A budai vár szorítójából - Alba Iuliába!

Gecse Géza Nemzetpolitika - szorítóban. Aspektus - határok nélkül 2002-2017 című kötetének bemutatóján 2018. szeptember 1-én immár negyedik alkalommal vett volna részt Duray Miklós, a Kutyaszorítóban című könyv szerzője, a felvidéki Szövetség Közös Célokért elnöke, viszont a pódiumon, amelyet ezen a napon 14.10-kor, a Szent István szobor előtt számukra biztosítottak, mégsem tudott ott lenni, mivel Hegyeshalomnál a magyar hatóságok nem engedték Magyarország területre azt a német vonatot, amely Münchenből futott volna be a budapesti Keleti pályaudvarra, tekintettel arra, hogy nem volt meg a szükséges műszaki engedélye.

A másik meghívott: Nagy Gábor Tamás, I. kerületi polgármester pedig már előző nap annyira lebetegedett, hogy a Budavári Könyvünnep egyik rendezvényén sem vett részt, még azon sem, amelynek ő lett volna a fő szónoka.
Így a kötetet Raffay Ernő történész, Sógor Csaba, az RMDSZ európai parlamenti képviselője és Püski István, a kötetet megjelentető Püski Kiadó vezetője, valamint a szerző: Gecse Géza mutatta be. Csűrös Csilla pedig kérdezett.

A rádiós először arra volt kíváncsi, hogyan született meg a majd hatszáz oldalas kötet?

A szerző válaszát azzal kezdte, hogy az igazi kérdés valójában nem ez, hanem az, hogy a kötet előzményének tekinthető, 2002-ben a Kairosz Kiadónál megjelent Állam és nemzet a rendszerváltás után című kötet miként tudott megjelenni. Ugyanis az 1999-ben elkezdett vitaesteknél az első három esetében tűnődtek azon, hogy fogják-e hagyni, hogy ezeket a rendezvényeket szervezzék, hiszen kifejezetten kényesnek számító kérdésekre keresték a válaszokat Tolcsvay Béla klubjában. Miután egészen 2002 tavaszáig a rádió, de a televízió sem szabályozta, hogy az éterben elhangzott riportok írott változata miként jelenhet meg, ezért az említett 2002-es kötetnél egészen 1991 elejéig tudott időben válogatni a Kossuth rádióban elhangzott interjúk és riportok között, így abban ezek is helyet kaptak.

Míg a vitaestek közül ebben a korábbi kötetben az 1999 és 2002 közöttiek szerepelnek, addig a most megjelent kötetben riport vagy interjú nincs és azért van az új könyvben összesen 63 vitaest, mert korábban nem tudtak forrást szerezni rá és így azok „feltorlódtak”.

Csűrös Csilla ezt követően azt kérdezte, hogy miként lehet jellemezni a megmaradásért majd' száz éve békés küzdelmet folytató határon túli magyarság helyzetét?

Raffay Ernő úgy fogalmazott, hogy a tíz országba szétszakított, és kilenc idegen ország megszállása alá kényszerített magyar etnikai kisebbségek esetében ő tapasztalt jót is, meg rosszat is. A Kárpátok karéjában alapvetően a magyarság számára a demográfiai helyzet a legnagyobb probléma - Szlovákiában már-már katasztrofális, hiszen itt lélektani szempontból is tragikus a helyzet, mivel ha a Felvidéken meghallják a szót, hogy Trianon, az emberek lehalkítják a hangjukat. Mi magyarok rendkívül furcsa helyzetben vagyunk - fogalmazott a történész - mivel az ellenségeinkkel vagyunk egy katonai és politikai szövetségben, ami nem új keletű, hiszen a kommunizmus idején is hasonló volt a helyzet. Viszont nemcsak a szlovák, hanem a magyarság irányában a román politika sem változott: ma ugyanolyan beolvasztó, mint régen volt, viszont az eszközei jóval sunyibbak. Lélektanilag is nehezen dolgozható fel, hogy míg a V4-ek keretében a kormányközi kapcsolatok példamutatóak, addig a felvidéki magyarságot legyalázzák és beolvasztják.

Csűrös Csilla kétkedésének adott hangot, hogy Magyarország vajon mennyire lehet erős ellenfél a valóságban?

Püski István szerint erőtől függetlenül a csakazértis létnek is van létjogosultsága! Nem érdemes mindig törődni a következményekkel! Ma sokszor pont úgy, mint annak idején Duray Miklós Kutyaszorítójának a megjelenésekor, ők ma sem törődnek a következményekkel. Annak idején 1983-ban nem tudhatták, hogy egy évig nem tehetik a lábukat majd Magyarország területére, de a Kutyaszorító megjelent!

Csűrös Csilla szerint azzal, hogy a kisebbségvédelem a Minority SafePackkel, a Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdményezéssel európai porondra került, napjaink ügyévé vált, hiszen a több mint egymillió összegyűjtött aláírással sikerült nyilvánvalóvá tenni ezt a problémát. Vagy e kérdést a nemzetközi porondra vinni továbbra is csak vágyálom? - kérdezte a műsorvezető.

Sógor Csaba európai parlamenti képviselő kijelentette, hogy a sajtó ugyan sokat szokta szidni az Európai Uniót, de el kell ismerni, hogy jó dolgok is vannak.

Ilyen például az is, hogy 2009 óta a Lisszaboni Szerződés lehetőséget ad arra, hogy a nemzeti parlamentekben az európai uniós országokban egymillió aláírással az uniós polgárok rákényszerítsék vagy legalábbis kérjék a bizottságot és a parlamentet, hogy foglalkozzon olyan kérdésekkel, amilyenekkel addig nem akart foglalkozni. Ilyen például a kisebbségi kérdés is! Az ötszázmilliós Európai Unió népességének ugyanis a 8-10%-a tartozik valamelyik nemzeti vagy nyelvi kisebbséghez és a mostani kezdeményezés azért is fordulópont, mert ezzel egy külső kényszerítő eszközt teremtettek meg. Nagy szerepe volt ebben most az RMDSZ-en kívül a magyarországi polgároknak is. Eddig is volt szó az Európai Parlamentben a bevándorló, a szexuális és állampolgárság nélküli kisebbségekről, de a nemzeti kisebbségekkel nem foglalkoztak olyan mértékben, ahogyan elvárták volna. Pedig Litvániában a lengyel kisebbséget, Bulgáriában a török kisebbséget pont úgy diszkriminálják, miként Romániában a magyarokat, amikor az anyanyelv-használati jogukkal kívánnak élni. Ilyen közegben sikerült nemcsak ezt az egymillió aláírást összegyűjteni, hanem felébreszteni azokat a nyugati kisebbségvédelmi szervezeteket, amelyek elfáradtak. Nem kis erőfeszítésbe került: erdélyiek és magyarországiak járták és győzködték a nyugati kisebbségieket, hogy írják alá. Voltak kivételek, hiszen a katalánokat nem kellett biztatni! De Franciaországban szó sem lehet ilyen népmozgalomról, így a kisebbségek ott gyakorlatilag eltűnőben vannak.

Ezért tartja Sógor Csaba nagy sikernek a kezdeményezést, viszont biztos abban is, hogy folytatni kell az Európai Parlament falain belül is a küzdelmet és a hosszú útnak csupán még az elején vannak!

Csűrös Csilla szerint Trianon közelgő százéves évfordulója alighanem hatalmas ellenszelet gerjeszt majd. Mennyire látják a vendégek ilyen körülmények között áttörésnek, hogy ez az egymillió aláírás lehetővé tette: ne csak marginális, személyiségjogi kérdésekkel vagy az óraátállítással foglalkozzon az Európai Unió? - tette fel a kérdést a műsorvezető.

Raffay Ernő történészként nemcsak azért tartja az egymillió aláírást fontosnak, mert így várhatóan az európai politikusok ingerküszöbéig eljut, hogy a Kárpát-medencében vannak őshonos kisebbségek is, hanem a magyar összefogás szempontjából is.

Bár ő nagyra becsüli Izsák Balázsék kezdeményezését az autonómia megvalósulása szempontjából, de ő maga ennek megvalósulására semmi esélyt sem lát, mivel a nagy európai szervezeteknek erre nézve nincsen semmilyen elképzelésük. Sőt, Raffay Ernő még a határkérdés felvetését is reálisabb lehetőségnek látja, hiszen a négyszeri magyar revízió 1938 és 1941 között nagyhatalmi segédlettel zajlott le, amiből az a tanulság vonható le, hogy a nagyhatalmak tudnak ebben segíteni, mivel ők intézik nemcsak az európai, hanem a világtörténelmet is. Hamarosan változnak a Balkánon a határok! Vajon nem lehetne-e, hogy másutt is változzanak? - tette fel a kérdést Raffay Ernő.

Sógor Csaba szerint ez kizárt. Mindemellett nem szabad elfeledkezni arról, hogy az autonómia és az aláírásgyűjtés is csupán egy eszköz arra, hogy mint kisebbségiek egyénileg és közösségileg is egyenlő jogokat élvezzenek-e a többiekkel. Minden államnak felelőssége és kötelessége, hogy minden polgára egyenrangú legyen, vagyis senkit se érjen diszkrimináció sem az anyanyelve, sem pedig a vallása miatt.

Sógor Csaba hivatkozott Páskándi Géza Sírrablók című regényére, utalva arra a jelenetre, amikor a kocsmában beszélgetők közül valaki megjegyzi: tudjátok úgy vagyunk Erdéllyel, mint Ábrahám az ő Sárájával: visszakapta a fáraótól, de az asszony már nem volt ugyanaz. Erdély volt a töröké, a tatároké, az osztrákoké, a németeké, a románoké és közben végig a miénk: magyaroké, csak az a baj, hogy sem az ország, sem az asszony nem jó újramelegítve.

Sógor Csaba meggyőződése, hogy nekünk az érdekünk az, hogy Magyarország erős ország legyen, nemzetközi szinten is tekintélye legyen. Olyan ország legyen, ahol nem mondanak olyat, hogy Magyarország a magyaroké, mert másnap a szlovákok azt mondják, hogy Szlovákia a szlovákoké, a románok pedig azt, hogy Románia a románoké! Közösségeink erősítése kell legyen a legfontosabb, nem érdemes vitát nyitni a határrevízióról - állapította meg Sógor Csaba.

Tollas Tibor indiános hasonlatából kiindulva, bár ő Kárpátalja magyarságára értette, de amennyiben ezt a fogalmat kiterjesztjük a Kárpát-medence magyarságára, Gecse Géza elmondta, hogy ő a Minority SafePack egyik vívmányának tartaná, ha sikerülne az indiánokon, az eszkimókon, a lappokon és az uráli, valamint a szibériai őslakos népeken kívül a magyarokat is ilyennek elismertetni, mivel ennek vannak előnyös vonásai, hiszen Kanada és az Amerikai Egyesült Államok határán például az egyik indián törzsszövetség még a Niagara vízesés környékének a területi hovatartozását is vita tárgyává tette.

Püski István saját amerikai tapasztalataira hivatkozva arról beszélt, hogy számára a rezervátumok gyakorlata inkább kiábrándító. Raffay Ernő az erős anyaország fontosságát hangsúlyozva kijelentette, hogy mi teljes társadalmi spektrumú társadalom vagyunk - fejlett kultúrával, tehát az indiános hasonlatot ő sem kedveli. Sógor Csaba nem utasította vissza az említett párhuzamot, de a hangsúlyt arra helyezte, hogy legyünk készek arra, hogy Európában meg tudjunk győzni mindenkit, hogy érdekük a magyarokkal való együttműködés!

Végül Gecse Géza bemutatta azt a pólót, amelyben ő is megjelent a könyvbemutató helyszínén és elmondta, hogy az idén is meghirdették első világháborús történelmi ismeretterjesztő vetélkedőjüket! Pályázatfüggő, hogy mekkora nyilvánosságot tudnak neki majd biztosítani, viszont az biztos, hogy valamennyi résztvevőnek tudnak ilyet adni, aki küld be 2-4 perces kisfilmet. A részleteket az aspektus.eu oldalon, illetve az Aspektus Facebook-oldalán hozzák nyilvánosságra.

Cserép Anikó video-beszámolója – kattintással:

A kötet bemutatójának 2018-as záró rendezvényét szintén Duray Miklós részvételével tartják – 2018.november 29-én, csütörtökön 18.00-kor a Déli pályaudvartól 3 percnyi sétára, amelynek során Gecse Gézával hangsúlyosan foglalkoznak a 2018.december 1-i gyulafehérvári népgyűlés mellett az 1918.december 22-i kolozsvári népgyűléssel is.

 

Az esemény Facebook-oldala – kattintással: 

 

A meghívó nagy felbontású változata – kattintással:

A meghívó egyszerűbb változata – kattintással:

 

 

 

Szöveg: Aspektus
Fotók: Thaler Tamás