Megszakadt történelem

Háromrészes dokumentumfilm(2013)

Rendező: Balogh Júlia.
Szerkesztő-riporter: Gecse Géza.
Operatőr: Wonke Rezső.

A magyar történelem tragikus évszázadának tablóján a diktátorokon át a mártírokig mindenki megtalálható. Törvényszerű volt az előző korszak megtagadása és a politikai és szellemi vezetők likvidálása. Magyarországon közel fél évszázad alatt egy torz illúzió nevében minisztereket, egy miniszterelnököt, számos politikust, a szellem embereit és egyszerű polgárokat koholt vádak alapján zártak börtönbe és végeztek ki. Csoda, hogy a nemzet gyógyíthatatlan lelki traumát szenvedett? Segíthet-e a gyógyulásban a kibeszélés, a múlttal való szembesülés?

A „Megszakadt történelem” című háromrészes dokumentumfilmet 2013 karácsonyán mutatták be a Duna World Televízióban.

1.rész
Útkeresők és megalkuvók

A sorozat első két része az „Útkeresők és megalkuvók” alcímet viseli.
Az első részből választ kapunk arra, mit jelent a trauma, de Rajk László és Nagy Imre kivégzése mellett Kádár alakja is szóba kerül. M. Kiss Sándor történész a pártállam és állampárt megkülönböztetése mellett kitér arra is, hogy mikor nyílt „fizikai” lehetőség a rendszerváltás után a feljelentések elemzésére.

Zinner Tibor történész sokallja, hogy 200 000 besúgója lett volna 1945 és 1989 között a rendszernek. Nemcsak arra tér ki, hogy mekkora volt a „tovariscsok” és magyar elvtársaik szerepe a megtorló gépezet kialakításában, hanem arra is, hogyan működtették azt.

Ungváry Krisztián történész szerint az egész korszakban lehetett összesen 200 000 „besúgó” vagy ügynök Magyarországon. Ő úgy véli, egyszerre nem voltak többen 10 000-nél. Egy ügynök – ugyanis – átlagosan – szerinte – két évig jelentett.

Kattintással: https://www.youtube.com/watch?v=Q2phIx4NPDA

 
      Schuster Lóránt - amikor megfigyelték                 1956-os felvételek
Sokat tudunk az egykori pártállam működéséről, sokat viszont – nem. A Rákosi- rendszer hajnalától a Kádár-rendszer alkonyáig a III/III-as ügyosztály alkalmazta azokat, akik önként vagy zsarolásra hajlandóak voltak információkat szolgáltatni a társadalmi mozgásokról és a veszélyesnek minősített személyekről ún. „tartótisztjeiknek”. A jelentéseket az úgynevezett „elemzőtisztek” összesítették. Sokan ma is élnek közülük, de csendben vannak. Nem hajlandók beszélni az ezreket, százezreket megnyomorító munkájukról.

Kónyáné Kutrucz Katalin arra hívja fel a figyelmet, hogy az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában az áldozatok aktáit őrzik és az itt őrzött dokumentumok annyira „csöpögnek a vértől”, hogy az általa meghívott írók elmenekültek a témától.

Zinner Tibor arról szól, hogy a „gépszíj hogyan kapta el” néha magukat a terror-gépezet irányítóit, így Péter Gábort is, akivel – még életében – tartalmas interjú-sorozatot sikerült készítenie.

                                                           Kádár "elvtárs"

M. Kiss Sándor szerint a lelkes és megzsarolt III/III-asok között ma is különbséget kell tenni.

Kónyáné Kutrucz Katalin az elfojtás jellemtorzító hatására hoz példákat.

Kattintással: https://www.youtube.com/watch?v=x1i_tROQlk0

M. Kiss Sándor az ügynök-üggyel kapcsolatban a nyilvánosság kérdéséről beszél és szerinte jobb, ha valakiről nem derül ki, hogy az volt, mintha valakit tévesen vádolnak meg azzal, hogy jelentett, viszont közben világossá válik ennek az ellenkezője.

W. Barna Erika grafológus az ügynökök kézírását vizsgálva mutatta ki, hogy kinél mekkora jellemtorzító hatással bírt a spicliskedés.

Kónyáné Kutrucz Katalin véleménye az, hogy lehetetlen olyan törvényt hozni, amivel mindenki elégedett.

Ungváry Krisztián szerint a történettudomány szempontjából az akták nem járulnak hozzá sokban a történeti igazsághoz, viszont nyilvánosságukra a közélet tisztasága miatt ma nagy szükség lenne.

Kattintással: https://www.youtube.com/watch?v=CVt7e5CQR98

2. rész
​Útkeresők és megalkuvók

Ebben a részben az irodalmi életet és a rockzenét behálózó titkosszolgálati tevékenységet tárgyaljuk.

Pomogáts Béla irodalomtörténészt az 1956-os események után az édesanyjával zsarolták meg.
Szőnyei Tamás előbb a magyar rockéletről, majd a közelmúltban a magyar irodalmi életről írt igen komoly könyvet.

Szokolay Zoltánt  a kislányával zsarolták és kényszerítették jelenteni, de a költő elmondja azt is, hogy megfigyeltjeinek még annak idején elmondta: beszámol róluk, ezért aztán akadt közöttük olyan, aki a rendszerváltást követően ezért még köszönetét is kifejezte neki ezért.Vajon miért volt ilyen kitüntetett szerepe az irodalomnak, majd a rockzenének az állambiztonság számára Magyarországon? Az újságíró erre is válaszol.
 

Schuster Lóránt rockzenész pedig – megfigyeltként – arról beszél, mit jelentett a „hazafias meggyőződés”, illetve mekkora hatása volt annak, amikor Vikidál Gyula azt jelentette róla – minden alap nélkül –, hogy Göring birodalmi légi marsallról tervez könyvet írni.

Kattintással: https://www.youtube.com/watch?v=GV__5yZGdZI


Szabó Gyula történész a közelmúltban a Vatikánban, a pápai államban vizsgálta a magyar hírszerzés tevékenységét, amely a magyar katolikus egyházat is felhasználta céljai elérésében.
 

Kattintással: https://www.youtube.com/watch?v=iihfyFVrWIQ

3. rész
Államvédelemből – nemzetvédelem

A magyar Parlamentben 2011 végén törvény született az egykori állampárti rendszer idején elkövetett bűnök felelőseinek bíróság elé állításáról. A vétkesek nagyobbik része viszont már nem él, az elmúlt 20 évben csak töredékük felelősségre vonására tettek kísérletet. Felvethetjük a kérdést: mit jelent pontosan az, amit igazságtételnek nevezünk?
 

A 2011 decemberében az ELTE központi épületében szervezett Aspektus-rendezvényünkön az elmúlt negyedszázadban az e témában véleményt mondó politikusokat is megtalálhattuk – vagy az előadók, vagy a közönség soraiban.

A konkrét kérdésre, hogy mit jelent az igazságtétel, Kahler Frigyes bíró válaszol.

Zétényi Zsolt, a kilencvenes évek elején kidolgozott törvényjavaslat szerzője arról beszél, hogy az igazságtételnek milyen feladatokat kellett és továbbra is milyen feladatokat kell megoldania.

Gellért Ádám, a Lex-Biszku kidolgozója elmondja, mit jelent az „e” betű, hiszen „emberiség elleni bűnök” korábban is léteztek, de „emberiesség elleniek” – az ő törvényjavaslatának köszönhetően – csak 2011 decembere után.

A törvény beterjesztője: Gulyás Gergely röviden foglalja össze a Lex-Biszku lényegét.

Gecse Géza arra hívja fel a figyelmet, hogy eddig csupán az 1956-os forradalom utáni bűnöket tárgyalták a bíróságok Magyarországon, ami azért ellentmondásos, mivel 1945 és 1956 között hivatalosan kétszer annyi embert végeztek ki nálunk, mint 1956 után.

 

Zinner Tibor erre elmondja, hogy szigorúan jogi szempontból milyen törvénytelenségeket követtek el hazánkban az 1945 utáni években és miért volt furcsa az alkotmánybíróság 1990-es évek elején hozott döntése, illetve mi lehetett döntésük hátterében.

Kattintással: https://www.youtube.com/watch?v=ra5hAyBcHRU

Vannak egyenlők és egyenlőbbek?
 
A sajátos kettős mérce napjainkban is érvényesül, hiszen a 97 esztendős Képíró Sándort szinte gondolkodás nélkül bíróság elé állították feltételezett 1942-es tevékenységéért, míg Biszku Béla, a kádári terrorgépezett egyik irányítója ma is élvezi nyugdíjas éveit.
 

Skrabski Fruzsina és Novák Tamás, a Biszkuról forgatott Bűn és büntetlenség című film alkotói, majd Jelenczki István beszél e folyamatban filmjeik gyakorlati hasznáról.
 

Kónyáné Kutrucz Katalin a történelmi múlt kibeszéletlenségének veszélyeit érzékelteti, majd Gulyás Gergely parlamenti képviselő arra hívja fel a figyelmet, hogy feszültség van a törvényhozás kötelessége és az igazságtétel társadalmi elfogadottsága között, hiszen Biszku Bélában ma már az emberek többsége nem a kivégzéseket kezdeményező egykori politikust, hanem a megtört öregembert látja.
  

Kattintással: https://www.youtube.com/watch?v=jLka-cA9V6c

Gecse Géza