Nemzetpolitika – szorítóban – a Püski Könyvesházban


Színes, elgondolkodtató és bátran meri ajánlani bárkinek még elalvás előtti olvasmányként is– fogalmazott Gecse Géza Püski Könyvesházban szervezett könyvbemutatóján Borbély Zsolt Attila temesvári politológus. Tolcsvay Béla pedig nem gondolta, hogy a több mint másfél évtizednyi vita-anyag valóban kézbe vehető lesz. Így volt ezzel más is. A kötet kiadója, a Püski Kiadó vezetője: Püski István azzal kezdte, válságban van a könyvszakma, viszont mégsem hisz benne, hogy a könyvkiadás halálra lenne ítélve, mivel kézben olvasva egy-egy könyvet azért még mindig egészen más, mintha monitoron kellene valakinek olvasgatni.

A nemzetpolitika – szorítóban. Aspektus – határok nélkül 2002-2017 című kötet szerzője, Gecse Géza reakciójában elmondta , hogy Püski Istvánnak nincs oka a panaszra, hiszen a Kulturális Életért Közhasznú Egyesülettel, amely oroszlánrészt vállalt a szervező munkában összesen három könyvkiadóval tárgyaltak és közülük a Püski Kiadóé volt a legkedvezőbb. Mi sem természetesebb annál, mint , hogy a kötethez kapcsolódó, főként könyvesboltokba tervezett könyvbemutatókon téma-kibontó előadás-sorozatot itt, a Püski Könyvesházban indítsák útnak. Borbély Zsolt Attila temesvári politológus, aki Tolcsvay Bélával együtt közösen vállalkozott az indító-rendezvényen a bemutató szerepre mutatott rá arra, hogy a véletlen hozta ugyan, de szimbolikusnak is tekinthető, hogy pont a december 5-i népszavazás előtti napon került sor a mostani beszélgetésre.

Gecse Géza kiemelte Tolcsvay Béla énekmondó kulcsszerepét, hiszen neki a közreadott vitaestek elindításában a kovász szerepe jutott. Tolcsvay Béla invitálta ugyanis őket, a Határok nélkül szerkesztőségét még 1999-ben a Thököly út 76-ba, amely állítólag valamikor Szeleczky Zita villája volt. Ha nincs az ő noszogatása, ma itt nincs könyvbemutató sem, hiszen a klub első három évét az Állam és nemzet a rendszerváltás után című kötetben már közre adtuk 2002-ben – fogalmazott Gecse Géza, majd azt is elmondta, hogy Béla egyfajta védjegye vagy címere lett a Tolcsvay Klubon belüli Határok nélkül vitaklubnak, amelyen hat éve Aspektus vitaklubbá fejlesztettek. A könyv első fejezetében csak Kövér László szólal meg, de ez a fejezet a láncszem, hiszen a 2002-ben megjelent könyv utolsó része a Schmidt Máriával közösen szervezett Rendszerváltás tegnap és ma vitaest egymással is vitatkozó részei vannak, míg a mostani kötetet a közönségkérdéseket és az azokra adott válaszokat is beletette, mivel annak idején ezek igen nagy visszhangot váltottak ki és nemcsak érdekesek, hanem kifejezetten szórakoztatóak is – fogalmazott Gecse Géza. Egyébként Borbély Zsolt Attilának ez az egyik kedvenc fejezete – Duray Miklós szereplései mellett, de kifejezett élvezettel olvasta a magyar területi revízióval és Horthy Miklós szerepével, de még az első világháborúval kapcsolatos részeket is.

Tolcsvay Béla utalt rá, hogy a Thököly úti klubot, ahonnan aztán el kellett jönniük, Dobos Krisztinának köszönhették és az idősebb közönség is lényegében főként az egykori MDF szimpatizánsai közül toborzódott. Nem tett jót a klubesteknek, hogy előbb a Kassai térre, majd a Bajcsy-Zsilinszky útra kellett költözni és a 2002-től szerveződő polgári körök is bizonyos konkurenciát teremtettek.

Gecse Géza felhívta a figyelmet arra, hogy Borbély Zsolt Attila édesapjának, Borbély Imrének aki az év elején  hunyt el, szintén most jelent meg  egy kötete, melyben a Tóth Károly Antal (a legendás „Ellenpontok” egyik szerkesztője) által készített életműinterjú mellett  az 1990-es évekbeli cikkek, tanulmányok kerültek ,  s mely a „Harc a nemzet érdekében” címet viseli. Borbély Imre szerepel a Nemzetpolitika – szorítóban című kötetben is, hiszen ő volt, aki a 2000-es évek elején a „külhoni állampolgárság” fogalmát kidolgozta. A határon túli magyaroknak 2010-ben megszavazott magyar állampolgársághoz képest ez ugyan kevesebb, de a kötetből a kettős állampolgárságról szervezett vitaestről szóló beszámoló révén, amelyet még a fogalom legelőszöri megjelenésekor a T-klubban szerveztek, kiderül, hogy miért: a szocialistáknál és az SZDSZ-nél igyekeztek kihúzni a jogintézmény „méregfogát” azzal, hogy kivették a szavazati jogot, hogy ne rettegjenek az említett magyarországi politikai erők attól, hogy rájuk a határon túli magyarok nem fognak szavazni. Gecse Géza rámutatott egyébként arra, hogy Borbély Imrét a kilencvenes évek elején hamarabb ismerte meg, mint Borbély Zsolt Attilát és az 1990-es évek elején még az RMDSZ színeiben politizáló politikus egyik óriási érdeme – amit ő a kötetben csak az Illyés Közalapítvány megalapításakor említ – hogy a határon túli magyar intézményrendszer kialakításával kapcsolatos koncepciót valójában Antall József miniszterelnöknél ő kezdeményezte. Az egyik 1990-es évek elején tett látogatásukkor hívta fel a rendszerváltás utáni kormányfő figyelmét arra, hogy milyen jó lenne, ha Magyarország legalább három milliárd forintnyi forrást tudna elkülöníteni határon túli magyar célokra, amitől Antall József láthatóan majdnem leesett a székről. Erre Borbély Imre elmondta a magyar miniszterelnöknek, hogy ez azért nem egy olyan borzasztóan nagy tétel, hiszen egy kamionnyi cigaretta-szállítmány értékesítésénél nem több. Antall József elgondolkodott és hamarosan felállt nemcsak az Illyés Közalapítvány, hanem az Új Kézfogás, sőt a Határon Túli Magyarok Hivatala is.
 
Borbély Zsolt Attila elmondta, hogy apja, aki egyébként német iskolába járt, máskor is játszott szemnyitogató szerepet a magyarországi politikában, amiben a határon túli létnek komoly szerepe volt. A temesvári politológus a határon túli magyaroknak biztosított magyar állampolgárságot logikus lépcsőnek tekinti azon az úton, amelyet apja fogalmazott akkor meg, amikor a magyar nemzetet egy szőlőfürthöz hasonlította, amelyben az egyes autonómiára törekvő nemzetrészek a szőlőszemek, az őket összekötő magyar állampolgárság és a határokon átívelő politikai-kulturális-történelmi szálak pedig a kocsány szerepét játsszák. Otthoni tapasztalatai sokat segítettek Borbély Imrének  ebben, hiszen amikor észrevette, hogy a Krassó-Szörényben élő horvátok már az 1990-es évek elején megkapták Franjo Tudjmanéktól a horvát állampolgárságot, ez biztonságot adott nekik és megerősítette őket horvát mivoltukban – egyre többen kezdték ismét vállalni horvátságukat.

Gecse Géza utalt arra, hogy míg az 1990-es években Borbély Imrének és általában az erdélyi politikának az említett módon volt hatása a magyarországi politikára, addig az 1990-es évek második felétől Borbély Imre és sokan mások is az RMDSZ radikálisai közül a Magyarok Világszövetségébe szorultak – az RMDSZ pedig igen érdekes politizálásba kezdett. Borbély Zsolt Attila ma is a Magyarok Világszövetségének egyik aktív munkatársa, a Jobbik egykori politikusaként a párt egyik határozott bírálója, pedig a Fidesz a 2000-es évek óta szóba sem áll a Világszövetséggel. Miként lehetséges, hogy ennek ellenére a legutóbbi hetek-hónapok vitájában mégis a magyar kormány politikájának a támogatója? – szólt a kérdés.

Borbély Zsolt Attila erre azt válaszolta, hogyha valakinek ég a háza és a tűzoltók megérkeznek, akkor félreteszi az azzal kapcsolatos fenntartásait, hogy neki a tűzoltók szimpatikusak-e. Márpedig a migránskérdés olyan, amiben a magyar kormány álláspontja a helyes. Gecse Géza könyve egyébként színes, elgondolkodtató és bátran meri ajánlani bárkinek még elalvás előtti olvasmányként is – fogalmazott Borbély Zsolt Attila.

Gecse Géza végül nem mulasztotta el felhívni az Aspektus első világháborús történelmi kisfilmvetélkedőjére a figyelmet, amelyre december 31-ig várják a 2-4 perc közötti pályamunkákat az ujaspektus@gmail.com címre, valamint az Aspektus Facebook-oldalára - megemlítve, hogy a kötetben szerepel minden eddigi első világháborús vitaestjük anyaga, valamint maga a felhívás is és valamennyi megyei könyvtárban, továbbá a főbb budapesti könyvtárakban is a kötet kölcsönözhető. A szerző szólt továbbá az idei két további, a csütörtöki POFOSZ-beli és a jövő keddi, december 12-i Mammut-beli könyvbemutatóról, amelynek részleteiről az Aspektus Facebook-oldalán, illetve a sajtóból értesülhetnek az érdeklődők.

Kép és szöveg: Aspektus