A háború derekán

Immár több mint száz éve, hogy kitört az első világháború. A Párizs környéki békékben megvalósuló új európai rend viszont magában hordta azokat az ellentmondásokat, amelynek eredménye végül nem béke, hanem egy hosszúra nyúló fegyverszünet lett. Történelmi ismeretterjesztő klip-vetélkedő indító rendezvényt tart az aspektus.hu hírportál az ELTE BTK Dékáni Tanácstermében 2016. május 23-án, hétfőn 17 órától. Ennek témája: Sorsfordító esztendő volt-e a mi szempontunkból 1916?

 

Az egyik előadó Ősz Gábor történész. Neki tett föl kérdéseket a Présház Hírportál.
2016. május 23.

 

- Tanár úr, fontos-e tudatosítanunk a mai magyar társadalommal, hogy az első világháborúban nem Muhinál, Mohácsnál harcoltak seregeink, hanem az akkori országhatártól messze, idegen területen vívták csatáikat, és a háború végén, még 1918 őszén sem szenvedtünk katonai vereséget?
 

- Szerintem magát a tényt kell tudatosítani, hogy az Osztrák Magyar Monarchia haderejében szolgáló katonáink harcoltak messze a hazától. nem voltunk önállóak egy nagyobb konglomerátum részeként harcoltunk. A piavei katasztrófáig valóban nem volt megsemmisítő vereség azonban a Monarchia gazdaságilag a csőd szélén állt, s csak idő kérdése volt, hogy a gazdasági vereség katonai majd politikai vereségbe váltson. Hogy ez a vereség Piavénél született ez a sorsszerűség.  

 

- Miért lett volna sorsfordító év 1916? Hiszen a sorsfordulást az USA későbbi beavatkozása okozta.

 

- 1916-ban sok minden történt. Nyugaton ekkor zajlott az ír felkelés, kezdődött​ ​a verduni vérszivattyú. Viszont a központi hatalmak gyengeségét ekkor mutatta meg a Bruszilov offenzíva, az orosz gőzhenger. Az más kérdés, hogy az orosz fél nem volt felkészülve a győzelemre, s a Borojevics féle ellencsapás megállította a további támadást. Viszont a kezdeti események hatására Románia ekkor támadott meg minket, választva ismét helyesen szövetségest. Tehát itt kez6dődtek azok az események, amelyek közvetve a történelmi Magyarország bukását okozták.​

 

- Fedezd föl saját kultúrád - hangzik az európai Balassi-folyamat 

jelmondata. Miért fontos, hogy fiataljaink - és idősebbjeink - túllépjenek iskolai tanulmányaikon, és fokról fokra jobba megismerjék az első világháború valós, mögöttes hatóerőit?

 

​- Egy aforizma szerint az a nép, amely nem ismeri a történelmét, arra ítéltetik, hogy a jövőben újra átélje azt. A modern világ s ezen belül az I. világháború története tele van mítoszokkal, legendákkal téveszmékkel; s az ezek terjesztésére vállalkozó megtévesztett vagy tudatosan ferdítő emberek​ pedig tudatosan nagy nyilvánossággal terjesztik ezeket. Fontos, hogy a tényekre támaszkodva szakavatott segítők irányította munkában a diákoknak reális képe alakuljon ki erről is. 

 

Molnár Pál

 

 Az interjú megjelenésének eredeti helyén, a Preshaz.eu oldalán - kattintással: