Száz éves a saint-germain-i békediktátum!


Az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság döntésének köszönhetően az Aspektus az idén is meg tudta hirdetni, az idén ’ Száz év tükrében az első világháború lezárása 1919-2019’ címmel első világháborús történelmi ismeretterjesztő kisfilm vetélkedőjét – kezdte a Nemzetek Házában tartott Bajza utcai ún. figyelemfelkeltő rendezvényen az Aspektus téma-felelőse. Gecse Géza elmondta, hogy nem véletlen az idei rendezvény dátumválasztása, hiszen kereken száz esztendővel ezelőtt ezen a napon, szeptember 10-én íratták alá Ausztriával a saint-germain-i békediktátumot. Ez a békeparancs a egnagyobb szöget verte a dualista állam, így a Magyar Királyság koporsójába is, hiszen a Habsburg birodalom nyugati felét alkotó Ausztriától területének ¾-ed részét szakította el. Ha ebbe nem számítjuk bele Galíciát, amely a Monarchia legnagyobb tartománya volt, amelyen 1869-et követően lengyel hegemónia volt, a béke területi rendelkezései még akkor is hasonló mértékben sokkolóak volt az osztrák közvélemény számára, mint a háromnegyed év múlva magyarokkal aláíratott trianoni!

100vhbef_saint-germain-en-laye_azosztr.jpg
Saint-Germain-en-Laye - ebben a palotában íratták alá az osztrákokkal a békediktátumot!

A felhívás szövege – kattintással:

Gecse Géza elmondta, hogy Magyarország nyugati szomszédjának a wilsoni elveknek, a nemzeti önrendelkezési jognak fittyet hányva megtiltották, nemcsak hogy csatlakozzon Németországhoz, hanem még azt is, hogy Németausztriának nevezze magát! Ausztria Németországhoz való csatlakozását, a később Anschlussnak nevezett megoldást egyébként az 1919.június 28-án Versailles-ban Németországgal aláíratott békeszerződésben is megtiltották a nagyhatalmak – Németországnak! Ekkor nem számított ugyan valódi alternatívának, de a saint-germain-i szeptember 10-i békediktátumban a Magyarországgal való egyesülést is megtiltották Ausztriának! Ugyanúgy egy igen kicsi, az ország valódi védelmére alkalmatlan, modern fegyvereket nélkülöző hadsereget engedélyeztek csak neki, mint majd 1920. június 4-én Magyarországnak! Ausztria még a magyarországinál is 5 000 fővel kisebb, mindössze 30 000-es hadsereg fegyverben tartására kapott engedélyt! Ne tévesszen meg bennünket az, hogy ma nincs ekkora hadseregünk és az 1920-as években is sokáig még ezt a keretet sem töltötte fel egyik állam sem, mivel súlyos gazdasági helyzete ezt nem tette lehetővé!pirkadat0909.jpg

A Heti TV-ben szeptember 9-én közreadott 9 perc 17 másodperces interjú – kattintással:

Lényegében a saint-germain-i békeszerződés rendelkezett először nemzetközi jogi dokumentumban hosszú távra szólóan Csehszlovákia határairól is, hiszen nemcsak Bukovina és Galícia, Dalmácia, Görz, Isztria, Tirol, Klagenfurt környékének, hanem a gyakorlatilag színnémet Szudétavidéknek a hovatartozásáról is rendelkezett! Ráadásul Cseh- és Morvaországban a cseheknek alig volt meg a kétharmados többségük, a Csehszlovák Köztársaságban pedig a német, nem pedig az államalkotónak nevezett szlovák volt a második legjelentősebb számú etnikum, amely a saját területén: Szlovákián belül ugyancsak akkora többségben volt a magyarokkal szemben, mint a csehek a saját tartományi kereteik között a németekkel szemben!

               Kosáry Domokos

Ami a Kék Golyó utcában az idei év elején elkezdett, magyar történetírásról szóló sorozatot illeti, annak mostani záró előadásának azért adta az ’Anti-nacionalista történetírás Magyarországon 1956-1989’ címet, mert az 1945 után viszonylag gyorsan meghonosított kommunista történetírás Révai József főideológus, illetve Andics Erzsébet és Mód Aladár tevékenysége eredményeként igyekezett a magyar függetlenségi történetírás hagyományaira támaszkodni, amire kiváló alkalmat kínált az 1948-49-es, a forradalom és szabadságharc közelgő 100. évfordulója!


                        Andics Erzsébet

Andics Erzsébet neve fémjelzi a teljes kommunista rendszerváltást egészen látványosan például a budapesti bölcsészkaron, ahonnan ekkorra vagy külső-, vagy belső emigrációba kényszerülnek a magyar történetírás olyan tekintélyes alakjai, mint például Kosáry Domokos, hogy csak a fiatalabbak közül egyet említsünk!


                                        Mód Aladár

A függetlenségi gondolat igazi letéteményese – miként azt Mód Aladár 400 év küzdelem az önálló Magyarországért című, többször is kiadott művéből is következik, a kommunista párt lett. 1956 viszont azt bizonyította, hogy a függetlenségi gondolat a magyar fiatalok számára a Szovjetuniótól való függetlenséget is jelenti, tehát a Mód Aladár-féle modell tulajdonképpen kontraproduktívnak bizonyult. Bár a Rákosi féle ’csetvjorka’ Révai József – a négyesfogat többi tagjával ellentétben – képes visszaszivárogni a kommunista hatalom berkeibe 1957-et követően, de viszonylag gyorsan, már 1959-ben – ágyban és párnák közt idehaza meghal.

                                 Révai József

A szintén különböző miniszteri posztokat betöltő, haláláig aztán a Magyar Történelmi Társulat elnökeként funkcionáló Molnár Erik lesz az, aki 1960-as évek kezdetén kezdeményezett vitát és a magyar függetlenségi gondolat és a nacionalizmus közé egyenlőségjelet tett.

                                 Molnár Erik

Némileg leegyszerűsítve, ami függetlenségi, az nacionalista és Molnár Erik ezt doktriner módon érvényesítette is. A vitának paradox módon volt azért haszna – fogalmazott Gecse Géza, hiszen – a Mód Aladár féle koncepció alapján az idegen, a német befolyás volt a főgonosz, a függetlenségi magyar, amelyet aztán a kommunisták vittek győzelemre, pedig az eredendően jó.

A 2019. szeptember 10-i Aspektus rendezvény magyar antinacionalizmusról szóló része – kattintással:

A Mód Aladár-Molnár Erik vita lehetőséget biztosított arra, hogy a Monarchia történetét komolyabb elemzés tárgyává tegyék.


                              Katus László

És ha Katus László munkájára gondolunk, amelyben a történész azt a kérdést tette fel: miért lehetett a nemzeti szuverenitásának csak részben birtokában lévő Magyarország gazdasági szempontból a dualizmus idején elképesztően sikeres, miközben a nem csupán nemzeti szuverenitásának birtokában lévő birodalmi Oroszország ugyanakkor csak részben volt az, akkor kiderül, hogy a nemzeti függetlenség nem feltétlen záloga a gazdasági jólétnek és fejlettségnek! Ez a megközelítésmód biztosította aztán, hogy a Monarchia történetével érdemben lehetett immár foglalkozni az 1960-as évek végétől kezdődően már a szocializmus keretei között Magyarországon, amire kiváló példa Diószegi István tevékenysége!

                           Diószegi István

A Monarchia ennek köszönhetően szabadult meg a idehaza a kvázi fasiszta jelzőtől és „csak” a Horthy-korszakkal kapcsolatban használták ettől kezdve ezt az elítélő fogalmat. A magyar nacionalizmussal szembeni megváltozott attitűd részben tehát 1956 következménye volt, azonban a Ceausescu-féle romániai magyarellenes kulturális irtóhadjáratba torkolló irányváltás még az antinacionalista magyar pártvezetésnek is csípni kezdte a szemét és amint azt a Nemzetpolitika – szorítóban című könyvben a szerző közre is adja, már az 1970-es évek elején az MSZMP KB döntés hozott egy saját, magyar Erdély-történet megírására. Viszont annyira elhanyagolták idehaza a történettudományt, hogy hiányoztak egy ilyen kötet megírásához az alapkutatások, magyarul: nem volt képes a szakma produkálni egy olyan Erdély történetet, amely sikerrel tudta volna felvenni a versenyt a bukaresti kiadványokkal szemben. Bő tíz évre volt szükség, hogy az 1983-as Lancranjan-támadást követően megszülethessen a háromkötetes Erdély-történet a Magyar Tudományos Akadémia gondozásában!

                        Illyés Gyula

Nem szabad elfeledkezni Illyés Gyula 1977 karácsonyi Válasz Herdernek és Adynak című Magyar Nemzetben megjelent cikkéről és Duray Miklós 1983-as Kutyaszorító című munkájáról, ami azért váltott ki akkora visszhangot, mert Csoóri Sándor írt hozzá egy olyan bevezetőt, amiért egyéves szilenciummal sújtották. Az 1986-os gorbacsovi peresztrojka aztán más keretet adott az eseményeknek és Magyarországon a rendszerváltás-változás látványosan az 1988 júniusi Erdély-tüntetéssel vette kezdetét, de ez már egy másik történet – jelentette ki Gecse Géza. Az Aspektus témafelelőse azt is elmondta, hogy a csupán a közelmúltban rehabilitált Koszorús Ferenc, aki – Horthy kormányzó parancsára – páncélosaival 1944 júliusában megakadályozta, hogy a budapesti zsidóságot deportálják egyik kommunista történetírói iskola világképébe sem fért bele: se a Mód Aladáréba, se a Molnár Erikébe, de a többiekébe sem!

Náciellenesek ugyanis a kommunisták szerint csak ők lehettek! Hogy nemcsak létezhet, hanem létezett is náciellenes magyar társadalmi erő, például a Magyar Függetlenségi Mozgalom alakjában, ezt legalábbis illett letagadni!

                           Hantó Zsuzsa és Tefner Zoltán

A továbbiakban a Páncélosokkal az életért című kötet egyik szerkesztőjével, Hantó Zsuzsával Tefner Zoltán beszélgetett a kötetről, illetve Koszorús Ferenc alakjáról. Hantó Zsuzsa azt is elmondta, hogy szeptember 23-án, illetve azt követően milyen rendezvényekre lehet számítani a továbbiakban.A 2019. szeptember 10-i Aspektus rendezvény Koszorús Ferencről szóló része – kattintással:

Ezt követően Gecse Géza szemléltetéssel egybekötött részletes módszertani ismertetőt tartott arról, miként lehet használni az aspektus.eu oldalt arra, hogy segítsen bennünket első világháborús történelmi ismeretterjesztő kisfilmet készíteni!

A 2019. szeptember 10-i Aspektus rendezvény saint-germain-i békeszerződésről és az Aspektus kisfilm vetélkedőről szóló része – kattintással:

Ebben továbbra is számítanak családi történetekre, de lesz egy szeptemberi, egy októberi és egy novemberi rendezvényük a Kossuth Klubban, amelynek során személyes, szakmai és technikai segítséget is nyújtanak a klip-vetélkedőben részt venni szándékozóknak. Egyébként az időpontok és a helyszínek már hetek óta kint vannak az aspektus.eu honlapon, de tovább konkretizálják őket az elkövetkező hetekben – néhány nappal a rendezvény előtt!

A kisfilmeket pedig kérik eljuttatni az ujaspektus@gmail.com címre is – a számos más egyéb lehetőség mellett!

Fontos továbbá, hogy az aspektus.eu oldalon található anyagokhoz kapcsolódóan, szintén ugyanitt meghirdetve kisebb vetélkedőket is meghirdetnek majd, amelyekre a nyereményt a Kossuth Klubban lévő rendezvényeken lehet majd átvenni!


                        Rostás-Péter István
A Kolozsvári Rádió Magyar Adásában szeptember 11-én közreadott interjú – kattintással:

 

Aspektus

Az összefoglaló a mostaninál némileg rövidebb változatát a Felvidék.ma 2019. szeptember 16-án adta közre – kattintással: