November 29-i rendezvényünk előkészítése

2018.november 16-án találkoztunk az az Aspektus szervezőivel, hogy előkészítsük a november 29-i rendezvényünket.

Ennek lényeges része, hogy ez alkalommal új helyszínen, a Déli pályaudvartól hárompercnyi sétára, a Kékgolyó és a Schwartzer Ferenc utca sarkánál lévő földszinti KDNP által használt teremben nem egyszerűen bemutatjuk a Nemzetpolitika – szorítóban. Aspektus-határok nélkül 2002-2017 című könyvet, hanem téma lesz az 1918. december 1-i gyulafehérvári nagygyűlés is, amelyet Romániában – az ott élő magyarság bosszankodása dacára – a román politikai vezetés az idei évben kiemelt ünnepként kezelt és kezel.

Duray Miklós lesz a vendégünk, aki 2002 és 2017 között a politika egyik főszereplőjeként nemcsak vitaestjeink egyik leggyakoribb meghívottja volt, hanem az idei évben akár a Millenárison, akár a Vörösmarty téren, sőt, a gombaszögi táborban is szívesen vett részt kiadványunk bemutatóin.

Ami miatt sorozat-indító rendezvénynek tervezzük a mostanit, egy javaslat, amelyben a régi gyakorlathoz térnénk vissza, hogy állítsuk vissza az Aspektus havi gyakoriságú jelentkezését – januártól!

Az Aspektus-akadémia, Aspektus-stúdiumok, illetve az Aspektus-műhely elnevezések közül a legutóbbi kapta a legtöbb szavazatot, így ezt fogjuk november 29-én közönségünknek javasolni!

Ennek lényege, hogy – az eddigi gyakorlathoz képest – azt mintegy – bizonyos mértékben bővítve is – a havi egy alkalommal szervezett másfél órás rendezvényen olyan témákról szólunk, amelyek az egyetemeken és a főiskolákon kívül kevéssé számíthatnak értő közönségre.

Lenne olyan történelmi része, amelynek konkrét tematikája a következő lenne:

A történetírás tárgya, fogalmi alapjai – a történelmi tény és magyarázat – létezik-e objektív történelem, illetve történetírás?

A dualizmus-kori, a két világháború közötti és a II. világháború utáni magyar történelemtanítás különbözősége, illetve érintkezési pontjai.

1956 és hatása a magyar történetírásra, avagy a (Révay József –) Mód Aladár – Molnár Erik vita az 1960-as években.

A Hankiss-féle megközelítésmód illetve a gulyáskommunizmus, mint „perspektíva”.

Az életforma-nacionalizmus teóriája (Lengyel László).

Az erdélyi fejedelemség a késő-kádári konszolidációban, majd Illyés karácsonyi cikke (Válasz Adynak és Herdernek).

A Lancranjan-Köteles Pál-Száraz György ’csörte’ és az Erdély története háttere, amiről egyébként a kötetben is szó esik.

A Horthy-kérdés és az 1944-es esztendő a történész-viták tükrében, amiről a könyvben is olvashatunk!

Kellemetlen magyar hősök – Eckhardt Tibor, Koszorús Ferenc és Szent-Iványi Domokos – akikről még mindig szinte semmit sem tudunk!

Ezeket a rendezvényeket a szokásos módon készítenénk elő, de folyamatosan törekednénk arra is, hogy mások figyelmét is felhívjuk a hagyományos e-mailes, illetve a Facebooknál a Wojczyk Laci szóhasználata szerinti ’gerilla-marketinges’ megoldásokra – különös tekintettel, hogy a Facebook egyre anyagiasabb.

Vagyis minden ilyen összejövetel végén lenne emberünk, aki az ún. primitív, technikai, szervezési kérdésekben is nyújtana segítséget az abszolút kezdőknek. Ez a másfél órát követően, kötetlen formában, az igényekhez igazodva történhetne.

Gecse Géza javaslata, miszerint érdemes lenne azokról a vadhajtásokról is szót ejteni, illetve elemezni, amelyekkel az élet különböző területein, például az ELTE HÖK gyakorlatában az ember találkozhat – itt a Lados Balázzsal közösen átélt ősz eleji példát említette – egyelőre nem kapott elég szavazatot, bár nem is vetettük el.

Ami az I. világháborús Aspektus-pályázat ügyét illeti, még mindig nincs elbírálva! Pályázati anyag viszont van – jelentette ki az Aspektus téma-felelőse –, ráadásul még a 2017-esek elbírálásával is lemaradásban vagyunk – miután ehhez, vagyis a díjazásukhoz pénzre lenne szükség!

Abban maradtunk végül, hogy kiderítjük miként lehet a jogi környezettel összhangba hozni, hogy gyűjtést szervezhessünk bizonyos célok érdekében! Ezt könyvelővel egyeztetve a november 29-i rendezvényen elmondjuk a közönségnek is!

 

Kép és szöveg: Aspektus