Kitelepítések – 70 – kiállítás Budapesten 2018. május 9-ig


1945-ben, a II. világháborút követően azonnal megkezdődött a szlovákiai magyarság jogainak fokozatos és módszeres támadása. 85 ezer és 110 ezerre teszik azoknak az embereknek a számát, akiket 1947 és 1949 között kitelepítettek egykori lakóhelyükről – mondta el a Magyarság Házában, a felvidéki kitelepítések 70. évfordulója alkalmából szervezett rendez képzőművészeti kiállítás megnyitóján 2018. április 12-én, Budapesten Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója.

A több mint 40 művész festményeit, grafikáit, tollrajzait, installációit, szobrait és digitális alkotásait bemutató képzőművészeti kiállítás családtörténeteken keresztül mutatja be a kitelepítések, a meghurcoltatás, jogfosztottság és kollektív bűnösség gyakorlatát Duray Miklós, a Szövetség a Közös Célokért elnöke a magyar történelem viszontagságait felidézve elmondta: először azokat a magyarokat telepítették ki, akik 1938 után költöztek vissza szülőföldjükre. Ebben a kitelepítési folyamatban csaknem 40 ezer magyarnak kellett elhagynia az otthonát. Duray Miklós rámutatott: az, hogy az 1945 augusztusában tartott potsdami konferencia előírta Csehszlovákiának és Magyarországnak, hogy az ügyet kétoldali megegyezéssel rendezzék el, megakadályozta, hogy a felvidéki magyarságot a csehszlovák hatóságok egészében elüldözzék a szülőföldjéről.  A felvidéki magyar politikus arra is felhívta a figyelmet, hogy 1946-ban kötötték meg a csehszlovák-magyar lakosságcsere-egyezményt, amelynek jegyzékében 185 ezer felvidéki magyar szerepelt, ebből 75 ezer hagyta el lakóhelyét 1949 júniusáig.
  
Csallóközi Zoltán miniszterelnök-helyettesi főtanácsadó úgy fogalmazott, hogy a kiállítás anyagának tartalmát a képek morális atmoszférája fejezi ki: fájdalmas keresztek, fájdalmas arcok, magára hagyott házak jelennek meg a képeken.
Elmondta azt is, hogy 2012 óta külön emléknapon idézik fel a felvidéki kitelepítést. Somorja és Pozsony után most a fővárosi közönség tekintheti meg a kiállítást május 9-ig a Magyarság Házában.
 

A megnyitót követően Simon Attila, a Selye János Egyetem tanára ismertette a felvidéki magyarságot ért csehszlovák terror konkrét állomásait, de a témában készült dokumentumfilm megtekintésére is sor kerülhetett.

Duray Miklóssal sikerült megállapodni, hogy az idei XXV. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon Szilágyi Péter helyettes államtitkárral 2018. április 21-én, szombaton, a Millenárison, az Anima könyvesboltok K15-ös pavillonjában közösen kérdezik az Aspektus - határok nélkül 2002-2017 című kötet szerzőjét, Gecse Gézát.

Duray Miklós ugyanis az említett 15 évben a Határok nélkül vitaklub, majd az Aspektus egyik leggyakoribb felvidéki vendége volt, míg Szilágyi Péter 2010 óta fiatal politikusként figyeli az események aktív formálójaként is a külhoni magyarság ügyét.

Az esemény Facebook-oldala:

 

Aspektus