A klip-készítés jogi és technikai alapjai - 2014. június 4.


Fotók: Balázsy Károly

Az elkövetkező három alkalommal segítséget próbálunk nyújtani a történelmi ismeretterjesztő klip-vetélkedő résztvevőinek abban, hogyha soha nem foglalkoztak ilyesmivel, akkor se legyen semmilyen nehézségük pályaművük elkészítése során – vezette be a 2014. június 4-én a Loyola Caféban megtartott Aspektus-rendezvényt Gecse Géza. Az Aspektus témafelelőse hozzátette: ez alkalommal igyekeznek jogi és technikai támpontokat adni az érdeklődőknek. Megjegyezte, bármilyen kérdést – akár menet közben is – feltehetnek, és – mivel ezt a buzdítást a jelenlévők komolyan is vették – igen termékeny eszmecsere alakult ki.

Dr. Szivi Gabriella, a Médiaszogáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap jogtanácsosa a szerzői jogokról és a személyiségi jogi problémákról szólt.

 

Elmondta, hogy az egyéni-eredeti jelleggel bíró irodalmi, tudományos, művészeti alkotások, vagyis a művek szerzői jogi védelem alatt állnak. Az egyéni gondolat minimális formába öntése szükséges a szerzői jogi védettséghez. Vagyis egy ötlet önmagában még nem védett szerzői mű – fizikai formát kell öltenie, például forgatókönyvként, hogy szerzői alkotásról beszélhessünk. A pályázatra készülő klipek olyan eredeti, kreatív alkotások, rövidfilmek, amelyek viszont mind szerzői műnek minősülnek.

Dr. Szivi Gabriella azt is hangsúlyozta, hogy a klipkészítés során körültekintően kell eljárni a tekintetben, hogy mikor használunk fel szerzői művet, illetve a – szintén a szerzői jogi törvény alapján védett – szomszédos jogi, például előadóművészi teljesítményt, vagy mikor kell ezért díjat is fizetnünk.

 

Fel kell ismernünk, hogy mi a szerzői alkotás (például a klipbe szerkesztett zene, kép, filmrészlet, irodalmi mű), továbbá hogy lejárt-e a védelmi ideje vagy sem. A szerzői művek ugyanis az alkotó halálát követő év első napjától számított 70 évig részesülnek védelemben; filmalkotások esetében ezt a határidőt a rendező, a forgatókönyvíró, a dialógusszerző, illetve a filmzene szerzője közül utoljára elhunyt szerző halálától kell számítani. Amennyiben a védelmi időn belül használunk fel szerzői művet, főszabályként engedélyt kell kérnünk a felhasználásra és jogdíjat kell fizetnünk.

 

Kivételként engedély- és díjmentes a felhasználás, ha a szerzői jogi törvényben, az Szjt-ben meghatározott feltételeknek megfelelő ún. szabad felhasználás történik: ilyen például az idézés, az időszerű, napi eseményekről való tájékoztatás, vagy a szabadban tartósan, nyilvános, állandó jelleggel elhelyezett képzőművészeti, építészeti vagy iparművészeti alkotások látképe.

Filmalkotások esetén is számos lehetőséget nyújt az idézés.

Itt az egyik legfontosabb szempont az arányosság, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy az elkészített klipnek csupán kisebb részét teheti ki az idézet. Fontos további szempont, hogy az „eredeti műhöz híven” idézhetünk jogszerűen, vagyis az idézett mű átdolgozása, megváltozása nem megengedett, ezekért a jogkezelőnek vagy a szerzőnek minden esetben meg kell fizetni a jogdíjat. Jogszerűen idézni egyébként pedig változtatás nélkül, a cél által indokolt terjedelemben, és mindig a forrás és a szerző feltüntetésével kell. Példaként elhangzott, hogy bár Erkel Bánk Bánjának csupán egy része a Hazám, hazám-ária, az egész dal egy klipben való felhasználása – aránytalanul nagy terjedelme miatt – nem idézés. Az imént említett példa ugyanakkor jól mutatja, milyen fontos figyelni a 70 éves védelmi időre: a Bánk Bán, illetve a hivatkozott ária felhasználásáért ugyanis azért nem kell jogdíjat fizetni, mert a védelmi idő már lejárt, a mű közkinccsé vált.

A zenék klipben való felhasználása során figyelembe kell venni azt, hogy jogtulajdonos lehet a zeneszerző, a zeneszövegíró, az előadó, valamint kereskedelmi forgalomban megjelent hangfelvételek esetén annak kiadója, a hangfelvétel-előállító is. A népdalok és népköltészeti alkotások esetében csupán az előadó, vagy a gyűjtés esetén a szerkesztő,esetleg: a kiadó lehet jogdíjra jogosult, azonban – ha nem egy gyűjtés során született hanglemezen szereplő dal felhasználásáról van szó, hanem mondjuk valaki egy palatkai lakodalomban bekapcsolja a magnetofonját vagy a kameráját – akkor egyedi előadásról beszélünk. Ilyen esetben elég az előadóművészek engedélye az előadás rögzítéséhez. A szerzői jogi törvény szerint ez érvényesen írásban történhet – ellentétben a magánszemélyekről készülő kép- és hangfelvételekkel, amelynek készítéséhez és felhasználásához a polgári törvénykönyvhöz kapcsolódó bírói értelmezés alapján akár szóban is megadható a hozzájárulás.

   

Az előadáshoz kapcsolódó konkrét kérdések közül érdemes még kiemelni az  első világháborúról készült filmhíradók, illetve részleteik példáját. Ezek felhasználása során szintén azt kell elsődlegesen meghatározni, hogy mi számít szerzői jogilag védett filmalkotásnak. Az első világháború idején készült állókamerás felvételek illetve a híradók egyrészt kérdés, hogy művészeti alkotásnak minősülnének-e, másrészt megkérdőjelezhető egyéni-eredeti jellegük. Hiszen készülhettek pusztán az adott felvevőkészülék mechanikus, kreativitást nem mutató használatával. A NAVA Archívumában megtalálható hasonló filmhíradók például éppen ezért szabadon felhasználhatók.

A gyakorlatban előfordul, hogy bár még védelmi időn belül, nem szabad felhasználásként szeretnénk egy alkotást, például képet, video-részletet felhasználni, mégsem kell érte jogdíjat fizetni: a szerző ugyanis lemondhat jogdíj-igényéről. Az Interneten elérhető és szabadon letölthető tartalmaknál, ilyenek a CC, vagyis a Creative Commons–licencek – mindig gondosan olvassuk el a felhasználási feltételeket! Az előadó itt azt is megjegyezte, hogy e felhasználási engedélyek bár nem mindig felelnek meg a magyar jog szabályainak, de ha a szerző szándéka a díjmentes felhasználás engedélyezésére egyértelmű, e mű(részlet)ek felhasználásából feltehetőleg nem alakul ki jogvita.

Szerzői mű – vagy előadóművészi teljesítmény, kereskedelmi forgalomban megjelent hangfelvétel – felhasználásakor védelmi időn belül, a szabad felhasználás eseteinek kivételével vagy egyedileg a szerzőtől kell engedélyt kérni és számára jogdíjat fizetni, vagy közös jogkezelő útján kell ezt teljesíteni. Ún.kisjogos zeneművek zeneszerzőit, zeneszövegíróit Magyarországon az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület kezeli, az előadóművészeket az EJI, a kiadókat a MAHASZ, a filmszerzőket a Filmjus Filmszerzők és Előállítók Szerzői Jogvédő Egyesülete képviseli. Az engedélykérés és díjfizetés kérdésében kétség esetén feltétlenül érdemes szakemberhez fordulni.

  

Csástyu Lilla, a Mustárház Civil Ifjúsági Egyesület elnöke előadása során azt mutatta be, hogy milyen technikai fogásokat kell elsajátítania annak, aki egy rövid videoklipet szeretne elkészíteni. Elmondta, hogy a két legegyszerűbben használható és bárki által elérhető program: a Microsoft Movie Maker és a YouTube szerkesztőprogramja bár nem éri el a profi vágószoftverek szintjét, de egy rövid kisfilm elkészítése során erre nincs is szükség.

