Egy lehetséges alternatíva – 1919 őszén


                       Ligeti Dávid, Hermann Róbert és Nánay Mihály

A magyar történelem egyik szinte teljesen feledésbe merült alakjáról rendezett vitát a Veritas Intézet 2019. október 1-én. Habsburg József Ágost királyi herceg homo regius-ként, vagyis IV.Károly királyi megbízottjaként 1918. októberének végén kapott fontosabb politikai szerepet Magyarországon. Hogy megbiztatását megfelelően elláthassa, friss, megbízható csapatokkal kívánta lecserélni a budapesti helyőrséget. Erre viszont már nem volt idő. Károlyi kinevezésétől József főherceg viszolygott, ezért miniszterelnöknek a király először Hadik Jánost nevezte ki – aki viszont csupán 23 óráig tudta ezt a posztot betölteni. Az őszirózsás forradalom és az események október 31-én ugyanis túlléptek rajta. Hadik János ment, Károlyi Mihály jött, viszont József főherceg is visszavonulásra kényszerült.

A kommünt barátai birtokán bujkálva, majd saját alcsúti kastélyába visszatérve vészelte át és 1919 augusztusában ismét tett lépéseket abba az irányba, hogy az ország élére álljon!


                                József főherceg

Magyarország újkori történetének – Horthy Miklóst megelőzően – ő volt az első kormányzója! Száz éve ezekben a napokban neki volt a legnagyobb esélye, hogy az országban a politikai hatalmat is megragadja.

A József Ágost királyi herceg a „hosszú” első világháborúban (1914–1920) címmel szervezett rendezvényen a herceg életéről tavaly monográfiát megjelentetett Nánay Mihály, a Történelemoktatók Szakmai Egyesületének elnöke mellett Ligeti Dávid, a Veritas Intézet munkatársa beszélt október 1-én – a moderátor Hermann Róbert, a Magyar Történelmi Társulat elnöke volt.

Az összejövetel során elhangzott, hogy az első világháború során összesen három kiemelkedő magyarországi születésű tábornok tudott a harctereken komoly sikereket elérni és ennek eredményeként a ranglétra csúcsára felemelkedni: Kövess Hermannon és Franz Rohron kívül csupán József Ágost főherceg. Bármennyire is furcsa, közülük csupán az Alcsúton született Habsburg József Ágost számít magyar teljes mértékben magyar kultúrájúnak és környezetben nevelkedettnek, hiszen a Habsburgok magyar ágához tartozott. József főherceg születésétől kezdve magát magyarnak tartotta és naplóját is magyarul írta. A vár 1944-45-ös ostroma során földig rombolt palotája a Sándor-palota tőszomszédságában épült.

Száz évvel ezelőtti kivételes népszerűségét az olasz fronton nyújtott teljesítményének és katonái iránti kivételes bánásmódjának köszönhette.

Teljesítménye nem előzmények nélküli, hiszen már a Szerbia elleni harcokban részt vett. Ezt követően Galíciába vezényelték, ahol előbb Lembergnél ütközött meg az orosz csapatokkal, majd a Kárpátok térségében, ahol megkapta az első osztályú vaskeresztet is!

József főherceg figyelt a legénység pszichikai állapotára, gondoskodott az ellátásukról és lőszerrel való megfelelő ellátásukról! A katonái valósággal rajongtak érte.

Olaszország 1915-ös árulása a galíciai fronton érte, innen vezényelték az Isonzo-frontra, ahol a többnyire kétszeres túlerővel támadó ellenséget hosszú hónapokon keresztül, sikerrel tartóztatta fel és szorította vissza az olaszokat. Legendás hírnevét és népszerűségét főként itteni tevékenységének és persze az olasz főprancsnok Luigi Cadorna idiotizmusának köszönhette, aki Bécsig szeretett volna menetelni az olasz hadsereggel, csak – a Monarchia sikeres ellenállása miatt – nem sikerült neki!

                    Luigi Cadorna

József főherceg persze kiváló vezérkari főnökeinek is köszönhette, hogy a nevéhez nem fűződött vereség!

De a Monarchia nemcsak védekezett, hanem támadott is! 1917 csapataink a caporettói áttörés eredményeként majdnem megsemmisítették az egész olasz hadsereget és a Piavéig törtek előre!

József főherceg neve ennek ellenére már jóval korábban, Ferenc József 1916 novemberi halála után vált jól ismertté nálunk. Akkor, amikor az új uralkodó, IV.Károly a keleti front parancsnokává nevezte ki és ilyen minőségében sikerrel vette fel a harcot az orosz csapatokkal. Nem utolsó sorban azért is, mert Erdélyt az 1916-os év végéig sikerült megtisztítania az oda betört román csapatoktól!

Egy olyan háborúban, amelyben majdnem minden második katonánkkal történt valami, hiszen 750 000-en kerültek hadifogságba és 660 000-en meghaltak, népszerűnek lenni nem volt könnyű!

Érdekes volt a főherceg 1919 őszi viselkedése is, hiszen amint világossá vált a számára, hogy főként a nagyhatalmak és a szomszédaink számára vörös posztó lenne hatalmának magyarországi stabilizálódása, a legkisebb ellenkezés nélkül vonult vissza és – várt a sorára! Horthyval való viszonya ennek következtében nem volt kiélezett – hallhattuk a Veritas Intézet rendezvényén.

Gecse Géza

Főmenü: