Sajátos kerek évforduló - Magyarországot 75 éve szállták meg a németek!


A szándék dicséretes, viszont még messze nem tartunk ott, hogy pontos képünk legyen 1944.március 19-e szerepéről és jelentőségéről!

A Holokauszt Emlékközpont volt talán az egyetlen Budapesten, amely vállalkozott arra, hogy Magyarország német megszállásának 75. évfordulóján, 2019. március 19-én neves történészek segítségével kísérletet tegyen e katonai akció értékelésére és keretbe helyezésére. A szándék dicséretes, de nem szabad tagadni, hogy érdekes a csend, amely az idén is körülvette Magyarországon ezt a dátumot, hiszen a rendszerváltást követően ez volt az a nap, amelyet korszakhatárként jelöltek ki a magyar történelemben: a szuverenitás elvesztésének időpontjaként, amelynek aztán formálisan az első szabadon választott magyar parlament 1990 tavaszi összeülésétől kezdve a szovjetek 1991-es eltávozása zárt le.

A Holokauszt Emlékközpont idén januárban kinevezett új vezetője, Dr. Kovács Tamás, Dr. Fülöp Mihály diplomáciatörténész, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, valamint Dr. Bonhardt Attila, a Hadtörténelmi Levéltár és Irattár tavaly májusban nyugalmazott, korábbi igazgatója elmondta, amit ebben a témában a német megszállással, majd nyáron a Koszorús-akcióról tudni lehet, illetve tudni illik. A Jakab Attila moderálásával folyó kerekasztal-beszélgetésből persze kiderült, hogy a fő téma továbbra is Magyarország szerepe, felelőssége mindabban, ami főként 1944 folyamán történt. Nevezetesen Horthy kormányzóé és a magyar elité!

Dr. Kovács Tamás arra a sajátos ellentmondásra hívta fel a figyelmet, hogy miközben az országot a németek megszállták, a magyar kormányfőt leváltották, ugyanakkor a kormányzó a helyén maradt.

Dr. Bonhardt Attila emelte ki 1944. június 6-a, a D-day, a normandiai partra szállás jelentőségét. Horthy kormányzó számára ekkor vált kézzel tapintható valósággá, hogy az amerikaiak – bármennyire is állították ennek az ellenkezőjét addig a németek – mégiscsak képesek voltak frontot nyitni Nyugat-Európában! Ami a német haláltáborokat illeti, ugyan a különböző titkosszolgálatoknak voltak ezzel kapcsolatos információi (feltételezhető, hogy a magyarnak is), biztosnak mondható tudásuk és lehetőségük is, hogy ennek nyomatékot adjanak, csupán 1944 júniusára lett. Ne feledjük, hogy a különböző diplomáciai csatornákon a nagyhatalmak közül az amerikai elnök csupán 1944 júniusának a végén jelezte ezzel kapcsolatos fenntartásait Budapestnek, a háborús körülmények között pedig a tennivalók sorrendisége másként alakul, mint azt napjainkban gondolni lehetne – jegyezte meg Bonhardt Attila, rámutatva arra, hogy Koszorús Ferenc páncélosai Horthy parancsa nélkül 1944. júliusának első napjaiban nem juthattak volna szerephez.

Dr. Fülöp Mihály arra a sajátos helyzetre hívta fel a figyelmet, hogy miközben a magyar felelősséget vizsgáljuk, nagyon gyakran feledésbe merül a németek szerepe, pedig az 1944. március 19-e utáni történetünkben kulcsszerepük mégiscsak nekik volt.

Gecse Géza

Főmenü: