Október 23-a a Magyar Rádióban

A hatalom bitorlói mindig rövidlátóak, amikor azt hiszik, hogy annak ők az utolsó és végleges birtokosai. De a népeket nem lehet a végtelenségig hazugságban tartani, mert úgyis kiderül, hogy a hatalom hazudott éjjel, hazudott nappal, hazudott minden hullámhosszon, vagy mint legújabban: hazudtunk nappal, éjjel meg este - mondta a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a szervezet és a Magyar Rádió közös megemlékezésén, október 23-án Budapesten. Palkovics Imre a Magyar Rádió Bródy Sándor utcai épületében tartott 1956-os megemlékezésen kiemelte: a munkástanácsok forradalomban játszott szerepe vitathatatlan tény. Szerepük világtörténelmi jelentőségű, hiszen a munkások a világ közvéleménye előtt leplezték le a szovjethatalom ideológiájának hazugságát. A hazugság ugyanis mindig is sajátja volt az álnépi, álbaloldali demokráciáknak, akik a rádiót is ennek a terjesztésére használták.
 
Sajnos még sötétség fedi – hangsúlyozta a szakszervezet elnöke -, hogy forradalmunk 50. évfordulóján a balliberális Gyurcsány-kormány idején miként használhatták a rádió udvarát szabadtéri fogházként és kínzókamraként. További kérdés, hogy a gyalázatos jogtiprások során máig nem tisztázott szerepet vállaló vezetők miként részesülhettek számonkérés helyett komoly állami megbízatásokban 2010 után is. Nem feledjük – jelentette ki Palkovics Imre – a 2006-ban ártatlanul meghurcoltakat és ennek kapcsán a balliberális értelmiség árulását sem. A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke kitért arra is, hogy – miként 1956-ban – úgy ma is a birodalommal szemben kell a haza érdekét szolgálnunk. Sajnos, nagyon sokak számára még mindig nem világos, hogy e hatalom érdeke a munkások alacsony bére, az ország eladósítása, az energiaárak magasan tartása, a devizaadósok kifosztása, az európai keresztény értékek migráció általi szétzilálása és az ő érdekeit kiszolgáló politikusok nép nyakába ültetése. A mai munkástanácsok 1989-es rendszerváltáshoz fűzött reményeivel kapcsolatban megállapítható, hogy a Munkástanácsok Országos Szövetsége volt a több mint negyedszázada létrejött 19 000 civil szervezet egyetlen olyan tagja, amely a dolgozói tulajdon megteremtése által a gazdaság demokratizálását tűzte ki célként, amivel az 1956-os munkástanácsok tulajdonnal kapcsolatos törekvéseit újították fel. Ám a vezető értelmiség nem állt törekvésük mellé, mert az új politikai elittől várta sorsa jobbrafordulását, amely viszont a társadalom feje fölött villámgyorsan kiegyezett a régi kommunista elittel és napjainkra a sorsunk alakításába való beleszólás lehetősége is formálissá vált.

Pásztor Zoltán, a Kossuth rádió volt intendánsa a forradalom francia társadalomra gyakorolt szerepéről beszélt. Hangsúlyozta, hogy a magyar forradalom robbanásszerű  kitörése, a munkások és diákok szinte puszta kézzel vívott harca a tankok ellen a francia forradalom mitikus képének modernizált változataként jelent meg Franciaországban. A magyar forradalom hírére megmozdult a francia művészvilág is, ráadásul még olyanok is felszólaltak mellette, akik korábban a kommunizmus bűvkörében éltek. A baloldali Tristan Tzara francia dadaista író - miként a Magyar Rádió Archívumában őrzött műsorból kiderül - 1956 őszén Illyés Gyula meghívására Budapestre érkezett, de mások mellett találkozott Déry Tiborral is. Látogatása radikálisan megváltoztatta kapcsolatát a francia kommunistákkal, legfőképpen Louis Aragonnal és csoportjával. A francia baloldali írótársadalom 56-os kiállásáért kiközösítette és kirekesztette a jórészt kommunista befolyás alatt álló francia szellemi életből - tette hozzá Pásztor Zoltán.

Az ünnepséget első ízben tartották a 6-os stúdióban – Palkovics Imre szerint azért, mert pont hatvan éve ezen a napon itt alakult meg a Magyar Rádió Munkástanácsa. A Magyar Rádió Ének- és Zenekara mellett szót kapott Zsille Gábor költő is.

Gecse Géza

Főmenü: