Ingatlanok restitúciója a jogállamiság és az uniós jog tükrében


Az október 11-én a Kisebbségi Jogvédő Intézetben szervezett konferencia alapvetően az erdélyi, vagyis a romániai viszonyokkal foglalkozott, amelyről elég gyorsan és részletesen beszámoltak Magyarországon.

Vésey Kovács László összefoglalója az október 12-i Pesti Srácokban – kattintással:

 


Az október 12-i Mandinerben Szilvay Gergely írt róla – kattintással:

 


Hallhattunk beszámolót a Kossuth rádió Határok nélkül című műsorában is, hiszen Lánczi Ágnes is részt vett a konferencián!

Az október 13-i Origóban pedig Both Hunor írt róla – kattintással:

Az október 13-i Felvidék.ma-ba pedig az alábbi összefoglalómban megszólítottam Imre Miklós egyetemi tanárt is, aki a rendezvény egyetlen felvidéki előadója volt.

 

Amikor az 1990-es években a romániai tulajdon-visszaszármaztatás megindult, mindannyiunk számára az volt a meglepő, hogy legalábbis kezdetben megengedőbbnek és tisztességesebbnek tűnt, mint a magyar, hiszen elvben több mindent adtak vissza természetben, mint Magyarországon. Aztán a folyamat elakadt és napjainkban a román hatóságok az elvben korábban már korlátozottan visszaszármaztatott javak visszaadását is meghiúsítják. Szlovákiában a helyzet egészen eleve más volt, mint Romániában vagy Magyarországon.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem intézetvezető egyetemi docensével a Veritas Történetkutató Intézet és a Kisebbségi Jogvédő Intézet közös rendezvényén beszélgettünk.A Kisebbségi Jogvédő Intézet csütörtöki konferenciáján alapvetően a romániai gyakorlatot vizsgálták, így Dr. Imre Miklós előadása különlegesnek számított, hiszen az ő előadásának a címe: „Egyéb Kárpát-medencei ingatlankárpótlással kapcsolatos tapasztalatok a jogérvényesítés terén – különös tekintettel az 503/2003. számú szlovák kárpótlási törvényre”, amelyben a szlovákiai tulajdon-visszaszármaztatást tette vizsgálat tárgyává.

Dr. Imre Miklós:
-Szlovákiában 2003-ban született egy törvény, amely kárpótlást kívánt nyújtani az érintetteknek, azonban van egy nagyon fontos, álláspontunk szerint az uniós jogot sértő rendelkezéscsomag, hogy ez a szlovák törvény kizárja a kárpótlásból az állampolgársággal és az állandó lakóhellyel nem rendelkezőket. Ez azon keresztül sérti az uniós jogot, hogy korlátozza a tőke szabad mozgását. Viszont a romániai és így az erdélyi szabályozás azért alapvetően másfajta jellegű, mert ott nem a jogi szabályozás, hanem a kialakult közigazgatási és bírósági gyakorlat sérti az uniós jogot.

Gecse Géza:
-Ugyanakkor mindkét állam törvénykezési gyakorlatában közös, hogy számukra a kommunizmus csak 1948-at követően „született meg”, ami azt jelenti a gyakorlatban, hogy nemcsak a magyar állam, hanem az odakinti magyarok 1944 és 1948 közötti tulajdontól való megfosztása – a megszületett kárpótlási törvények alapján - nem kérdőjelezhetők meg. Érdekes módon egyébként az államhatalmi intézkedések Szlovákiában jóval brutálisabbak voltak ebben az időszakban, viszont a hétköznapi gyakorlat tekintetében nincs különbség a két állam között.

Dr. Imre Miklós:
-Ezzel összefüggésben a probléma az, hogy az uniós jogi keretek csak az uniós jogi logika szerinti érdekérvényesítést teszik lehetővé. Egyfelől tehát a szlovákiai kárpótlás tekintetében a meglévő hatályos szlovák tagállami kárpótlási törvény uniós jogot sértő rendelkezéseit lehet vitatni, az igényeket ennek alapján lehet megfogalmazni, míg a romániai helyzetnél a közigazgatási és a bírósági gyakorlat a kérdéses. Ennek a bizonyítása viszont jóval nehezebb, sokrétűbb és összetettebb, ezért jóval időigényesebb, mint Szlovákia esetében. De a szlovákiai jogsértés bizonyítása és az eljárás lefolytatása is több évet igénylő, összpontosított munkát követelő folyamat.

Gecse Géza:
-Ebből nyilvánvalóan következik, hogy a Benes-dekrétumokkal ugyanúgy semmit nem tudnak kezdeni, mint az 1945 és 1948 közötti román tulajdonfosztással sem…

Dr.Imre Miklós:
-Valóban így van.

Gecse Géza:
-Az önök által indított kezdeményezésnek, amely az 503/2003. számú szlovák kárpótlási törvény visszásságaival kapcsolatos, mikorra várható, hogy eredménye lesz?

Dr. Imre Miklós:
-Még megközelítőleg sem tudjuk megmondani. Biztosan állítható, hogy nem rövid folyamatról lesz szó és az igényérvényesítés szakasza is komoly összpontosítást és erőráfordítást igényel.

Gecse Géza:
-Tehát ez azt jelenti, hogy legalább egy-két év?

Dr.Imre Miklós:
-Nem szívesen bocsátkoznék jóslásokba, viszont az kétségtelen, hogy éveket vesz majd igénybe.

 

Kép és szöveg: Gecse Géza

A cikk megjelenésének eredeti helyén: a Felvidék.ma 2018. október 13-i számában - kattintással:

 

 

Főmenü: