A Révai József-féle megközelítés, majd a Mód Aladár-Molnár Erik vita


Az 1944 második felében Magyarországon megjelenő Vörös Hadsereg egy mind politikailag, mind gazdaságilag összeomlott országot talált maga előtt, amikor a hatalomban a Horthy rendszert a Nyilaskeresztes Párt váltotta. Amint Budapest ostromára 1944 decemberében sor került, az ország keleti felén öt ellenzéki párt (Független Kisgazdapárt, Szociáldemokrata Párt, Nemzeti Parasztpárt, Magyar Kommunista Párt, Polgári Demokrata párt) megalakítja a Magyar Nemzeti Megmentési Frontot. Ennek a munkáját a Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB[i]) ellenőrizte, amelyet itthon a szovjetek (Vorosilov marsall vezetésével) irányítottak. 1945 novemberében a választásokon a Független Kisgazdapárt abszolút többséget szerez, de koalícióra kell lépnie a Kommunista Párttal. A belügyminisztérium vezetését a kommunistákra bízták, akik az Államvédelmi Hatóság (ÁVÓ[ii]) segítségével mindenkit lehallgattak, majd sorban eltávolítottak az útjukból. A következő, az 1947-es kékcédulás[iii] választások alkalmával ismét koalícióval ugyan, de változatlanul a hatalom meghatározó részeként kormányzott az MKP (Magyar Kommunista Párt) egészen 1949-ig, amikor is teljesen kezükbe vették a hatalmat.


                Révai József Rajk László és Veres Péter között

„Nemzeti kommunizmus”

„Ez a harc lesz a végső,

csak összefogni hát!

És nemzetközivé lesz

holnapra a világ!”[iv]

Az itt olvasható dalrészlet, egyszerűen összefoglalja a kommunista szellemiség lényegét. Nem fontos az egyén vagy a nemzet, internacionalisták vagyunk, eltörlődnek a határok, minden közös és mindenki kommunista! Az akkori magyar társadalom nem tudott azonosulni ezekkel a tanokkal. Ebben, első körben, az 1919-es Tanácsköztársaság tevékenysége, valamint az ekkor tomboló terror, második körben a Horthy rendszer 25 éve alatt kialakult eszmerendszer játszott fontos szerepet, amelynek lényegi eleme volt a kommunistaellenesség.

A Magyar Kommunista Pártnak tehát sürgető szüksége volt arra, hogy elfogadtassa a magyar társadalommal a hatalmát. Itt lép színre Révai József, akinek sikerült a kommunizmust nemzeti mázzal befestenie!. Mit jelent ez a valóságban? Legegyszerűbben úgy lehetne megfogalmazni, hogy a nemzetközi érdekeket, nemzeti érdekekre cseréli, a nemzeten belül teremti meg az egyenlőséget.

Révai József kispolgári családban született, már nagyon korán csatlakozott a kommunista párthoz, amelynek alapító tagja volt. A Tanácsköztársaság bukása után emigrációban írja meg Marxizmus és népiesség (1938) művét, amelyben a kommunizmust magyar nemzeti alapra helyezte.

Révai az 1945 utáni Magyarországon a pártirányító négyes fogat tagja (Rákosi Mátyás, Gerő Ernő és Farkas Mihály mellett).

1948 és 1953 között a magyar kulturális élet irányítója.

Bizonyítani kellett, hogy a kommunista eszme nem nemzetidegen, ezért Rákosi a kommunistákat Dózsa; Rákóczi; és Kossuth örökösének tartotta. Ebben erősen támaszkodhatott Révaira, aki rájött arra, hogy az említett magyar nemzeti hősöket felhasználhatja ezekre a célokra.

1848-49-es forradalom és szabadságharc centenáriuma

Erre kiváló alkalmat szolgáltatott az 1848-49-es forradalom és szabadságharc, hiszen 1948-ban a forradalom centenáriumát a kommunisták meg akarták ünnepelni!

"Kossuth Lajos azt hagyta reánk, hogy a nemzeti függetlenség védelmében fel kell tudnunk áldozni minden csepp vérünket. Tőle tanultuk: ha van kérdés, amiben nincs alku, akkor a nemzeti függetlenség kérdése az. 1848 elbukott, mert vezető osztályában két lélek lakozott. Mert a parasztság nem állt oda, életre-halálra a nemzeti ügy mellé, mert a magyarság magára maradt. Ezúttal más a helyzet. Kérem a törvényjavaslat elfogadását!"[v]

Révai József beszédét követően fogadtatták el Magyarországon március 15-ét mint nemzeti ünnepet! A forradalom idején, a néptömegekre való támaszkodás, a környező népekkel való szolidaritás összeköti az akkori magyar, és az 1948-as kommunista átalakulást. Ebből az következik, hogy a Magyar Kommunista Párt egyenesen az 1848-as forradalom törekvéseit folytatja, majd azt végre meg is valósítja. Aki nem fogadja el ezeket a változásokat, az nemet mond a 100 évvel ezelőtti eseményekre, röviden nemzetellenes.

                                       Mód Aladár - előadás közben

A történészek közül a másik kommunista politikus Mód Aladár volt, aki igen eredeti módon fogalmazta meg e teóriát. 1932-ben lépett be a kommunista pártba, 1954-től 1973-ig az ELTE Bölcsészkarának tanszékvezetője lett, de ezt megelőzően 1943-ban jelent meg először életének legfontosabb munkája, a 400 év küzdelem az önálló Magyarországért. A könyv hét kiadást ért meg! A legelső 240 oldalt tartalmazott, míg a legutolsó kiadás már több mint 700 oldalas lett. Ez a mű része volt a marxista történetírásnak, amely segítette illetve kiegészítette az új „hivatalos” nemzeti történelem felfogást. A könyv által leírtak szerint az utóbbi négyszáz évben, az összes forradalom valamint szabadságharc logikus eredménye volt a kommunista párt hatalomra jutása és a szocializmus győzelme!

Sztálin halála 1953-ban, megrendítette a Rákosi diktatúrát, némi enyhülést és Nagy Imre miniszterelnökségét követően 1955-től Rákosi ismét az ország meghatározó politikusa lesz, amíg 1956.október 23-án az évek alatt felgyülemlett feszültség kirobbant, majd a több százezres felkelésből véres szabadságharc lett. A nép teljesen kiábrándult, az elnyomás, a beszolgáltatások, a csengőfrász[vi], mind-mind elkeserítették a népet. November 4-én a forradalmat leverték, de azt a vezetőségen belül mindenki tudta, hogy a régi módszerekhez már nem lehet teljes mértékben visszatérni.

Molnár Erik és a vita

Molnár Erik az első világháborús, Vlagyivosztokban töltött fogsága alatt ismerkedett meg a marxista tanokkal. Az 1950-es években a magyar őstörténetet új megvilágításba helyezi. Az ő általa terjesztett nézetek nem fértek bele az Andics Erzsébet és Révai József által kialakított történetírói keretbe. Ezen a forradalom, illetve annak a leverése változtatott.


Molnár Erik volt kül- és igazságügyminiszter, de a Magyar Történelmi Társulat elnöke is

Molnár Erik szerint a nemzeti kommunizmus eluralkodásának eredményeként jutott a nemzeti érzés túlsúlyba a magyar társadalomban, és az internacionalizmus háttérbe szorulása volt az egyik oka annak, hogy az 1956-os eseményekre sor került. „Valamennyien emlékezünk az 1956. októberi napokra, az ellenforradalom akkori jelszava: aki magyar velünk tart! Ez a jelszó a magyar nemzeti érzést, a magyar nemzeti közösség tudatát akarta mozgósítani közvetlenül a proletár nemzetközösség ellen, s nem egy embert meg tudott téveszteni.”[vii] Molnár Erik ezért szorgalmazta, hogy az „ellenforradalom” résztvevői a legszigorúbb büntetést kapják.

A kádári vezetés mindent elkövetett azért, hogy a forradalomban a nemzeti érzésben egységes értelmiséget felbontsa, egymás ellen hangolja.  Az 1959 és 1963 között kialakult ún. „nemzet-vita” is ennek a politikának a része volt. Molnár Erik pedig a hatalomra került új pártvezetés számára kívánt a segítségére sietni, ezért nacionalizmussal vádolta meg a Mód Aladár-féle elképzeléseket. Új nemzetkoncepció kellett, ami a korábbitól eltérő párt-és nemzetegységet „teremtett”. Molnár Erik bírálta Rákosit, akit a legnagyobb magyar nacionalistának nevezett: „..egészen a legutóbbi évekig a történetírásunk sem alkalmazta következetesen a marxizmus elveit a nemzet és haza problémakörére. Ehelyett még a marxista fejlődés kezdeti szakaszában, minden további nélkül elfogadta Rákosi Mátyás nemzet- és haza szemléletét, nem is sejtve hogy abban a burzsoá nacionalizmus elemei lappanganak. S ezt a szemléletet még akkor sem vizsgálta felül, amikor Rákosi Mátyást elseperte a történelem.”[viii] Molnár Erik tagadja függetlenségi harcok fontosságát, szerinte akkor csak a felső réteg által kialakított nemzet tudattal tudták a parasztokat a harcba hívni. Az eddigi illúziót, amelyet a régi történetírói kör alakított ki, csak a szocialista hazafiság létrejötte tudja megváltoztatni. Nézeteit több akadémiai és intézeti vita folyamán bírálták, köztük több akadémiai tag (Erdei Ferenc, Sőtér István, Nemes Dezső) is. Végül Molnár Erik 1964-ben úgy gondolta, hogy elmondott mindent.

Összegzés             

A nemzeti kommunista szemlélet egy kísérlet volt arra, hogy az alapvetően a szocializmust elutasító magyar nép elfogadja a háború utáni világrendet. De pont az 1956-os forradalom bizonyította, hogy ez nem sikerült! Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a harcolók nagy része fiatal volt, akiket szülei a haza és a magyarság szeretetének a fontosságára neveltek. Miután az 1956-os forradalmat leverték a történettudomány területén az MSZMP berkein belül a nemzeti eszme ellen  támadás indult, amely hatalmas károkat okozott, de a vitának volt hasznos hozama is. A nacionalizmus vita mellett, a szomszédos országokban a magyar kisebbségek ellen indított brutális elnemzetietlenítő politika az 1970-es évekre felkeltette a magyar tudományos elit figyelmét, a környező országokban élő magyar kisebbségek helyzetére. Anyanyelvi mozgalmak születtek, amelyek konferenciákat tartottak. Sőt, 1986-ban megjelent az Erdély története című, három kötetes mű. Erre Ceausescu kisebbségek elleni tevékenysége miatt volt nagy szükség. 1988. június 27-én a Hősök terén a romániai falurombolások[ix] ellen tartott hatalmas tüntetést tartottak, amely az 1956-os események óta a legnagyobb spontán megmozdulás volt. Mindez jól mutatta, hogy a magyarság nemzettudatának semmibe vételének politikai következményei is lehetnek.

Erdei Sándor István

 


[i] A második világháború befejezése után, a győztes hatalmak által kialakított szervezet, melyet a fegyverszünet betartására, illetve a kormányok működésének ellenőrzésére hozták létre.

 https://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%B6vets%C3%A9ges_Ellen%C5%91rz%C5%91_Bizotts%C3%A1g

 

[ii] A kommunista diktatúra titkos államvédő szervezete. A rendszer ellenfeleit üldözte, vezetőit pedig védte. 1948 és 1956 között működött.

https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81llamv%C3%A9delmi_Hat%C3%B3s%C3%A1g#Az_%C3%81VO

 

[iii] 1947-es országgyűlési választás. Csalással is csupán a szavazatok 22 %-át kepják meg a kommunisták. A kék cédulák segítségével a választók nem csak a lakhelyükön szavazhattak.

 http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1947_augusztus_31_a_kekcedulas_valasztasok/

 

[iv] Kommunista internacionálé dalszöveg részlet. Eugène Edine Pottier:

 

[v] Révai József ünnepi beszéde 1948.Március 15-én a magyar törvényhozás előtt. https://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=6675

 

[vi] Az ÁVH emberei többnyire az éjszaka leple alatt becsöngettek, majd berontottak a kiszemelt lakásába és elhurcolták azt. A ház előtt többnyire egy fekete Pobjeda típusú autó várt rájuk.

 

[vii] Molnár Erik: Válogatott tanulmányok, Akadémiai kiadó Budapest 1969. 383.

 

[viii] Őze Sándor: Nemzettudat és historiográfia Hamvas intézet 2009. 92.

[ix] Nicolae Ceausescu a Román Kommunista párt főtitkára azt a célt irányozta elő, hogy a 2000-es évekig végrehajtják a településszisztematizálási tervet, így agráripari centrumokat hoznak létre. Ez azzal a veszéllyel fenyegetett, hogy a Romániában lévő faluk mintegy felét lerombolják, lakosait pedig városokban helyezik el.

http://m.mult-kor.hu/hatalmas-csapast.mert-a-magyar-kisebbsegre-az-erdelyi-falurombolas-20160429?fbrkMR=detect

Főmenü: