Csaba királyfiról a Polgárok Házában

Csaba királyfiról, ha máshonnan nem, de Csanády György Székely himnuszából mindenki hallott. A Trianon után egy évvel született dal – különösen a rendszerváltás előtt – nemcsak Erdélyben, hanem Magyarországon is rendkívül  népszerű volt, köszönhetően részben annak, hogy be volt tiltva, nem volt szabad énekelni még Magyarországon sem, ha nem akarta valaki, hogy azonnal nacionalista-irredenta-fasisztának minősítsék.

Amint azt november 22-én Lezsák Sándortól Budapesten a Polgárok Házában megtudtuk, tavaly decemberben az Atilla fia, Csaba királyfi című, tizenkét jelenésből álló romantikus népszínművének valamennyi, közel négyezer jegyzetét elégette, majd januárban az egészet – gyakorlatilag egy hónap alatt – úgy írta újra, hogy utána alig kellett hozzányúlni.

A Nemzeti Fórum Kölcsey Köre 50. jubileumi rendezvényén végig ez az idei könyvnapra megjelent kis kötet volt a téma. A kör vezetője, Dr. Horváth Béla elmondta, hogy Lezsák Sándor művében az író-politikus nemcsak a múltunk egy szeletét keltette életre, hanem politikai ars poeticáját is megfogalmazta. Lezsák Sándor nevében Csaba királyfi mondja el az író nemzetpolitikai elképzeléseit hitről, hazáról, valamint a családról vallott felfogását.

Dr. Horváth Bélát követően Rosta Szabolcs régész, múzeumigazgató Lezsák Sándorral beszélgetve mutatta be a könyvet.

Megtudtuk, hogy a Kairosz Kiadónál megjelent kötetben Lezsák Sándor több mint két évtizede készült arra, hogy alapvetően László Gyula kutatásaira támaszkodva az írói fantáziára támaszkodva, bontsa ki múlt egy lehetséges magyarázatát. Eszerint Csaba királyfi a római birodalom bukása után két esztendővel, 478-ban visszatér a Kárpát-medencébe, ahová az Aral-tótól délkeletre, a mocsárvilág szélénél fekvő Korezmiából, udvartartásával együtt érkezik. Apja halála után 25 évvel, Róma bukását követően a birodalmi, hatalmi átrendeződések miatt ugyanis fel akarja mérni szétszórattatásban élő népe erejét. Így jut el a Verecke vad rengetegébe, a Tápió mentére, a Pilisbe, a Tisza-Maros szegletébe, Erdővidékre, Réka királyné sírjához, végül ismét visszatér Korezmiába.

Útja során embereket, sorsokat ismer meg az olvasó, miközben cselvetések, kalandok, történések és „az a hit bontakozik ki, ami megtartott bennünket a Kárpát-medencében” – hallhattuk Lezsák Sándortól, aki arra is felhívta a figyelmünket, hogy Csaba királyfi emléke nemcsak minden székely faluban él, hanem a Kárpát-medence majd minden magyar közösségében találkozhatunk az alakjával. „Olyan ember ő, aki nem adja fel, újra és újra nekifeszül, hogy a lehetetlen történelmi helyzetben elérje a lehetségest” – ez az ami mindannyiunk számára példamutató – hallottuk Lezsák Sándortól a Polgárok Házában, ahol az MDF-et alapító szinte valamennyi egykori politikust is megtalálhattuk a közönség soraiban.

Gecse Géza

Főmenü: