Klip-vetélkedőnkkel a XXVI. Kalotaszegi Népzenei és Néptánctáborban

Az első erdélyi népzenei és néptánctábort Kalotaszentkirályon szervezte Szép Gyula és Német Ildikó immár több mint negyedszázada 1991 nyarán. Az összes többi erdélyi tánctábor így tulajdonképpen a kalotaszegi példáját követte. Ilyennek tekinthető a kalotaszentkirályival szinte párhuzamosan a válaszúti Kallós-kúrián szervezett mezőségi, akárcsak a következő évben a gyimesin kívül a néhány év elteltével elindított székelyföldi felsősófalvai, de a magyarlapádi, sőt a komandói is, ahol kifejezetten cigánytáncot tanítanak.


Esti táncház Kalotaszentkirályon a tánctáborban
Szép Gyula, aki most már hatodik éve a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója, maga is muzsikus, zenepedagógus, különböző beosztásokban 1988 óta dolgozik az Operában. A Ceausescu-rezsim bukását követően határozta el Német Ildikóval és másokkal, hogy a kalotaszegi tánc „forrásvidékén” az egyik közlekedési szempontból is kedvező helyen lévő településen, Kalotaszentkirályon néptánctábort szerveznek. Eredetileg azzal a céllal, hogy a környékbeli táncoktatók, és jó táncosok segítségével a helyi fiataloknak mintegy visszatanítva a Martin György és mások által gyűjtött mérai, nádasmenti, magyarvistai és más táncanyagot is felelevenítve, élővé teszik a hagyományt.


Szép Gyula, a tábor főszervezője - Laura Cãlugãr és Cosmin Giurgiu társaságában

Az első tábor szervezésekor 1991-ben viszont kiderült – meséli Szép Gyula -, hogy a környékbeliek érdeklődése viszonylag mérsékelt maradt, miközben tömegesen bukkantak fel érdeklődők nemcsak Magyarországról és Erdély összes többi tájáról, hanem Japánból, Kanadából, az Egyesült Államokból és Nyugat-Európa különböző országaiból is. Az idén a kezdőket tanító György Károly budapesti koreográfus is érdeklődőként érkezett 1991-ben Budapestről Kalotaszentkirályra és a helyszínen mintegy rábökve, beszélték rá, hogy tanítson. De tanított a táborban még a Honvéd Táncegyüttes művészeti vezetőjeként ismertté vált Zsuráfszky Zoltán, a Mérában élő Tötszegi András és Tekla is, amíg a stáb másfél évtizede állandósult: György Károlyon kívül a szintén kalotaszegi, de Kolozsvárhoz közelebb elhelyezkedő Méráról Nyugat-Magyarországra költözött Muszka György és párja jár vissza tanítani a kolozsvári Könczei Csongor mellett – ők a felnőtt, a kezdő, a közép-haladó és a haladó csoport tanárai, de rajtuk kívül gyerekeket is tanítanak táncolni. Mindemellett a héten intenzív népdal- és népzene oktatás is folyik.


György Károly kezdőket tanít

A Kolozsvári Televízió Magyar Adásának Erdélyi Figyelő című műsorában Varga Mihály Márton műsorvezető részletesen faggatott a ’Száz év tükrében a nagy háború 1916-2016’ című történelmi ismeretterjesztő klip-vetélkedőnkről.

A klip-vetélkedőt ismertetjük a tábor közönségével
Szép Gyula konferálásával a kalotaszentkirályi tábor nyitónapjának estéjén a tánctábor közönségének is el tudtam mondani, milyen lehetőségeket rejtenek az első világháborús népdalok, valamint a verbunkos figurák – mint klip-elemek – a történelmi ismeretterjesztő vetélkedőben, de kitértem arra is, miként lehet a viszonylag primitív youtube-os szerkesztőprogram logikájához kapcsolódva egy mobiltelefon segítségével effekteket produkálni és külön szóltam annak a lehetőségnek a lehetséges kiaknázásáról, amely a nyaralás során akkor adódik, ha világháborús helyszínen vagy emlékművek környékén járunk.
 
Természetesen arra is felhívtam a figyelmet, hogy két évvel ezelőtti – hasonló témájú – klipvetélkedőnk második helyezettje erdélyi magyar volt.


Kalotaszentkirályi táncosok a klipvetélkedő plakátjával a táncházban
Az egyik legnehezebb, de legszebb férfitánc, a kalotaszegi legényes most is a kalotaszegi tananyag fajsúlyos része, méghozzá annyira, hogy tanulásába még a nagyobb vállalkozó kedvvel megáldott lányok is bekapcsolódtak.


Muszka György tanítja a legényest a haladóknak
Még az 1992-es kalotaszegi tábornak nagy szerepe volt abban, hogy a kalotaszegi Magyarvista kiemelkedő táncosa Mátyás István figurái és tánca szélesebb körben is közismertté vált. A majd két méternyi magasságú, elegáns stílusával népszerűvé váló Mátyás Istvánról kevesen tudták és a róla készült felvételeken sem látszik, hogy komoly egészségügyi problémái voltak. A Magyarvistában végül 1977-ben elhunyt, a román Mundruc ragadványnévvel felruházott, magyarul Büszkécskeként becézhető Mátyás István tánca kiváló bizonyíték arra, hogy a származásnak és foglalkozásnak nincs meghatározó jelentősége abban, hogy a valóságban kinek milyen a megjelenése. A táncát Budapesten 1964-ben megörökítő filmfelvétel is ékes bizonyíték arra, hogy paraszti háttere ellenére lehet valakinek a mozgáskultúrája akár arisztokratikus is! Mátyás István Mundruc a budai várban 1964-ben filmezett tánca itt nézhető meg.

 
                                   Éjfél utáni táncház                                     Legényest tanuló lány

Mátyás Istvánnak e filmeknek és a kalotaszegi táboroknak is köszönhetően valóságos kultusza alakult ki előbb Budapesten, Kolozsváron, majd ennek utóhatásaként szülőfalujában is. 2011-ben, születésének 100. évfordulóján, a kalotaszegi tábor szervezőinek közreműködésével impozáns ünnepséggel emlékeztek meg haláláról Magyarvistában. A Magyar Nemzeti Táncegyüttes pedig az 1964-es felvétel színhelyén, a budai várbanemlékezett meg róla és az elkészült montázson egymásra vágták a mostani és a fél évszázaddal korábbi filmfelvételt.

A kalotaszentkirályi tábornak nem kis szerepe volt abban, hogy a Bánffyhunyadtól néhány kilométernyire lévő település jelentősen átalakult – gyakorlatilag az egész falut leaszfaltozták, mai követelményeknek megfelelő wc-ket kapott nemcsak az iskola, hanem azóta épült külön ebédlő, a település pedig az erdélyi faluturizmus egyik központja lett – ami azzal is jár persze, hogy a szállásköltségek megközelítik a kolozsvári tarifákat. Igaz, hogy ezek színvonalára nem lehet panasza, aki nem sátorban kíván lakni, hiszen erre is van lehetőség, bár a kitartó esőzés azért – alighanem az idén is elgondolkodtatta azokat, akik a sátorozásra esküsznek.
  
                Szalay Zoltán                                  Német Ildikó                       Könczei Csongor
A többi erdélyi tánctáborhoz képest a kalotaszentkirályi nemcsak folyamatos, 26 éves múltja miatt egyedi, hanem azért is, mert nemcsak az átlagnál nagyobb magyarországi és erdélyi, nyugat-európai, amerikai és japán közönséget vonz, hanem az említetteken túl az idén például Észtországból jelent meg itt egy hatfős csoport, és most is egyedül volt képes arra, hogy a Felvidékről vonzzon látogatókat. A szervezési feladatok jelentős részét ellátó Német Orsolyától tudom, hogy majd 15 ember érkezett az idén is a Felvidékről, míg azt az információt, hogy a gyimesi tánctáborban csupán egy Csehországba szakadt felvidéki lány érkezett csehországi magyar párjával – az ottani főszervezőtől, Szalay Zoltántól kaptam. (Az idén hatéves györgyfalvi táborban – Sajgó Tünde tájékoztatása szerint egyáltalán nem tudtak felvidéki látogatóról.)


A Kolozsvári TV-ben a klip-vetélkedőről

Német Orsolya saját tapasztalatai szerint felvidéki összefüggésben tavaly egyfajta „nemzedékváltás” következett be, hiszen két éve és korábban több éven keresztül folyamatosan közel harmincan jöttek Kalotaszentkirályra Szlovákiából, míg tavaly – az ideihez hasonlóan 15 főre apadt a szlovákiai illetőségűek száma. Egyébként főként a felvidéki táncosoknak köszönhető, hogy előfordult, felvidéki szlovákok is felbukkantak itt, hiszen Pozsonyban a szlovák fiatalok is megkedvelték a kalotaszegit, de mint arról Agócs Gergely tájékoztatott, a szlovákiai táncházmozgalom hivatkozási mintaként tekint a magyarországira és a budapesti táncháztalálkozó alkalmával buszokkal érkeznek a szlovák táncosok Budapestre.
A református templom Kalotaszentkirályon

A kalotaszentkirályi tábor iránt az idén román érdeklődés is volt, hiszen én is találkozhattam itt az Erdélyt filmező két román dokumentumfilmessel: Laura Cãlugãrral és Cosmin Giurgiuval is.

Cosmin Giurgiunak a bonchidai és a kalotaszegi legényes tetszett meg - kattintással:

De készített a román dokumentumfilmes Kalotaszentkirályt bemutató légifelvételt is - kattintással:

A tábor a következő héten a – hagyományoknak megfelelően – a válaszúti Kallós-kúrián a mezőségi tánctáborban folytatódik, ahova a kalotaszentkirályi tábor felvidéki vendégei hazautazásuk miatt, már nem követték a többieket.

A néptánctáborról szóló YouTube szerkesztőprogramjával készített összefoglalóm - kattintással:

 

Képek és szöveg: Gecse Géza

A cikk eredetije a Felvidék.Ma 2016. augusztus 11-i számában kattintással:

Képgaléria az Aspektus facebook-oldalán - kattintással: