A Korunk balti számának bemutatója Budapesten


A Kolozsváron megjelenő Korunk májusi száma idén a Baltikummal és a balti kultúrával foglalkozik. Az erdélyi magyar folyóirat a Magyar-Észt Társaság és az ELTE Finnugor Tanszékének a segítségével mutatta be 2017.május 23-án a lapszámot az ELTE BTK tanácstermében.

Miként Bereczki András tiszteletbeli észtországi konzul is felhívta rá a figyelmet, különös aktualitást ad a lapszám megjelenésének, hogy az év második felében Észtország az Európai Unió Tanácsának soros elnöke.

Cseke Péter szerkesztő elmondta, hogy az erdélyi magyar értelmiség számára nemcsak a kulturális szálak miatt fontos a térség, hanem személyesen is mind többen keresik fel ezt a korábban számukra elzárt európai régiót és a kötetben publikáló majd valamennyi szerző számára megszólalási lehetőséget biztosított.

Jeszenszky Géza a balti államok szovjet bekebelezése kapcsán fölidézte Anglia és Amerika felelősségét, majd az 1991-es nemzetközi elismerésben vitt magyar szerepről számolt be. "Nincs magyarázat és mentség arra, hogy Magyarország bezárta tallinni nagykövetségét" - mondta.

A balti államokban a rendszerváltás után hosszú éveket nagykövetként dolgozó Jávorszky Béla a három államot hasonlította össze és helyezte el a magyar közönség számára érthető párhuzamokat kínálva.

Pusztay János nyelvészprofesszor arról szólt, hogy az uráli nyelvek kutatójaként miként indította el Szombathelyen az akkori Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán a borostyánkőút-programot, amelyet a Szombathelyen, az egykori Savarián keresztülmenő, s egész a Baltikumig vezető borostyánkőútról neveztek el. A program keretében az Uralisztikai Tanszék - egyebek között - az észt és a lett nyelvet, kultúrát bemutató könyveket (szótárakat, tanulmányköteteket, irodalmi antológiákat stb.) jelentetett meg.

Pap Kinga Marjatta, aki egyébként a Korunk észt szövegeinek a többségét fordította, az evangélikus egyház sajátos szerepéről szólt Észt- és Lettországban, tekintve, hogy Litvánia vallási szempontból gyakorlatilag homogénnek, magyarul katolikusnak számít.

Gecse Géza annak a filmnek a tanulságairól beszélt, amelynek címét egy lengyelországi történészkongresszus adta, de amelynek keretében észt, magyar és orosz művészek életútját és diktatúrához való viszonyát dolgozták fel 2015-ben bemutatott filmjükben, amely a YouTube-on magyarul, de angol feliratozással is megnézhető – a Korunkban közölt változatot az írott szöveg logikájának megfelelően alakította át. A film címe: Birodalmi áldozatok – áldozatbirodalmak.
    

Mészáros András Bereczki Urmas sokoldalú művészetét ismertette.
 

Bereczki András pedig a főként Észtországot ért kritikák tekintetében ismertette nemcsak a rokon balti ország jelentős gazdasági, hanem az állampolgárság tekintetében is elért eredményeit.

Pomozi Péter a térségnek nevet adó, viszont gyakorlatilag napjainkban felszívódó lívekről írt a Korunk májusi számába.

Aspektus