Magyar iskolát és óvodát! Családi nap a Magyar Parlamentben


                                              Potápi Árpád János előadása
Minden vegyes házasságban született gyermek járhasson magyar bölcsődébe, óvodába, máskülönben „elvesznek” a magyarság számára. Ez a magyar kormány célkitűzése jelentette ki Potápi Árpád János a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége által szervezett szombati családi naphoz kapcsolódó konferencián.

2018. február 17-én a Magyar Országgyűlés épületében a magyar kisebbség helyzetének és a megmaradás lehetőségeinek megvitatásakor
Potápi Árpád János hangsúlyozta, hogy a fogyás ellenére 15-16 milliós magyar nemzetről beszélhetünk, amelyből az országhatáron túl, a Kárpát-medencében él 2-2,5 millió magyar, és ugyanennyi a világ más tájain.
A kormány számára fontos, hogy a határon túli magyarok megőrizzék magyarságukat, ezért támogatják a határon túli magyar régiók egészségügyi intézményeit, többek között szeretnék kiterjeszteni a védőnői hálózatot az egész Kárpát-medencére – jelentette ki a nemzetpolitikáért felelős államtitkár, aki az óvodafejlesztési programról elmondta, hogy ugyan az első intézményeket már átadták, de jelentősebb eredményre 2018-2019-ben lehet majd számítani.
Emellett támogatják a magyar vállalkozásokat is, ugyanis egy átlagos határon túli magyar kisvállalkozó kilencven százalékban magyar embereket foglalkoztat, általában a saját környékebeli magyar üzletemberekkel alakít ki üzleti kapcsolatot, és elsősorban magyar cégekkel üzletel.

                                  Potápi Árpád János, Menyhárt József és Szabó Ödön
Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a népesedésért és a családokért (KINCS) vezetője arról beszélt, hogy 2018. január 1-je óta igényelhetik a határon túliak is az anyasági támogatást, valamint a babakötvényt. Az anyasági 64 125 forintos támogatás egyszeri, amelyet az eltelt másfél hónapban több mint ezren igényeltek - hallhattuk. Ezek közül a legtöbb, 823 igénylés a Kárpát-medencei magyar területekről érkezett. 605-en kérték Romániából, de igényelték Iránból és Új-Zélandról is. A babakötvény egyszeri összege 42 500 forint, amely az infláció felett 3 százalékkal kamatozik.

                                         Balogh Lívia
Balogh Lívia, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség ungvári szervezetének elnöke arról beszélt, a kárpátaljai nemzetrész van a legnagyobb veszélyben, hiszen a kelet-ukrajnai konfliktus után Ukrajnában megerősödött az asszimilációs elszántság, amiről a múlt ősszel elfogadott oktatási törvény is szól, amely valójában a kárpátaljai magyar közoktatás kivégzéséről szól. Egy felmérés szerint 17-18 ezer kárpátaljai magyar dolgozik és 2000-2500 magyar diák tanul külföldön. Új jelenség, hogy a munkaerő-migráció csupán fele tekinti Magyarországot célországnak, 30 százaléka számára Csehország az uticél és csak a töredéke irányul Nyugat-Európa különböző országaiba.
Magyarországtól oktatási-nevelési támogatást 21 ezer család kap a magyar iskolába beiskolázott gyermekek után Kárpátalján, gyermekétkeztetési támogatásban pedig csaknem ötezer gyermek részesül.

                         Menyhárt József - előadás közben
Menyhárt József, a szlovákiai Magyar Közösség Pártjának elnöke arra hívta fel a figyelmet, amennyiben a felvidéki magyarság elhiszi, hogy a továbbiakban csak akkor boldogul, ha nyelvet vált, akkor Szlovákiában az asszimiláció tovább gyorsulhat.

Kitért arra, bár a felvidéki magyarság ma 430-450 ezres, hiszen Szlovákiában az ezredfordulót követő tíz évben hivatalosan 110 000-rel kevesebben vallják magukat magyarnak, mint korábban, ám valójában a magukat magyarnak vallók többen beszélik a nyelvet, ugyanis sokan nem merik bátran magyarnak vallani magukat, mivel tartanak a hátrányos következményektől.
Menyhárt József szerint az óvodalétesítés mellett rendkívül fontos a gazdaságélénkítő program, hiszen az is hozzájárul annak a szövetnek a megerősítéséhez, amely megtartja a felvidéki magyarságot.
Szabó Ödön, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség képviselőházi frakcióvezető-helyettese arról beszélt, jog- és a gazdasági biztonság mellett kisebbségi biztonság is kell ahhoz, hogy magyarnak maradhassanak meg. Sajnos, Romániában mostanában nem törvényeket, hanem az igazságszolgáltatást használják arra, hogy a kisebbségi jogokat csorbítsák, amin döntő mértékben az sem tud jelentősen változtatni, hogy néhány kérdésben, mint amilyen a marosvásárhelyi iskola újraalapítása – előre tudtak lépni. Nem változott az a román politika jelentette ki az erdélyi magyar politikus, hogy a romániai magyarság önkormányzati vezetőit szabályosan üldözik a balkáni országban.

Az RMDSZ frakcióvezető-helyettese szerint, ahol a kisebbség többségben van, mint például a Székelyföldön és Érmelléken, ott a magyarok biztonságban érzik magukat, de ahol jelentős kisebbségben vannak, főként a szórványtelepüléseken, ott a nacionalista hangulatban a kisebbségi biztonság sérülhet.

Szabó Ödön beszámolt arról, hogy eddig Erdélyben összesen 260 000 aláírást gyűjtöttek össze a Minority Safe Pack európai polgári kezdeményezés támogatásához, de 2018. április 3-ig összesen egymillió támogató aláírásra van szükség több európai országban, így Magyarországon is, hogy európai jogvédelmet tudjanak szerezni az őshonos kisebbségeknek, amihez az erdélyi magyarság bukaresti frakcióvezető-helyettese a jelenlévőktől is további támogatást kért.

                                             Zámbori Soma és Fazekas Rita
A konferencián Zámbori Soma színész és felesége, Fazekas Rita mediátor, a Házasság hete "arcai" tizenhárom - jubiláló - házaspárnak adtak át emléklapot.

A konferencián Menyhárt Józsefnek átadtam a Nemzetpolitika – szorítóban. Aspektus – határok nélkül 2002-2017 című kötet egy példányát, hiszen a Magyar Közösség Pártjának elnökével a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézetben 2018. március 7-én, délután 3 órakor Bíró Zoltán főigazgató úrral közösen mutatjuk be a kötetet Nemzetpolitika – a lezáratlan kérdések szorítójában – ma címmel.
 
                                 Bíró Zoltán                                          Menyhárt József
A találkozóra meghívót kap Hahn-Seidel Alida és Juhász Péter, a Benes-dekrétumok ügyében 2012-ben benyújtott petíció szerzői, Krivánszky Miklós, az MKDSZ alelnöke, a DALESZ vezetője, aki 2014-ben juttatta el beadványát az Európai Parlament Petíciós Szakbizottságának, valamint Csáky Pál, az MKP európai parlamenti képviselője is.

A rendezvény helyszíne a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet, Budapesten, az Andrássy út 100. szám alatti épületben található – a Millenniumi Földalatti Vasút Bajza utcai megállójánál.

Gecse Géza