Nemzet, kultúra, tudás - László József a Nemzetpolitika - szorítóbanról

Nemzet, kultúra, tudás, avagy megkésett jegyzet egy pesti könyvbemutatóról

Régóta tartozom ezzel az írással, több mint egy hónapja volt már a pesti bölcsészkaron a könyvbemutató, ahol okos emberek mondták a magukét nemzetről, határon innen és túl. Én a Határok nélkül című rádióműsor névadójaként és alapítójaként voltam meghívott, és azért mentem el, mert kíváncsi voltam, mennyit változott úgy 25 év alatt a nemzetről alkotott önkép.

Régi és új emberek szóltak és a legtöbben a magyar kultúra megőrzésének jelentőségét hangoztatták, amivel csak egyet lehet érteni. A kultúra őrzi, gyarapítja a nemzetet. Hallgattam a beszélőket, bólogattam is, de közben támadt némi hiányérzetem.

Eszembe jutott, hogy pár éve Pesten, a Magyar Tudományos Akadémián tartottak egy nyelvészeti konferenciát. Ott hangzott el, hogy a 19. században azért lett népszerű a magyar nyelv, mert friss tudást, új információkat lehetett a mi nyelvünkön szerezni. A magyar kultúra egyben tudásforrás is volt, ezáltal hatott, így vált vonzóvá a megújított nyelv, amely a gyorsan terjedő olvasni tudással párosulva tömegeket emelt fel.
8872.jpg
A 2017. szeptember 29-i könyvbemutatón László József jobbról - Takaró Mihály után - a második

A népszerűség mára elveszett, mint ahogy az új tudás magyar nyelven átadott képessége is. Sem eredeti, sem közvetítő nyelvként nem ad a mi nyelvünk új tudást. Nagy kérdés, hogyan lehet ezen változtatni? Mert hiszen a kultúra őrzése és ápolása az új tudással párosítva lehet igazán eredményes és mások számára is vonzó. Ellenkező esetben múltba révedő nosztalgiázássá válik, a régi dicsőség éji homályban való keresése lesz belőle, ráadásul mindez a tudás évszázadának nevezett 21. században…

Ami pedig a könyvet illeti, egy hajdani német államminiszter szavai jutnak eszembe: ha azt gondolják, hogy én most néhány mondatban méltatom a Nemzetpolitika –szorítóban-t, amelyet Gecse Géza kollégám készített és szerkesztett, akkor tévednek.

A könyvet el kell olvasni, esetenként egyes részeit újra kell rágni, mert a nemzetről és a magyar történelemről nagyon izgalmas beszélgetések vannak benne.

Izgalmasak, hiszen rólunk szólnak, a nemzet ugyanis mi vagyunk…

László József

Az ismertetés közreadásának eredeti helyén - kattintással:

Fotók: Thaler Tamás