Egy akaraton 1956-2016
Beküldte Gecse Géza - 2016, június 29 - 01:11
Fotók: Gecse Géza
„Sosem volt még ilyen kemény és vastag a fal a múlt és a jelen között, a diákok számára 1956 éppoly távoli esemény, mint 1848. De 1956-ban a magyarok éppúgy egy akaraton voltak, mint 1848-ban, másképp nem írhattak volna világtörténelmet. Az országban mindenki hős volt, sokan akaratuk ellenére" – jelentette ki Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum alapító főigazgatója az intézményben június 28-án, kedden megnyitott új, 56-os kiállításon.
A Terror Háza Múzeum Egy akaraton 1956-2016 című új tárlatára kíváncsi látogatók testközelből élhetik át a forradalom legfontosabb pillanatait a virtuális valóság technológiának (VR) köszönhetően: ún. VR-szemüveget felvéve szinte tapintható közelségbe kerül mennyire volt drámai vagy inkább félelmetes egy 56-os utcai harc, a bajtársak eltemetése, vagy egy vallatás.
Magyarországon eddig sosem látható módon, hat kisfilmmel élhetik át a látogatók a magyar történelem 1956-os sorsfordító pillanatait, miközben a jelenetek részeseivé válnak: mellettünk, előttünk, mögöttünk, felettünk és alattunk történnek az események. Az élethű jelenetekért, Pálfi György filmrendező felelt, aki – többek között – Trill Zsolt, Száraz Dénes szerepeltetésével kísérelte meg élethűvé tenni a 60 évvel ezelőtt történteket.
"Washington 1956-ban feláldozta a pesti srácokat a Szuezi-csatornáért; nem hagyhatjuk, hogy Brüsszel feláldozza Európa egységét és Európa jövőjét néhány millió bevándorlóért! Brüsszel hibás bevándorlási politikája felelős az európai egység megbomlásáért. A brit uniós népszavazás eredménye is azt mutatja, hogy Brüsszel nem fordíthat hátat a nemzeti önrendelkezésnek" – jelentette ki a megnyitón Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter. Majd azzal folytatta, hogy a magyarok megújult, a nemzeteket és azok függetlenségét is tisztelő Európát akarnak, amit az 1956-os hősök elszántságával tudatnunk kell Brüsszellel.
"Mi, magyarok, tudjuk, hogy mit jelent a szabadság, mert megküzdöttünk érte" – fogalmazott Rogán Antal. Az 1956-os forradalmárok a maguk jövőjét, ezen keresztül a mi jelenünket építették, amikor Magyarország és Európa jövőjéért harcoltak.
Schmidt Mária és L.Simon László Lomnici Zoltán Wittner Máriával
Rogán Antal azt mondta: általában akkor mutat példát összefogásból és bátorságból "e széthúzásra igencsak hajlamos nép", amikor a szabadságát és függetlenségét érzi veszélyben; ezt akarták a magyarok 1956-ban is visszaszerezni, hogy "újra magyar, és ne szovjet életünk legyen".
Gecse Géza
