Egymillió


Családja, erdélyi gyökerei okán pontosan tudja, mit jelent, ha valakit generációkon át bozgornak, hazátlannak neveznek – jelentette ki Semjén Zsolt az Egymillió című, a nemzetegyesítéssel és a magyar kereszténydemokrata politika történetével foglalkozó könyvének bemutatóján. A Polgárok Házában 2018. március 6-án, a Kölcsey Kör szervezésében tartott rendezvényen a KDNP elnöke kijelentette, hogy az állam célja, hogy a magyar nemzet fennmaradjon és az emberek életminősége javuljon. A magyar nemzet pedig akkor tud valóban fennmaradni, ha minden nemzetrésze fennmarad.  Ugyanakkor látni kell a reális helyzetet is – jegyezte meg Semjén Zsolt: Trianont követően a Kárpát-medencei magyarság egy jelentős része idegen hatalmak fennhatósága alá, kisebbségi sorsba került. Ennek következtében jelentős veszély a természetes asszimiláció, amit az utódállamok száz éve igyekeznek felgyorsítani és rosszabb esetben még a magyarság fizikai elüldözésétől sem riadnak vissza. De az uniós csatlakozás utáni elvándorlás, amely első sorban Romániára jellemző, legalább ennyire fenyegető tényező a számunkra – jegyezte meg Semjén Zsolt, aki arra is kitért, hogy a 2004. december 5-ei „nemzetárulás, amit Gyurcsány Ferencék csináltak”, brutális sebeket okozott a külhoni magyarságnak, és a velünk ellenséges államok malmára hajtotta a vizet.
Ahhoz, hogy a magyarság megmaradjon, egy erős, gazdaságilag stabil anyaországra, és céltudatos külpolitikára van szükség, továbbá egy öntudatos és büszke magyarságra, amely a saját nemzeti értékeivel nemcsak tisztában van, hanem vállalja is azokat, és ki is áll mellettük.

Semjén Zsolt megemlítette azt is, hogy az elszakított területeken indított gazdaságfejlesztési programok nemcsak az ott élő magyarságnak használnak, hanem a többségi nemzetnek is.

Lezsák Sándorral beszélgetve a KDNP elnöke kitért a külhoni magyar etnikai pártok és szervezetek kormányzati támogatására és megjegyezte, hogy az ottani magyarság megmaradása szempontjából döntő jelentőségű, hogy az adott településen magyar a polgármester vagy sem, bent van-e a magyar párt az ottani parlamentben – legyen akár kormányon - vagy sem.
Semjén Zsolt, akivel Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke beszélgetett, a Kölcsey kör rendezvényén személyes életcéljának nevezte a kettős állampolgárság megadását.

Az, hogy az egyetemes magyar nemzet egy politikai listára szavazhat, sorsközösség vagyunk és minden magyar politikai akarata megtestesül a magyar Országgyűlésben.

A hódmezővásárhelyi választásról szólva Semjén Zsolt szerint kampányhiba volt, hogy önkormányzati eredménykampányt folytattak, amikor a valóságban országgyűlési előválasztási hangulat volt. Hozzátette: nem az történt, hogy a kormánypártok tábora eltűnt, hanem az ellenoldal olyan mozgósítást hajtott végre, hogy a bizonytalanok is elmentek szavazni. Némileg nőhet a részvételi szándék az ellenzék oldalán, ám nincs egyenes analógia Hódmezővásárhely és a parlamenti választások között. A polgári oldal élet- és önvédelmi ösztönei is összerándultak, és ez a kormánypárti szavazókat is mozgósítani fogja. Egyébként pedig az ő magánvéleménye az - folytatta -, hogy nem az ellenzéki pártok csinálják az ellenzéki politikát, hanem az ellenzéki média, az építette fel Márki-Zay Pétert is.

Bíró Zoltán, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum főigazgatója a könyvet ismertetve kifejtette, hogy a nemzetpolitika akkor lesz valóban nemzetpolitika, ha az egész nemzetre irányul, ehhez viszont erős anyaországra, erős és vállalkozó szellemű kormányra van szükség, amely támaszt jelent a határon túl élőknek.

Gecse Géza