Gennagyij Nord, avagy az "ismeretlen Viszockij"


Sajátos, ha egy magyarországi kiadású könyvet másutt hamarabb mutatnak be, mint idehaza. Most mégis ez történt – hiszen mint azt a könyv szerzőjétől Viczai Péter magyar Viszockij-kutatótól megtudtuk – Viszockij az orosz bárdok leghatásosabbikának 80. születésnapján, először idén januárban Moszkvában mutatták be a Hungarovox Kiadó magyar-orosz kétnyelvű kötetét. Milyen érdekes lett volna, ha a Brezsnyev-korszakba belerokkant költő megénekelhette volna mindazt, ami halála után következett! – erről is szó volt március 21-én a Művészetbarátok Egyesülete és a kiadó szervezésében Budapesten, az Erzsébetvárosi Közösségi Házban szervezett rendezvényen.
Itt először Nanovfszky György, a kötet előszavának szerzője, volt oroszországi nagykövetünk ismertette Viczai Péter mostani művét, utalva arra, hogy mekkora szerepet játszott az orosz színész-költő életében felesége: az orosz származású francia színésznő, Marina Vlady.

A főiskolai-egyetemi oktatók között fiatalnak számító Viczai Péter nemcsak nálunk, hanem Moszkvában is Viszockij-kutatóként vált ismertté, hiszen az orosz fővárosban belőle diplomázott. Ott is nősült meg, ezért több direkt szállal is kapcsolódik az orosz kultúrához, mint a magyarországi oroszosok többsége. E könyve most mégis inkább csak áttételesen kapcsolódik a moszkvai Taganka Színház egykori csillagának tevékenységéhez, hiszen Gennagyij Nord, aki maga is Viszockij-közeli versekkel hívta fel magára a figyelmet néhány évtizede, tevékenységét szinte akkor kezdte, amikor a nagy „ikon” befejezte. A Kalinyingrádban felnőtté cseperedő Nord ugyan Viszockij 1980-ban bekövetkezett halála előtt három hónappal még találkozott is az orosz bárddal, - ha úgy tetszik – e műfaj koronázatlan királyával, ám az ő munkássága mégis főként az ezt követő évtizedekre esett.

Kaiser László költő, a kiadó vezetője igyekezett elhelyezni Viszockijt az egykori magyar valóságba, de az igazság az, hogy Cseh Tamás vagy Bereményi Géza hatása azért – a szovjet méretektől függetlenül, arányait tekintve sem volt azért Viszockijéhez mérhető! Ha hatásában, társadalmi befolyásában valakihez a Viszockij-hatást hasonlítani lehetne, sokkal inkább Hofi Gézáé, mint bárki másé! Műfaját tekintve pedig valami olyasmi, amit Dinnyés József, mint „daltulajdonos” igyekezett meghonosítani nálunk, viszont alapvető különbség, hogy Viszockij a saját verseit adta elő zenei kísérettel, és ért el a kvázi második szovjet-orosz nyilvánosságban elképesztő sikereket. Akkorát egyébként, hogy ezt még nálunk is díjazta a magyar állambiztonság: ha valaki az 1980-as években Londonban megvásárolta Viszockij kötetbe foglalt verseit, akkor azt a határon– nemcsak a Szovjetunióban, hanem még Magyarországon is elkobozták tőle.

Nord – miként ez alkalommal is elhangzott – csak a peresztrojka fénykorát, 1989-et követően – lánya betegségét kúrálandó – emigrált Kanadába és töltött ott el 14 évet, hogy majd a 2000-es évek közepén térjen vissza Oroszországba, miközben a Szovjetunió megszűnt és ő nemcsak állampolgárságát, hanem mindazt, ami ezzel járt, például önkormányzati lakását is elvesztette ennek következményeként.

Viszont nyert is – barátokat! Nemcsak az azóta meghalt Rimma Kazakovát, hanem sokan másokat is. Visszatérte után lett odahaza ismét kifejezetten népszerű, immár mint humorista is és ekkor találkozott vele az orosz fővárosban Viczai Péter is, aki éppen akkor tanult ott az egyetemen.

Nord kicsit gonoszkás verseiből, a „ljaguhákból”, amelyeket „szellemi sziporkának” fordítva lehetne jól magyarul visszaadni, ez alkalommal Nord orosz eredetije mellett Viczai Péter is felolvasott néhányat!

A „Bolondnak kell lenned, hogy normálisnak tűnjön a világ!” – fajta mini-életbölcsességek és a négysoros apróversek mellett ez alkalommal szellemi sziporkákat is hallhattunk. Az így keletkezett orosz-magyar kooprodukció az oroszul nem tudók számára is meggyőzően bizonyította a leginkább a magyar közönséget a csasztuskákra emlékeztető rigmusok dinamikájának mai életképességére.

A szervezők kihasználták, hogy Gennagyij Nord most járt először Magyarországon, hiszen március 23-án este 6-kor az Orosz Kulturális Központban ő emlékezett meg Viszockij 80. születésnapjáról, szombaton pedig a Magyar-Orosz Művelődési és Baráti Társaságban a könyv címének megfelelő – koncert fő előadója is szintúgy ő volt.

Gecse Géza

Főmenü: