Esterházy Jánosra emlékeztünk

Fotók: Gecse Géza
Martényi Árpád, az Esterházy János Emlékbizottság elnökének bevezetője
Gróf Esterházy János felvidéki magyar politikus 1935-től volt Kassa képviselője a prágai parlamentben. 1938-ban, amikor a Felvidék ismét Magyarország része lett, ahelyett, hogy Budapestre költözött volna, a szlovák parlamentben képviselte a 70 000-es lélekszámúra zsugorodott szlovákiai magyarságot. Ilyen minőségében szavazott 1942 tavaszán a pozsonyi parlamentben a zsidóság deportálása ellen. 1945 utáni elítélése a felvidéki magyarság megfélemlítésének és terrorizálásának a része volt. Előbb Moszkvába hurcolták, ahol koholt vádak alapján tíz év kényszermunkára ítélték. A szovjet terrorgépezet központjából, a Ljubjankáról egy év múlva Szibériába vitték, ahonnan 1949-ben Csehszlovákia kikérte. Itt ugyanis - távollétében - 1947-ben halálra ítélték, bár a köztársasági elnök Esterházy hazaérkezését követően - halálos ítéletét kegyelemből életfogytiglanra változtatta. Oroszországban 1993-ban a mártír politikust rehabilitálták, viszont erre sem Csehszlovákiában, sem Csehországban, sem pedig Szlovákiában máig nem került sor. 

Igaz, Prágában a szombaton, március 12-én tartott megemlékezésre egy cseh-lengyel-magyar nyelvű konferencia kötetet is megjelentettek, hogy az ottani politikaformálóknak is kellő ismeretük legyen Esterházy személyiségéről és tevékenységéről.

Budapesten a Rákóczi Szövetség által szervezett vasárnap délelőtti, március 13-i megemlékezésen most is megkoszorúzták Esterházy János emléktábláját annak a Szép utcai háznak a falán, ahol a felvidéki magyar politikus itteni tartózkodásai idején 1940 és 1944 között lakott.
  
Rosenfeld Dániel és Dr. Róbert Péter    Felvidékiek koszorúznak     Csáky Csongor és Halzl József

Koszorút helyezett el a Miniszterelnökség, a Rákóczi Szövetség, annak kárpát-medencei szervezetei, különböző felvidéki magyar és két magyarországi zsidó szervezet mellett több magánszemély, így például Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke.

Lomnici Zoltán a koszorúzást követően

Martényi Árpád, a Rákóczi Szövetség alelnöke, az Esterházy János Emlékbizottság elnöke a koszorúzás előtt tartott beszédében II. Rákóczi Ferenc és Esterházy János életpályájának hasonló vonásaira hívta fel a figyelmet.

Surján László: mi feladatunk az, hogy Esterházy szellemében elvessük a gőgöt

Surján László beszéde
Surján László kereszténydemokrata politikus, a Charta XXI Megbékélési Mozgalom vezetője kijelentette: Esterházy János politikáját a kereszténység és a magyarság mellett a szociális érzékenység határozta meg. Egész életében a szlovák-magyar sorsközösségben gondolkodott és ahhoz, hogy szlovákok és magyarok közösen tisztelhessék Esterházy Jánost, Surján László szerint Szlovákiában meg kellene érteni, hogy nem rájuk nézve, hanem legfeljebb az "idő rostáján már kihullott csehszlovák gondolat" számára lehetett Esterházy veszélyforrás. Ugyanakkor a mi feladatunk az, hogy Esterházy szellemében elvessük a gőgöt, hiszen nem ritka, hogy azt halljuk-látjuk Magyarországon: idősebb vagyok Szlovákiánál, vagy azt, hogy a szlovákok a magyaroktól lopták még a címerüket is! Holott ez a címer évszázadokon keresztül az övéké is volt – mutatott rá Surján László, így a hármashalom és a kettőskereszt egységünk jele is lehetne! – hangsúlyozta.

Gulyás Gergely: Esterházy János alakja bármely nemzet számára példaképül szolgálhat

Gulyás Gergely előadása
Gróf Esterházy János, a XX. század egyik legtiszteletreméltóbb magyar történelmi személyisége, rehabilitációjának eddigi elmaradása a szlovák állam becsületén esett kiküszöbölendő csorba – ezt már Gulyás Gergely, az Országgyűlés és a Fidesz alelnöke mondta – a koszorúzási ünnepség után az ELTE dékáni tanácstermében folytatódó ünnepségen. 

A felvidéki politikus emlékére szervezett díjátadási ünnepség fő szónokaként Gulyás Gergely kiemelte: a 20. század világháborúkkal, diktatúrákkal, határváltozásokkal, kisebbségek elnyomásával terhelt évtizedeiben Esterházy János alakja bármely nemzet számára példaképül szolgálhat. A népéért életét is feláldozni kész közszolga felmentése sokkal inkább érdeke az őt elítélő államnak, mint az erőszakot, rabságot és halált elszenvedett mártírnak és családjának.
Gulyás Gergely szerint az első világháborút követően magyarnak maradni az elcsatolt területeken, a magyarok jogaiért küzdeni az utódállamokban, majd miként Esterházy tette, egyedüliként nemmel szavazni a szlovák parlamentben a zsidóság deportálásáról, majd üldözöttek százait menteni, végül a lélek megtöretése nélkül viselni tizenkét évnyi kommunista kényszermunkát és börtönt csak sziklaszilárd jellemmel, a keresztény hit e világon túli igazságába vetett meggyőződéssel lehet.

A nemzetek közötti megbékélést, "elveinkhez, keresztény európai értékeinkhez való ragaszkodást és a halálig tartó hűséget a magyar nemzethez" - ezt lehet és kell is megtanulni Esterházy Jánostól. Gulyás Gergely szerint azért is fontos Esterházy példáját hirdetni, hogy a mai magyar fiatalok is találkozzanak az emberi példaadás e rendkívüli teljesítményével - mondta Gulyás Gergely.
Az Országgyűlés alelnöke azt is hangsúlyozta, hogy Esterházy János hazaszeretetéről mindent elárul, hogy 1957-ben, végóráit élve azt kérte a csehszlovák hatóságoktól, hogy szállítsák át morvaországi börtönéből a szülőföldjéhez közelebbi nyitraiba, hogy ott halhasson meg. A kommunista hatalom természetéről mindennél jobban árulkodik, hogy nemcsak e kérésének teljesítését tagadták meg, hanem családja még a holttestét sem kaphatta meg, hogy méltóképpen eltemethesse. Sőt, jeltelen sírba temették. De bármennyire igyekeztek eltörölni emlékét, a történelem bebizonyította, hogy "nagysága abszolút és megkérdőjelezhetetlen" - tette hozzá Gulyás Gergely.

Az ünnepségen Esterházy-díjjal tüntették ki László Béla egyetemi tanárt a nyitrai magyar pedagógusképzés érdekében kifejtett kiemelkedő fontosságú munkájáért, valamint a kassai Szakkay József Szakközépiskolát az iskola történelmi jelentőségű múltjáért és a felvidéki magyar nyelvű szakképzésben betöltött kiemelkedő szerepéért. A díjat Matej Éva igazgatónő vette át.

Gecse Géza

A cikk eredeti közlésének helyén:

Helyszíni interjú Gulyás Gergellyel a Felvidék.Ma 2016. március 13-i számába: