Nemzeti identitás a globalizáció szorításában

A Finnugor Népek VII. Világkongresszusának tanulságai

A Sibelius Hall tóra néző udvara

„A globalizáció olyan kihívást jelent a nemzeti kultúrák számára, ami a nemzeti identitás megerősítését különösen fontossá teszi” – jelentette ki Áder János köztársasági elnök szerdán, amikor a finnországi Lahtiban a Finnugor Népek VII. Világkongresszusának megnyitóján a finn és az észt elnök után köszöntötte a rendezvény résztvevőit.

Áder János köztársasági elnök a beszéd megtartása után

Az először 1992-ben megrendezett többnapos fórumon Magyarország, Észtország, Finnország, valamint főként Oroszország területén az ott nemzetiségként élő, összesen 25 uráli nemzeti közösség képviselői azért gyűlnek négyévente össze, hogy erősítsék a népeik közötti kapcsolatot.

A június 15-e és 17-e között a finnországi Lahtiban tartott VII. Finnugor Világkongresszus témája a következő volt: a Finnugor népek - a fenntartható fejlődés felé.

A magyar köztársasági elnök ennek szellemében szólt az egybegyűltekhez, amikor azt hangsúlyozta, hogy a kis népeknek tisztában kell lenniük azzal, hogy a változások nemcsak jót hoznak. A világ egyetlen gazdasági erőtérré válásában sokan megalapozottan látnak veszélyeket, hiszen különösen a nagyobb nemzetek körében jellemző az a fajta gondolkodás, hogy a sokféle nyelv, kultúra csak feleslegesen bonyolítja az életet, akadálya a még dinamikusabb növekedésnek. Mi azonban ezt másként gondoljuk - fogalmazott a magyar államfő, mert a világ teljességéhez hozzátartozik a nemzeti sokszínűség. Áder János hangsúlyozta azt is, hogy az uráli nyelveket beszélő népek családjában bár a magyar közösség a legnagyobb, de ugyanúgy, ahogy az összes többi nép, történelme során a magyar is többször szembesült a nemzethalál víziójával. Az a fajta viszonylagos nagyság, amelyet az uráli népek között ma a magyarság a magáénak tudhat, a nyelv, kultúra, az identitás megőrzésének felelősségével jár. A nyelvi identitás megőrzését támogatva ezért Magyarország a jövőben is segíti a finnugor köztársaságok új tananyagainak létrehozását és az azokhoz kapcsolódó digitális anyagok elkészítését. Ezzel kívánjuk elősegíteni a mai igényeknek megfelelő nyelvhasználat erősödését – jelentette ki Áder János, aki azt is bejelentette, hogy Magyarország változatlanul támogatja nemcsak a hungarológiai nyári egyetemek szervezését, hanem azt is, hogy az oroszországi finnugor egyetemeken legyenek, illetve továbbra is legyenek magyar lektorok. Az összetartozás tudata hozzájárulhat ahhoz, hogy egyikünk se érezze magát magára hagyatva, hiszen történelmünk során a germán, a latin és a szláv népek között nem egyszer éreztük egyedül magunkat mi magyarok - fogalmazott az államfő. Nem kis teljesítmény, hogy a magyarok annyi évszázadon át idegen és nem egyszer ellenséges közegben is meg tudtak maradni, aminek a képességét a rokon nemzetek között is felfedezhetjük - tette hozzá Áder János. A magyar köztársasági elnök az uráli népek közös felelősségének nevezte, hogy mindannyian segítsék a számukban jelentősen fogyatkozó rokon népek küzdelmét, valamint pusztulóban lévő kulturális értékeik megóvását, amire különösen most a XXI. században rendkívül nagy szükség van - mondta.
  
                       Nyenyecek                                        Tönu Seilenthal              Valerij Markov

Áder Jánoshoz hasonlóan Sauli Niinistö finn és Toomas Hendrik Ilves észt államfő is köszöntötte az egybegyűlteket. Mindannyian ehhez hasonló, a testvérnép-tudatot erősítő beszédet tartottak. Oroszországból az idén a kulturális tárca helyettes vezetője volt a legmagasabb szintű, a világkongresszuson részt vevő vezető.
 
          Alekszandr Zsuravszkij                                     A közönség

Alekszandr Zsuravszkij ismertette Vlagyimir Putyin levelét, amelyben az orosz elnök méltatja a finnugor népek Oroszország életében betöltött kiemelkedően fontos szerepét, és üdvözölte a közös problémák megoldásában való közreműködésüket, amelynek egyik példája a Lahtiban szervezett világkongresszus is. Alekszandr Zsuravszkij kimerítően ismertette a témát: annyit beszélt, mint a három államelnök – együttvéve. Ismertette, hogy Oroszország mennyire tisztában van az uráli népek gondjaival; elmondta, hogy milyen komoly forrásokat költöttek kultúrájuk megőrzésére az elmúlt években, továbbá felhívta a figyelmet arra, hogy míg Európa hétköznapi életének gyakran nem szerves része a más nemzetiségű, őshonos kisebbségek kulturális igényeinek az elismerése, addig ez Oroszországban a mindennapok része. Nagy-Britanniában Wales és Skócia, illetve Spanyolország példájára konkrétan is hivatkozott, amelyhez képest – szerinte – Oroszországban ilyen gondokkal senki sem szembesül.

A Finnugor Világkongresszus Magyar Nemzeti Szervezete – az eddigieknél szerényebb létszámban vett részt a nemzetközi rendezvényen, viszont – az eddig kialakult gyakorlatnak megfelelően – külhoni magyar szakemberek is a magyar küldöttség tagjaiként utazhattak Lahtiba. Csernicskó István Kárpátaljáról, Molnár-Bodrogi Enikő Erdélyből érkezett, míg Pusztay János, Kozmács István és Vančo Ildikó valamennyien a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem oktatói. Közülük Pusztay János, aki korábban a Nyugat-Magyarországi Egyetem intézetvezető egyetemi tanáraként vonult nyugdíjba, de most a Finnugor Írókongresszus elnöke, azért jött indulatba az orosz miniszterhelyettes beszédét végighallgatva, mert abban – Pusztay János kifejezésével élve – Zsuravszkij úr agyonhallgatta az Oroszországban a legutóbbi időben erőre kapott központosítási törekvéseket, amelyek egyik ki nem mondott célja a nemzetiségek és így az uráli népek asszimilálása is.
 
                         Kozmács István                                             
Vančo Ildikó

Kozmács István úgy látja, hogy ezek a finnugor, illetve a tágabb nyelvcsaládot tekintve uráli népek, köztük például az általa közelebbről ismert udmurtok helyzete inkább nehezedett az utóbbi években, bár a globalizáció következményeként – sajátos módon – a kiszolgáltatottságuk azért közben csökkent is, hiszen az internet világában immár az udmurt falvak lakói is pillanatokon belül értesülhetnek arról, hogy mi történik az őket érintő nemzeti ügyekben is.

Pusztay János, Richly Gábor és Hoppál Péter

A magyarok az idén finnugor társalgási szótárt és a tavaly őszi finnugor írókongresszus köteteinek – egyébként Nyitrán – CD-re másolt változatát vitték ajándékba a világkongresszus résztvevőinek.

A megnyitót követő fogadáson szót kapott a finn, a magyar és az észt kulturális tárca. Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár itt arról beszélt, hogy identitásunk alapja, "szülőhazánk" az anyanyelv, Magyarország ezért felelősséggel gondolkodik nyelve múltjáról és a rokon nyelvek jövőjéről is, ami a magyar társadalom számára azért is fontos, mert a magyar nemzet harmada a szomszédos országokban a szülőföldjén, de nem a saját hazájában él. Hoppál Péter elmondta, hogy Magyarország továbbra is jelentős részt vállal a finnugor világtalálkozók szervezésében, 1996-ban és 2012-ben az ország adott otthont a finnugor világkongresszusnak, két magyar város - Veszprém és Iszkaszentgyörgy - pedig jelenleg a Finnugor Kulturális Főváros 2016 címet viseli. A kultúráért felelős államtitkár szólt arról, hogy a magyar kulturális tárca költségvetésében külön fejezetet szentel a Finnugor Népek Világkongresszusa Magyar Nemzeti Szervezete kiemelt kulturális diplomáciai küldetésének a támogatására. A Balassi Intézet programjaival és magyar nyelvi képzésével várja a finnugor nyelvek képviselőit, több magyar állami egyetemen folyik uralisztikai kutatás, a szakértők pedig a kezdetektől nagy részt vállaltak e kultúrák kutatásából a finn és észt szakemberekkel együtt. Hoppál Péter a rendezvény fontosságát kiemelve szólt arról is, hogy Magyarország felelőssége tudatában örömmel végez minden olyan feladatot, amely a finnugor kis népek nyelveinek fennmaradását, kulturális identitásuk erősödését és a finnugor eredet ismertségének szélesítését segíti.

Hanti csoport

A finnugor világkongresszussal egyidőben helyi finn és oroszországi finnugor részvétellel ún. anti-finnugor kongresszust is tartottak Lahtiban. Az itt megjelentek azzal a kritikával illették a „hivatalos” finnugor világkongresszus szervezőit, hogy azok oda, főként Oroszországból csak és kizárólag olyan delegátusokat választottak be, akik valamennyire kapcsolódnak az oroszországi pártpolitikához.

  
Juku-kalle Raid - társaságban      Száz év tükrében a nagy háború 1916-2016 - több nyelven
Ami az ott tárgyalt kérdéseket illeti, Juku-kalle Raid észt költő, Tallinn városi tanácsának képviselője, folyóirat-szerkesztő, aki a hivatalos világkongresszuson és az említett rendezvényen egyaránt részt vett, azt állította, hogy az ún. kényes politikai kérdéseket az ellenrendezvényen merészebben tárgyalták. A hivatalos magyar delegáció megfigyelői státuszában oda is ellátogató magyar egyetemi hallgatók ugyanakkor nem érzékeltek lényeges különbséget a két rendezvény között.
A FNVK Koordinátori Tanácsa: Nanovfszky György, Tönu Seilenthal, Valerij Markov és Merja Hannus

A Finnugor Népek VII. Világkongresszusán zajló tárgyalásokat öt szekcióülés követte, amelyekben csupa olyan kérdés került szóba, amelyek az anyaország határain túlra, kisebbségi létre kényszerült magyar nemzeti közösségek számára is igen tanulságosak voltak. Nem véletlen, hogy a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója, Kántor Zoltán Nemzetek és a nemzeti kisebbségek, a nemzetállami politika Európában címmel itt jutott szóhoz, amikor Magyarország és a határon túli magyar nemzeti közösségek közötti viszonyrendszerről tartott előadást.

 Az I. szekció témája volt a „Folytonosság a finnugor és szamojéd nyelvek és kultúrák elsajátításában és használatában”, ahol a két- és soknyelvűségről, a nemzeti közösségek anyanyelvhez való viszonyáról, presztízséről, az óvodai nevelésről, valamint az oktatási módszerekről nemcsak előadások voltak, hanem vitatkozni is lehetett.
A II. szekcióban a finnugor információs térség fejlesztési lehetőségeit taglalták, míg a III. szekcióban a civil közösség és a hatalom volt a téma.


        Szekcióülésen a hozzászóló mögött: Gecse Géza, Heikki Talvitie és Kirsi Muurama

A IV. szekció a gazdaság és a környezet összefüggéseivel foglalkozott, míg az V. szekció a demográfiai és migrációs folyamatokkal, a régi és új diaszpórákkal, illetve ezek viszonyával.

Ezeken kívül öt úgynevezett nyílt ülés is volt, amelyeken a részvétel kötetlenebb volt, mint a szekcióüléseken. Egy ilyen keretében mutattuk be Gadó György Pál Aliszka, illetve a Gecse Géza szerkesztésében készült Birodalmi áldozatok című filmet.
 
Filmpanel: Birodalmi áldozatok - áldozatbirodalmak

A szekcióüléseket felhasználtuk a Száz év tükrében a nagy háború 1916-2016 című történelmi ismeretterjesztő klip-vetélkedő népszerűsítésére, amelynek felhívását a világkongresszus idején – a magyar, angol és orosz mellett – sikerült finnre, észtre, sőt udmurtra is lefordítani.

Száz év tükrében a nagy háború 1916-2016
Gecse Géza, Heikki Talvitie, Alekszej Konjuhov,Kirsi Muurama és Alekszej Zagrebin

A Párkányban élő Vančo Ildikó mint a szociolingvisztika szakembere dolgozik a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemen, ahol – többek között – oktatáspolitikával is foglalkozik, de – mint tőle tudom – mindig egyfajta kisebbségi szűrőn keresztül. Lahtiban a kétnyelvű iskolai oktatás és az identitás közötti összefüggések témakörében tartott előadást.

- Miért volt érdekes a részvétel, mennyiben volt más, mintha magyarországi oktatási intézmény oktatójaként lett volna a résztvevők között? – kérdeztem tőle.

Vančo Ildikó:
- Egy magyarországi a maga egy nyelvűségével és többségi szemléletével nem biztos, hogy úgy tudja értelmezni ezeket a problémákat, mint egy olyan ember, aki egyrészt szakemberként foglalkozik vele, másrészt pedig napi szinten tapasztalja meg a kisebbségi lét kérdéseit, problémáit, egyáltalán annak feszítő mivoltát. Egyébként pedig jó érzés látni azt a fajta nyelvi változatosságot, amit ez a finnugor nyelvi világ tud nyújtani. És ezt a sokszínűséget minden szinten csinálni kell folyamatosan, mert talán ez az egyetlen dolog, ami segíthet abban, hogy ez meg is maradjon.

- Magyarországon, de – ebből a szempontból a Felvidék sem számít kivételnek – a finnugor ügy nem számít népszerűnek, sőt, kifejezetten a divat-trenddel fordul szembe, hiszen sokan állítják róla, hogy nincs valódi alapja, a magyarok inkább más keleti rokonsággal rendelkeznek és itt szóba kerülnek a törökök, sumérok és ki tudja még, hogy mi minden.

Vančo Ildikó:
- Ez így van, de mivel én egyetemen tanítok, ezért Nyitrán olyat próbálunk tanítani, aminek valóban tudományos alapja van. Az összes többi, amit megemlített, az mítosz és a diákjainknak mi azt próbáljuk átadni, ami erről a kérdésről jelenleg tudományosan tudható és reméljük, hogy a diákjaink tanárként ezt adják majd tovább. Ezért is fontosak az ilyen élmények, mint a részvétel a finnugor világkongresszuson, mert az ember ilyenkor be tud számolni arról, hogy itt volt és beszélt egy vepszével vagy egy komi-permjákkal és hogy ez a nyelvet beszélők számára mit jelent, milyen más aspektusból vizsgálhatók. Egyébként pedig mivel a felvidéki magyarok nemzetiségnek számítanak Szlovákiában, sok a helyzetükből következő közös vonás e kis népek nyelvi életével, amit jó látni, mint ahogy azt is, ha erről az ember tud beszélni, mert így sokkal életszerűbb.
 
           A világkongresszus logója                     Kántor Zoltán udmurt csoportot fényképez

A szekciók javaslatainak összesítése után közös, az ENSZ 2030-ig megfogalmazott koncepciójához illeszkedő állásfoglalással zárták a világkongresszus munkáját, amelyben az őshonos népek identitásának és helyi gazdasági megerősödésének a szükségességét, a demokratikus döntéshozásban való részvételük fontosságát, a társadalmi szervezetek fokozottabb szerepét hangsúlyozták. A Finnugor Világkongresszus Koordinátori Tanácsának elnöki posztjáról az azt 24 évig sikeresen betöltő komi nemzetiségű Valerij Petrovics Markov leköszönt és helyébe a karél nemzetiségű Tatyjána Szemjonovna Klejerovát választották meg. A koordinátori tanács magyar képviselője, Nanovfszky György nagykövet szerint nem szerencsés, hogy Markov az új orosz összeférhetetlenségi törvény miatt megválik funkciójától, hiszen azt sikeresen töltötte be és nem kis diplomáciai érzék kellett ahhoz, hogy egy ilyen munkát folyamatosan el tudjon végezni. Mint azt a koordinátori tanács észt tagja, Tönu Seilenthal pénteken bejelentette, a legközelebbi finnugor világkongresszusra Észtországban kerül sor – négy év múlva, vagyis 2020-ban.

Rubovszky Éva

Rubovszky Évát, a Finnugor Világkongresszus Magyar Nemzeti Szervezetének az elnökét egyfajta összegzésre kértem, hiszen az ember a hallottak-tapasztaltak alapján juthat olyan következtetésre, hogy nem lesz könnyebb az uráli népek ügyének képviselete az elkövetkező években.

Rubovszky Éva:
- Az, hogy 1992-ben a három államalkotó nép, amely finnugor érdekeltségű: Magyarország, Finnország, Észtország, valamint Oroszország megalapította a Finnugor Népek Világkongresszusát, azért fontos, mert azóta is mind a négyen felelősségteljesen működnek, hiszen felelősek ezért a létrehozott egyesületért. A magyar nyelvnek is van egy finnugor rétege, tehát mi is hangoztathatjuk finnugor nyelvrokonságunkat; az észtek, finnek és az Oroszországban élő finnugor népek pedig még inkább, mivel rokonságuk foka még közelebbi. Amikor 1992-ben a szervezet létrejött, ne felejtsük el, még nem volt általános, hogy mindannyian szabadon utazhattak volna. A mostani, a Finnugor Népek VII. Világkongresszusa Lahtiban azért is volt élmény, mert valamennyien a saját népviseletükben jelentek meg, a saját nyelvükön énekeltek, ami e 24 év precíz és kiváló szervező munkájának az eredménye.

- Négy éve, 2012-ben a siófoki világkongresszus mintha lényegesen jobb kondíciókkal rendelkezett volna…

Rubovszky Éva:
- Siófok és a mostani VII. világkongresszus azt mutatta, hogy 1992-től e „gazdátlan”, kis népeknek a világkongresszus vált egyfajta istápolójává. Négyévente olyan találkozási hely a világkongresszus, ahol meg tudják mutatni magukat egymásnak és ilyenkor tudnak beszélni arról is, hogy összetartozunk!
Ami az anyagi feltételeket illeti, nekünk négy évvel ezelőtt nem volt könnyű előteremteni az anyagiakat Siófokon, viszont a finnek most igen komoly erőfeszítéseket tesznek az őket is erőteljesen sújtó gazdasági válság leküzdése érdekében, és nem titok, hogy ők maguk is szerényebben élnek.  Az oroszországi finnugor népeket sem kerülték el az Oroszországot általában sújtó embargó következményei. Annak, hogy most itt kevesebben vettek részt, annak főként gazdasági oka van, hiszen sokan voltak, akik nem tudták kifizetni a repülőjegyüket.

A magyar csoport

- Milyennek tartotta a politikusok, vagyis a köztársasági elnökök megnyitó beszédeit?

Rubovszky Éva:
- Áder János megható, kedves, szeretetteljes beszédet mondott, az emberek megérezték, hogy itt fontos közeledésről van szó. A finn államelnök beszéde is hasonló volt, bár jóval zárkózottabb, de a finnek mindig nehezebben nyílnak meg. Az észt elnök beszéde szintén barátságos, de jóval visszafogottabb volt, mint bármikor korábban, aminek alighanem az a magyarázata, hogy összesen három hónapig vezetheti még Észtországot, utána Észtországban elnökválasztás lesz. Nem volt a beszédében még egy utalás sem az oroszokra, láthatóan kerülte a konfrontációt, hiszen a korábbi alkalmakkor ő nem idegenkedett a merészebb kifejezések használatától.

- Orosz elnök csak egyszer volt jelen a világkongresszuson: 2008-ban Hanti-Manszijszkban, amikor Oroszország volt a kongresszus házigazdája. Siófokon a kulturális miniszter képviselte az országot, míg most a kulturális tárca helyettes vezetője, aki viszont hosszabban beszélt, mint a többiek.
 
                Tatyjána Klejerova                                 A Sibelius Hall - a tó felől

Rubovszky Éva:
- Hosszabban beszélt, mint bármelyik elnök, de sok konkrétumot nem hallhattunk tőle. Egy hihetetlenül rafináltan felépített beszéd volt, mert miközben bírálta az európai országokat, mint egy jó diplomatát, nem lehetett megfogni. Egyébként az oroszok mentalitása más, mint a többi nemzeté: ők őszintén úgy érzik, hogy mindent megtettek a kisebbségeikért, így a finnugorokért is, hagyják őket érvényesülni, énekeljenek, táncoljanak, csináljanak iskolákat, amennyit bírnak.

- Hogyan tovább?

Rubovszky Éva:
- Ez nagyon sok mindentől függ. Alapvetően a gazdasági viszonyokon, de a helyzet megoldásának a kulcsa Oroszországban van. A finnugor népekben a világkongresszus iránti igény változatlan, éppen azért, mert nincs más. Ez az egyetlen fórum, ahol megmutatkozhatnak, és igényeket fogalmazhatnak meg, amelyekre ígéreteket kapnak.

Gecse Géza

Képek: Gecse Géza és Magyar Tibor.
A cikk rövid változata megjelent a Felvidék.Ma oldalán, 2016. június 19-én – kattintással: