Könyvünkkel a DT és a MÁÉRT ülésén

 
A Várkert Bazár parkolójából ilyen út vezet a felszínre, ahonnan a sajtó számára kijelölt bejáraton keresztül lehetett bejutni a tanácskozás színhelyére.

A himnusz eléneklését követően Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár II. Rákóczi Ferenc mondatait idézve, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel tartott rövid bevezetőt, majd átadták a szót Orbán Viktor miniszterelnöknek.

Európa ma két részből áll - jegyezte meg Orbán Viktor - bevándorlóországokból és olyanokból, amelyek nem azok, ráadásul nem is kívánnak azzá válni. Ilyen ország a miénk is: a magyarok nem akarják, hogy országuk bevándorlóországgá váljon.
A miniszterelnök szerint az elismerés és a tisztelet jele az országgal szembeni számos nemzetközi támadás, valamint éles bírálat, leszámítva néhány alpári hangütést, ugyanis csak azokat szokták támadni, akik valami olyasmit képviselnek, ami figyelemre és kritikára méltó. A magyar gazdasági modell és bevándorláspolitika pedig ilyen: "valami olyasmit képviselünk, amit minimum vita tárgyává érdemes tenni".

A magyar gazdaságról szólva a miniszterelnök szerint az ország a saját lábára állt, rendbe tette pénzügyeit,  és ma már 4,4 millióan dolgoznak, akik közül mindenki fizet adót, míg 2010-ben a 3,7 millió dolgozóból adót csak 1,8 millióan fizettek.
Bár nem volt könnyű, de a bankokat és multikat is sikerült rávenni arra, hogy arányosabban vegyenek részt a közteherviselésben. Az "okosabbja" végül belátta, hogy az ország sikere hosszú távon az itt működő nemzetközi cégeknek és bankoknak is érdeke - jelentette ki Orbán Viktor, aki rámutatott arra is, hogy a kormány családokat támogató politikát folytat, ami mindannyiunk számára létkérdés is, hiszen annak ellenére, hogy a magyar társadalom családbarát az ország hosszú ideje a demográfiai katasztrófa felé tartott. Korai lenne még elbíznunk magunkat, hiszen bár 2016-ban 1,25 százalékról 1,49-ra nőtt a termékenységi ráta, viszont .
  a cél, hogy 2030-ra saját erőből a termékenységi ráta a népességfenntartásához szükséges 2,1 százalékra növekedjen!
Donald Trump amerikai elnök "America first" jelszavára utalva a magyar kormányfő kijelentette, hogy Budapesten is Trump elnök politikáját követik abban a tekintetben, hogy "Hungary first", majd üdvözölte a közelmúltbeli osztrák választás eredményét is, mert annak nyomán a legfontosabb európai kérdésekben a magyar és a hamarosan hivatalba lévő osztrák kormány lényegesen közelebb kerül majd, mind korábban.     Ami az új ukrán oktatási törvényt illeti, Orbán Viktor szerint, "szomorú történetről" van szó, hiszen nehéz úgy együttműködni egy országgal, hogy közben "az ott élő nemzettársainkat nyilvánvaló diszkriminációval sújtják". A már elért kisebbségi jogokból nem lehet visszalépni - tette hozzá, kiemelve: ha Magyarország most nem teszi világossá az ukránoknak az európai sztenderdek betartásának fontosságát, akkor a többi általuk tervezett törvény - például az állampolgársági, a nyelvhasználati és az egyházi javak visszaadásáról szóló jogszabály - megalkotásánál a mostanihoz hasonló helyzet állhat elő.

A magyar külpolitikát úgy összegezte: egyetlen meghatározó országgal sincsenek konfliktusaink. Sőt, el tudtuk érni, hogy a környezetünkben jelentős befolyással rendelkező valamennyi állam: az Amerikai Egyesült Államok, Kína, Németország, Oroszország és Törökország kivétel nélkül Magyarország sikerében legyenek érdekeltek.

Magyarország eközben arra is törekszik, hogy jó anyaország legyen, vagyis minden magyar otthona lehessen. A magyar kormányfő a következőképpen fogalmazott: a diaszpórában élő magyarság a nemzeti büszkeségnek egyszerre forrása és erőtartaléka is, majd ígéretet tett rá, hogy a Kőrösi Csoma Sándor- és a Mikes Kelemen-programot - a Rákóczi Szövetség diaszpóra- és szórványprogramjához hasonlóan - bővíteni fogják.
"Dolgozunk egy Kárpát-medencei oktatási hálózat kiépítésén, ugyanis a cél, hogy a bölcsődéktől az egyetemig anyanyelvükön tanulhassanak a magyarok" - fogalmazott Orbán Viktor, majd felhívta a figyelmet arra, hogy összesen több mint egymillióan kérelmezték a magyar állampolgárságot.

Végül támogatást kért az RMDSZ részvételével indult Minority SafePack kezdeményezéshez, amelynek célja, hogy sikerüljön Brüsszelben megteremteni az őshonos európai kisebbségek, így a szomszédos országokba kényszerült magyarok uniós jogvédelmét.


A miniszterelnöki bevezető sajtónyilvános volt ugyan, az utána következő tárgyalás viszont - nem, ezért az újságíróknak el kellett hagyniuk a helyszínt.


A Svédországi Magyarok Szövetségének elnökével, Bihari Szabolccsal, akit a könyvben név szerint ugyan nem, de mint a SMOSZ elnökét nemcsak említettem, hanem hivatkoztam is arra, amit mondott, továbbá Zubánics Lászlóval - Kárpátaljáról még volt érkezésem néhány mondatot váltani (és persze adni is számukra a Nemzetpolitika - szorítóban. Aspektus - határok nélkül 2002-2017 című kötetből), de nekem is sürgősen távoznom kellett, ahogy a többi újságírónak is.

A tanácskozást követően, néhány óra múlva a Diaszpóra Tanács zárónyilatkozatában aggodalmának adott hangot mindazon döntések miatt, amelyek csorbítják a Kárpát-medencei magyar közösségek jogát az anyanyelvi oktatásukhoz és szolidaritását fejezte ki az új ukrán oktatási törvény alapján jogsértést szenvedő kárpátaljai magyarsággal. A testület kéri az Európai Uniót, hogy javítsa az őshonos nemzeti kisebbségekhez tartozók védelmét és támogatást ígért a Minority SafePackhez, az Egymillió aláírás a sokszínű Európáért polgári kezdeményezéshez.


Másnap, vagyis november 10-én immár a Magyar Állandó Értekezletről szólva a magyar miniszterelnök beszédét azzal kezdte, hogy a MÁÉRT-ről elmondta: nemcsak különleges, hanem különlegesen értékes fóruma is a magyarságnak.

Orbán Viktor megismételte, amit Kolozsváron már elmondott, hogy szerinte a Kárpát-medencében a jövőt magyar nyelven írják, amiről elmondta azt is, hogy ez egy kormányzati szándékot kifejező mondat, a Kárpát-medencére ugyanis úgy tekintenek, mint a magyar nemzet és kultúra kiteljesedésének tere. Nem egyszerűen a jogainkat és közösségeinket kell megvédenünk - mondta a magyar kormányfő -, hanem hozzá kell járulnunk a Kárpát-medence jövőjéről szóló gondolkodáshoz, azokhoz a tervekhez, amelyek a saját magyar logikánk, észjárásunk és érdekeink szerinti.

Orbán Viktor szerint mindenki láthatja a térségben, hogy aki együttműködik a magyarokkal, az jól jár, majd az új ukrán oktatási törvényre kitérve, kijelentette: a magyar kormány nem fog kihátrálni abból az álláspontból, amely szerint a kisebbségi jogokból bármire hivatkozzon is bárki, vissza lehet venni. Azt kérik, hogy ezt az ukrán fél is lássa be.
A kormányfő örömét fejezte ki amiatt, hogy - mint mondta - konszenzus jött létre olyan fontos kérdésekben, mint a külhoni magyarok állampolgársága, szavazati joga és autonómiatörekvései.

A miniszterelnök arra biztatta a külhoni magyarságot, hogy minél többen vetessék fel magukat a választói névjegyzékbe és vegyenek részt a szavazáson. Több mint egymillió új magyar állampolgár van, jelezte ugyanakkor, hogy "valahol a félút környékén járhatunk".

Azt is kérte, támogassák teljes mellszélességgel az RMDSZ közreműködésével indított Minority SafePack kezdeményezést, amelynek lényege, hogy Brüsszel foglalkozzon az őshonos európai kisebbségekkel.

Orbán Viktor összezése szerint Magyarország ma egy európai középállam pozícióját foglalja el, nemcsak mérete és népessége miatt, hanem azért is, mert az elmúlt hét évben sikerült önálló akaratot és mozgásteret kialakítani.
Ugyanakkor magyar nemzeti érdek is, hogy Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovákia és Ukrajna erős szomszédaink legyenek, amelyekkel Magyarország erős országként gyümölcsöző kapcsolatot alakítson ki.

A kormányfő a demográfiáról szólva is megismételte: Magyarország növekvő számú magyar gyermekekkel, nem pedig növekvő számú bevándorlóval akarja orvosolni a kedvezőtlen demográfiai folyamatokat. 2018 ezért a külhonban is a családok éve lesz - jelentette ki Orbán Viktor. A miniszterelnök beszédét követően az újságíróknak ismét el kellett hagyniuk a Várkert Bazár épületét, ahol egészen estig ülésezett a MÁÉRT és este 6-kor tartott sajtótájékoztatót Potápi Árpád, Semjén Zsolt, az RMDSZ részéről pedig főként a Minority SafePackről Kelemen Hunor elnök és a Brüsszelben a szervezetet a FUEV-ben képviselő Vincze Lóránt.


Körülbelül 50 millió őshonos kisebbség él az Európai Unió államaiban - köztük főként a Magyarországgal szomszédos országokban - lakó magyarok. Az ő uniós jogvédelmének brüsszeli megteremtése a cél, amelynek beterjesztéséhez 1 millió aláírásra van szükség. A délután 6 órakor kezdődő sajtótájékoztatón Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár a kamerák előtt írták alá a kezdeményezést, amelynek fontosságát nemcsak Kelemen Huunor az RMDSZ elnöke, hanem a FUEV részéről Vincze Lóránt is hangsúlyozta.


A sajtótájékoztatót követően kapott a kötetben nyilvános vitán részt vevő Kelemen Hunor egy példányt a Nemzetpolitika - szorítóban. Aspektus - határok nélkül 2002-2017 című kötetből. Vincze Lórántnak, mint egykori újságíró kollégámnak is ajándékoztam belőle egy példányt, hiszen viszonylag sokat dolgoztunk együtt, amikor ő még a Kolozsvári Rádió Magyar Adásának volt a munkatársa és küldtem egy példányt a börtönből az idén ősszel kiszabadult Nagy Zsoltnak is.

Gecse Géza