga Dávid át is adta  Bánhegyi Zsoltnak a helyes megfejtésért járó Trianon-kötetet.


Lados Balázs, aki még a Szent Margit Gimnázium tanáraként vett részt eddigi vetélkedőink népszerűsítésében, a mostani alkalommal, az imént említett Bánhegyi Zsolttal bizony adott 0 pontot is! – említette meg Gecse Géza, majd azzal folytatta, hogy Majoros István, akinek újabban komoly egészségügyi problémái vannak – ez az oka annak, hogy nem tudott sem a legutóbbi, sem pedig a mostani alkalommal itt lenni, viszont igen értékes észrevételeket küldött.

Bánsági Andor, aki történészként a Monarchia hadiflottájának a történetével foglalkozik és 2014 óta az Első világháború napról napra Facebook-oldal, illetve blog szerzője és gondozója, két könyvjutalomban megtestesülő különdíjat is hozott magával.

A fiatal történész megemlítette, hogy ő azoknak a kisfilmeknek adott több pontot, amelyek a velünk élő történeti emlékekre is felhívták a figyelmet! Hajlamosak vagyunk ugyanis ezek mellett észrevétlenül elmenni, és meg kell becsülni, ha valaki ezt valamiképp ellensúlyozni tudja! – szögezte le Bánsági Andor.


Tefner Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, akire az idei kisfilm vetélkedő során a rendezvények szervezésében a történészek közül a legjobban tudtunk támaszkodni, elmondta, hogy ő azokra a klipekre adott több pontot, amelyek nem iskolás lecke-szerűen, hanem az ősöket megidézve, a régi arcokat megjelenítve készültek.

Ligeti Dávid, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár munkatársa, aki szeptemberi műhely-beszélgetésünk meghívott vendége volt, nem tudott ugyan most itt lenni, de korrekt, jól használható összefoglalót készített, felhívva például a figyelmet arra, hogy az olasz frontról szóló kisfilm esetében illett volna Caporettóra is utalni! Kiemelte, hogy technikai szempontból jó videók készültek, hiányolta azonban több pályamunka esetében a kifejezetten első világháborúra való utalásokat!
j_8846.jpg

Jeszenszky Géza történész, aki eredetileg úgy volt, hogy itt tud lenni, úgy látja, hogy az amerikai oktatás a tények, sőt, sajnos a gondolatok rovására is, a kreativitásra helyezi a hangsúlyt. A filmes, képi kultúra hétköznapi életben jóval nagyobb szerepe mellett Jeszenszky Géza ebben látja a fő okát annak, hogy a tengeren túl nagyobb sikerre számíthatnánk egy ilyen kezdeményezéssel. A beérkezett pályaművek értékelésekor a technikai szempontból való tökéletességre törekvést sem tartja elhanyagolható szempontnak, mint ahogy az sem közömbös, hogy a kisfilmek milyen hatás kiváltására voltak alkalmasak. Elgondolkodtattak-e például legalább valamennyire?

Szabó Juliet, aki kezdetektől fogva segíti az Aspektus munkáját, elmondta, hogy ő rendkívül fontosnak tartja a személyes, szóbeli visszaemlékezést, az ’oral history’-t, például annak megjelenítését, hogy miként érintette a háborús veszteség az embereket.

Régi barátunk: Mészáros András, aki középiskolai tanárként is segítette munkánkat,  többnyire kiválónak tartotta a hozzánk beérkezett pályamunkákat.

Csordás János, aki a Fasori Gimnáziumban három éve Sándor Ágoston tanára volt, meglepően megengedően értékelt.

Sándor Ágoston, akit 2016-os klip-vetélkedőnk első helyezettjeként, még Gombaszögön, az akkori nyári táborban is ismertette klip vetélkedőnket – a legutóbbi Kossuth Klubban tartott záró rendezvényen főként a kisfilmek technikai színvonalát bírálta. A mostani alkalommal viszont a paksiak kisfilmjét azért dicsérte, mert szerinte jól bizonyítja, hogy az élő szereplős műfaj is kiválóan alkalmas a gyökerekhez való visszanyúlásra, valamint arra is, hogy a velük egykorúakat „beindítsa”.


Kelecsényi Nándor nem pusztán az Aspektus idei kisfilmjeinek az operatőreként, hanem a Nemzeti Filmkészítők Egyesületének ügyvezetőjeként is főként szakmai szempontból megközelítve, leginkább dícsérte, különösen a vágástechnika tekintetében a paksiak kisfilmjét, de ezen kívül nemcsak a lovasberényi, hanem a fehérgyarmati videót is kiemelte.

Hutvágnerné Róth Éva, a Rákóczi Szövetség egyik aktív tagja, a dunaújvárosi Széchenyi István Gimnázium tanára a mostani rendezvényünkön személyesen ugyan nem tudott részt venni, de írásban kifejtette, hogy neki a valamennyi pályázati feltételnek való elégtétel miatt leginkább a fehérgyarmati kisfilm tetszett.
hmk_img_0106.jpg

Gulyás László, a Szegedi Tudományegyetem professzora a történeti szempontokat előnyben részesítve értékelt.

Tárnok Balázs, a Rákóczi Szövetség alelnöke nemcsak történeti, hanem pedagógiai, módszertani szempontok szerint is pontozta a produkciókat.

Liszi János hangsúlyozta, hogy ő grafikusként alapvetően arra adott több pontot, ha a kisfilm kerek egész volt, jól el tudott jutni valahonnan valahová más hová. Kreatív, élő szereplős jellege miatt emelte ki ő is a paksiak II. bécsi döntésről szóló produkcióját, de valamennyi résztvevőnek gratulált! Liszi Jánost egyébként – amint ezt tőle hallhattuk is –  a fehérgyarmati, lovasberényi és kecskeméti filmben az ún. oral history-jelleg is megragadta.

Gecse Géza a 2016-os kisfilm vetélkedő harmadik helyezettjét, Varga Dávidot érintettként kérte szólásra, aki elmondta, hogy ő bizony három éve tulajdonképpen a Bruszilov-offenzívát feldolgozva történelemkönyvet adott közre videó formátumban. A most megnézett kisfilmeknek köszönhetően már másként készítené el a pályázati munkát. Szerinte az idén igen értékes volt, hogy amatőr felvételekkel az alkotók jelentősebbik része tárgyi emlékeket, legfőképpen egykori emlékműveket is megjelenített kisfilmjében!

pollmann_631.jpg
Az Aspektus témafelelőse elmondta, hogy Pollmann Ferenc, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum főmunkatársa megjegyezte, hogy ő például nem filmesként, hanem ennél jóval szűkebben, kizárólag hadtörténészként értékelte az alkotásokat és ennek megfelelően pontozta is őket!

Gecse Géza kiemelte, hogy valamennyi kritikai észrevétel értékes szempontokat nyújt – nemcsak a mostani kisfilm vetélkedő résztvevői, hanem bárki számára, aki a jövőben hasonló fába vágja a fejszéjét!

Érdekes, hogy az első öt klip esetében 12 felvétel összesített értékelését követően minden további új pontozás képes volt módosítani a sorrenden. Viszont vita feletti volt a fehérgyarmati videó, Molnár Sándor kisfilmjének első helyezése!

Fehérgyarmattól Hirosímáig - Molnár Sándor kisfilmje - kattintással:

Sándor Ágoston át is adta neki az ezért járó Trianon-kötetet, valamint a 30 000 forintot!

Gecse megjegyezte, hogy a háborús lelkesedésről szóló kisfilm  amelyet Vida Ágnes készített el –, második helyezett lett!

Vida Ágnes kisfilmje annak ellenére, hogy pusztán állóképekkel dolgozott, a zenei aláfestés mellett szigorúan hangra vágott képekkel, az érdemi mondanivalóval teljesen szinkronban lévő motívumokkal operált. Mindez azt bizonyítja, miként lehet tulajdonképpen képeslapokkal és kiváló narrációval, illetve vágástechnikával élvezhető, iskolai oktatásban is jól használható, ritmusos klipet produkálni!

Sándor Ágoston átadta a II. helyezésért járó 15 000 forintot és a Trianon-kötetet Vida Ágnesnek, aki most már tanít is amellett, hogy tanul!

Az Aspektus témafelelőse ugyanakkor elmondta azt is, hogy be kell vallania: végül azért döntöttek további három harmadik díj odaítélése mellett, mert az első két díjazott mű értékelését követő három további esetében csupán egy-két tizedesvesszőnyi különbség van és – ha másként nem megy –, akkor részben az Aspektus-rendezvényeken korábban elindított gyűjtésből díjazzák a kisfilmek  további két harmadik helyezettjét is, hiszen a szűkítő döntés nem lett volna igazságos!
Sándor Ágoston a paksiak képviseletében Bagócsi Bátornak, a kecskemétiek képviseletében pedig Károlyfalvi József felkészítő tanárnak adta át a harmadik helyezésért járó 8 000-8 000 forintot, valamint Gecse Géza Nemzetpolitika - szorítóban Aspektus – határok nélkül 2002-2017 című kötetét, amelyben az Aspektus utóbbi három első világháborús rendezvényének az összefoglalója is szerepel.


Bagócsi Bátorék kisfilmje - kattintással:

Mind a paksi, mind pedig a kecskeméti kisfilm alkotói természetesen kaptak az Aspektus pólójából is, amelyen "...az országban talán csak itt szerepel ruhadarabon az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság logója!" – jegyezte meg Gecse Géza.

Károlyfalvi Józsefék kisfilmje Kecskemétről: Áldozat, segítség, hősiesség!  - kattintással:

A tényleges pontszámokat az Aspektus Facebook-oldalán hozzák nyilvánosságra és december 20-án lehetőséget biztosítanak a pontszámok, valamint a vélemények megtekintésére is az érintetteknek, illetve a többi zsűri-tagnak, amennyiben személyesen is ellátogatnak Budapest VIII. kerületében a Szentkirályi utca 23. szám alatti vendéglőbe, ahol pont a fél év tapasztalatait beszélik meg a szervezők egymás között.

De szót kaptak a díjazottak is!


Molnár Sándor elmondta, fontosnak érezte, hogy lakóhelyét, Fehérgyarmatot is szerepeltesse a kisfilmben. Miként azt is, hogy az elődei közül is volt, aki részt vett a keleti fronton zajló harcokban. Vitézségi érmet és vitézi címet is kapott érte! Örül neki, hogy a nagyapját erről meg tudta szólaltatni, és szerepeltetni is tudta a kisfilmjében.

Ha most csinálná meg egyébként a kisfilmet, akkor lehet, hogy a végén kihagyná az atomrobbantást – jegyezte meg, mert lehet, hogy ez már túlzás volt.

Gecse Géza hozzátette: nevezzük, aminek akarjuk, de az kétségtelen, hogy hatásos megoldás volt, ami egy klip esetében egyáltalán nem baj! Sőt, lehet akár követendő példa is!

Lados Balázs Molnár Sándornak felajánlotta, hogy a Kárpát-Európa Utazási Iroda, ahol most dolgozik, vagy Versailles-ba, vagy a Csángóföldre, vagy az egykori Nagy-Magyarország bármely területére, ahová utakat szerveznek, elviszi!


Vida Ágnes elmondta, hogy mivel internetről letölthető online szerkesztő programot használt, ezért nem tudta eltüntetni a filmről a logót, de később módosítani sem tudta! Ezért amikor a szöveg és a mondanivaló „szétcsúszott”, a családja többi tagját kérte meg, hogy ismét lépjenek be a felületre, és végül csak néhányadszori próbálkozásra sikerült a kisfilmet ideálisra szerkeszteni. Ehhez, vagyis a zenei aláfestéshez felhasználta saját zongora-játékát és tudatosan törekedett hangsúlyozással felerősíteni a képi információ mondanivalóját, mert volt ezzel kapcsolatos korábbi tapasztalata: tudta, hogy ez neki „jól megy”.
Lelkesedés az első világháborúban - Vida Ágnes filmje - kattintással:

Gecse Géza a harmadik helyezett paksiak produkciójával kapcsolatban beismerte, hogy neki is meg kellett hajolnia a zsűritagok többségének véleménye előtt, pedig a klip indításakor itt is hiányzik az első világháború eseményeihez való kötés! Ezt egyébként nem lett volna bonyolult pótolni! De a zsűrizés végeredménye is mutatja, hogy Trianon és annak egyfajta jóvátétele, a II. bécsi döntés mennyire összefonódik a tudatunkban az első világháborúval! Lehet és kell is vitatkozni arról, hogy Teleki miniszterelnökként mennyire volt ügyes és mennyire látta jól a nemzetközi erőviszonyokat. Öngyilkossága a bizonyíték rá, hogy érzékelte annak a súlyát, hogy a revíziós politika hosszú távú sikere kétséges lehet. Nem közismert, hogy éppen ezért depresszióssá is vált egy kicsit, amikor a tengelyhatalmak közreműködésével, és nem magyar katonai akció következményeként tért vissza 1940 augusztusát követően Észak-Erdély. Az ő miniszterelnöksége idején bevezetett II. zsidótörvényt mintegy "megörökölte", de nem ő készítette elő, tehát sok köze nem lehetett hozzá. Ráadásul néhány héttel ezt megelőzően betiltotta Szálasiék Hungarista Mozgalmát, ami viszont kifejezetten az ő kezdeményezése volt! Nem kívánja természetesen senki sem azt állítani, hogy Teleki filoszemita lett volna, hiszen a felsőházban érvelt a zsidótörvény elfogadása mellett, de a náci-elenessége vitán felüli! Nem valószínű, hogy elhangozhattak azok a mondatok, amelyeket a dialógus megírói a kisfilmben rabbinak tulajdonítanak. Gömbös Gyula miniszterelnöki kinevezését követően ugyanis feladta korábbi radikális elképzeléseit! Ha valaki Gömbös programját tanulmányozza, az az érzése támadhat, mintha nem is tőle származtak volna ezek a gondolatok! De az alapproblémát a diákok párbeszéde végül – nagyon leegyszerűsítve ugyan – mégis jól jeleníti meg. Ezekre a kérdésekre mi is keressük a választ és – lássuk be, amint azt a zsűrizők többségének az ítélete mutatja, a paksiak kisfilmjükben is sikerrel tették ezt! Az Aspektus szervezői eredetileg nem gondoltak erre a műfajra, de – ha sort kerítenek majd egyszer hasonló klip-vetélkedőre, akkor majd a jövőben érdemes az ilyen megoldásokat is bátorítani! – állapította meg Gecse Géza.


Bagócsi Bátor elmondta, hogy a kritikával javarészt egyetért, hiszen a film egy másik pályázatra készült – az Aspektus felhívására a februárra elkészült korábbi filmjüket dolgozták át. Örülnek a megmérettetésnek, és Bagócsi Bátor át is vette Sándor Ágostontól a harmadik helyezésért járó 8 000 forintot, a könyvjutalmat és a film valamennyi szereplőjének és alkotójának az Aspektus pólóit.

Gecse Géza a kecskemétiek kisfilmjéhez szólva, megemlítette, amit a zsűrizők közül többen is megjegyeztek: a szöveg és a kép között nem mindig volt összhang. Óriási ötlet, hogy az Északkeleti-Kárpátokban a kecskemétiek megkeresték azt a falut, amelyet az alföldi város az első világháború során az orosz csapatok ottani betörését követően megsegített. Nagy kár, hogy nem készítettek legalább egy rövid „élő” interjút például azzal az úrral, aki a filmben csupán fényképen szerepel! Ugyanakkor ez egy  másik olyan „megoldás”, amit  majd mások számára is érdemes példaként felmutatni: hiszen a film nyelvén felhasználva, mintegy lekövette, hogy az iskola tanulói kimozdultak a saját intézményük keretei közül és ezt filmre is vették!

A kecskemétiek képviseletében Károlyfalvi József tanár úr elmondta, hogy ő azért tartja fontosnak a kisfilmjüket, mert a diákok itt láthatták, hogy velük egykorú társaik száz évvel korábban az iskolapadokból 17 évesen  kimentek a frontra, harcoltak, hazajöttek érettségizni, utána ismét kimentek a frontra és lehet, hogy soha többet nem tértek vissza! Nem pusztán a lelkesítésre, hanem elgondolkodásra is kiváló e sorsoknak a bemutatása! – hangsúlyozta a kecskemétiek felkészítő tanára, aki szerint az sem közömbös, hogy a kisfilmben szereplő ruszin település, a teljesen elpusztított Felső-Komárnok mai lakóiban is élénken él Kecskemét száz évvel ezelőtti segítségnyújtása. Az ilyen példák bemutatása emberibbé teszi nemcsak a jelenünket, hanem a jövőnket is – hallhattuk Károlyfalvi Józseftől, aki a kecskemétiek számára átvette a pólókat, a könyvet és a 8 000 forintot.


Bánsági Andor saját külön könyv-díjban részesítette a kecskemétieket, valamint Molnár Sándort!

A szintén harmadik díjjal jutalmazott Dózsa Anett, az ELTE BTK egyetemi hallgatója, mivel nem tudott részt venni a Kossuth Klubba szervezett rendezvényen, ezért számára Gecse Géza a helyezésért járó 8 000 Ft-os díjat, illetve a könyvet 2019. december 17-én adta át az ELTE BTK-n.
Emlékezzünk a hősökre! Dózsa Anett kisfilmje - kattintással:

A nem díjazottak számára az Aspektus szervezői nemcsak a Kossuth Klubban tartott Mikulás-ünnepség után, hanem 2019. december 20-án, az Otthonka Étteremben is biztosítják a lehetőséget, hogy a zsűritagok véleményét megismerhessék.

szor_95.jpg
Hevő Péter – sajnos az utolsó kisfilmet nem pontozta, ezért pontszámait nem tudták beszámítani a végeredménybe, de igen hasznos szempontokra hívta fel a figyelmet!

Majoros István, Tárnok Balázs és Kelecsényi Nándor, illetve Tefner Zoltán értékelő sorait is igen tanulságosan és lényegre törően értékelnek. Ezeket a le is írt, az átlagosnál részletesebb összefoglalókat is megismerheti bárki,  ha találkozik velünk az Otthonkában! Rengeteget lehet belőlük tanulni! – jelentette ki az Aspektus téma-felelőse.

A 2019. december 6-i Aspektus díjátadó kamerával rögzített változata a Kossuth Klubban - kattintással:

Aspektus