Csástyu Lilla szerint a klip mint műfaj az 1980-as években tört be a zeneiparba, és ezzel vált igazán meghatározóvá. Ezek népszerűsége azóta egyre nagyobb, és ma már elképzelhetetlen egy-egy komolyabb dal klip nélkül.

 

A szerkesztő programok közül a Microsoft Movie Maker az XP és azt azt követő operációs rendszereken, már alapprogramként elérhető. Fő jellemzője, hogy Office felhasználó felülettel rendelkezik, így igen egyszerű a kezelése. Jól használható a gyorsnézője, mely azonnal betekintést nyújt a kiválasztott videó fájlba, és megmutatja, milyen hatással lesznek a kisfilmre a szerkesztési beavatkozások. Csástyu Lilla lépésről lépésre azt is bemutatta, hogy az egyes alap-motívumok kiválasztásától és beillesztésétől kezdve, az „effektelési” lehetőség segítségével és a feliratok elhelyezésével hogyan szerkeszthető egybe egy klip.  A szerzői jogi védelem biztosítása érdekében vízjelet is lehet tenni a készülő alkotásra, amelynek az elhelyezése, színe és betűtípusa szintén állítható. Csástyu Lilla a hangvágás és a kisfilmbe helyezés lépéseit is ismertette.

A YouTube szerinte főként arra alkalmas, hogy az elkészült alkotások felkerüljenek a legnépszerűbb videó megosztó oldalra. A YouTube saját vágóprogramja azokban az esetekben ad lehetőséget némi utómunkára, ha az egyes videókat már feltöltöttük a saját csatornánkra. Erre mindenkinek lehetősége van, sőt, a Google felhasználók automatikusan kapnak is egy ilyen fiókot.

Ez a felület viszont – ellentétben a Movie Makerrel – csak online módon működik, és annál jóval szűkebb eszköztárat kínál. Csástyu Lilla kiemelte azt, hogy például az effektek, vagyis a hatások hozzáadásánál jóval bővebbek a lehetőségek, mint a Movie Makernél, ám kevésbé lehet  a hangot hozzáadni, mert a YouTube-nál csak a felajánlott szabad felhasználású fájlokat tudjuk használni.

 

Azonban itt is van mód a filmek további vágására és az átmenetek hozzáadására. További lehetőség a szintén szabadon használható videók beillesztése a saját alkotásunkba. A YouTube esetében beállítható, hogy a feltöltés után milyen körben lehet elérni a filmet az interneten: van a mindenki számára szabadon elérhető, a „publikus” kategória, van a „privát”, ahol csak azok tudják megnézni, amit feltettünk, akiknek az e-mail címét megadjuk és van a nem publikus, amit „nem listázottnak” is neveznek. Ebben az esetben a link birtokában meg lehet nézni, amit feltöltöttünk, de keresőszavakkal nem lehet megtalálni a YouTube rendszerében, ugyanúgy, mint ahogy a „privát” kategóriát sem.

Csástyu Lilla arra is felhívta a figyelmet, hogyan lehet elrontani egy klipet. Nem jó, ha az túl hosszú, vagyis 4-5 percnél tovább tart, mivel ez a terjedelem az, amire a – tapasztalatok szerint – a közönség figyelmének elvesztése nélkül számíthatunk. Kiemelte, rendkívül fontos megtalálni azt az egyensúlyi állapotot, amikor az effektek még kiemelik, és nem „eluralják” a tartalmat. Megjegyezte továbbá, hogy fontos a koherencia a cím és a tartalom között, hiszen a rövidfilmek esetében nincs idő a mellékszálak bemutatására. Ezt követően három példával szemléltette, milyen lehetőségeket kínál az animáció egy olyan témában, mint az erőszak.

 

Zila Gábor