Szent-Iványi Domokos öröksége: Visszatekintés 1941-1972

Szent-Iványi Domokosnak, a két világháború közötti időszak kivételes tehetségű diplomatájának Visszatekintés 1941–1972 című kötetét mutatták be nemrégiben a Batthyány Alapítvány rendezvénytermében.

Mint azt Kodolányi Gyula, a Magyar Művészeti Akadémia tagja, a kötet szerkesztője elmondta: Szent-Iványi Domokos, az 1898-ban született politikus egyetemi tanulmányai során eljutott Bécsbe, a párizsi Sorbonne-ra, miközben posztgraduális diplomát szerzett az École des Sciences Politiques diplomáciai osztályán, és az Amerikai Egyesült Államokba is eljutott.
 

Iskolái elvégzése után egyenes út vezetett számára a magyar diplomáciai pályára. 1925-től a Külügyminisztérium munkatársa, 1927-et követően nyolc évig szolgált magyar konzulként az Amerikai Egyesült Államok és Kanada különböző nagyvárosaiban. 1936-tól előbb Darányi Kálmán miniszterelnök személyi titkára volt, de dolgozott politikai tanácsadóként a berlini magyar nagykövetségen is.

Ocskay László, ifj. Horthy Miklós és Szent-Iványi Domokos a Galyatetőn 1943-ban (fotó forrása: Szent-Iványi Ágnes)

Ezt követően lett Teleki Pál miniszterelnök titkos németellenes kabinetjének a vezetője. Igen aktív volt: előbb kül- és nemzetpolitikai hálózatot szervezett. Soos Gézával a Soli Deo Gloria egyik vezetőjével titokban elindította a Magyar Függetlenségi Mozgalmat. Kiváló viszonyban volt Horthy István kormányzó-helyettessel annak 1942 augusztusában bekövetkezett haláláig, 1943 őszét követően a másik Horthy fiú, ifj. Horthy Miklós közeli munkatársa lett az ún. Kiugrási Iroda szervezésében. 1944. március 19-e, az ország német megszállása után a Magyar Függetlenségi Mozgalom keretein belül támogatták Koszorús Ferencet a budapesti zsidóság deportálását meghiúsító 1944 júliusi akciójában. 1944 őszén, életét kockára téve a Szovjetunióba repült Horthy Miklós kormányzó megbízásából és tárgyalt Molotov külügyminiszterrel, majd fegyverszüneti egyezményt írt alá a moszkvai vezetéssel. 1944 decembere után a debreceni Ideiglenes Kormányban felajánlották neki a külügyminiszteri tisztséget, amelyet azonban nem fogadott el.

Szent-Iványi Ágnes, Gróh Gáspár, Kodolányi Gyula és Szekér Nóra

Szekér Nóra, a könyv másik szerkesztője szerint mélyen rejtett üzenetek kerülnek most a nyilvánosság elé. Megjegyezte, hogy ma már nem élünk a kommunista diktatúra szűkre szabott gondolkodási rendszerében, s hozzátette, hogy ez a könyv közelebb hozza a korszak atmoszféráját; és segít abban, hogy ne csak megítéljük, hanem megértsük a két világháború között élő embereket. Néhány dokumentum kifejezetten a kötetből ismerhető meg hitelesen, hiszen azok eredetije az ostrom, illetve 1956 során elpusztult.

A Horthy-korszak árnyaltabb megértéséhez segít hozzá a most megjelent 842 oldalas visszaemlékezés, amelyet Szent-Iványi végül emigrációban tudott megírni, ráadásul angolul.

Gróh Gáspár, Kodolányi Gyula és Szekér Nóra

1946 és 1956 között a magas rangú diplomatát a Magyar Közösség-perben életfogytiglanra ítélték, majd börtönbe zárták és 1956 szeptemberi szabadulása után sem hagyták nyugodtan élni: nyelvtanításból és fordításból tudta eltartani magát. Az 1970-es évek elején külföldi diplomata ismerősei segítségével sikerült a szükséges dokumentumokat nyugatra kijuttatnia. 1972-ben, hogy megírhassa emlékiratait, elhagyta Magyarországot, és nem tért vissza. Nyugat-Németországban halt meg 1980-ban.

A Magyar Függetlenségi Mozgalomról angol nyelven írt könyve három éve jelent meg. A most kiadott „Visszatekintés 1941-1972” című kötete eredetileg szintén angolul született, magyarul viszont most első ízben – Németh Orsolya jóvoltából vehetjük a kezünkbe. 

Kodolányi Gyula az emlékiratok kiadásának jelentőségét abban látja, hogy a nemzeti emlékezet végre rehabilitálhatja Szent-Iványit, másrészt hozzásegít, hogy a Horthy-korszakról árnyaltabb képünk legyen, de részletesen tájékozódhatunk a politikus börtönben töltött éveiről is.

Gróh Gáspár, a Magyar Szemle Könyvek szerkesztője a mű kapcsán az 1992-ben indult sorozatról megjegyezte, hogy annak fő célja a magyar múlt újrafogalmazása, egy „normális történelemértelmezés” megteremtése.

A könyvbemutatón részt vett Szent-Iványi Ágnes, Szent-Iványi Domokos özvegye, akivel 1972-ben a politikus majdnem egyszerre hagyta el Magyarországot – odakint házasodtak össze. Szent-Iványi Domokos 1980-ban Heidelbergben hunyt el. Özvegye nagy szerepet játszott nem csak Szent-Iványi hagyatékának megőrzésében, hamvai hazahozatalában, hanem az eddig megjelent két kötet kiadásában is.

Szent-Iványi politikai munkásságáról a tervek szerint hamarosan, néhány héten belül nyilvános kerekasztal-beszélgetést tartanak.

Gecse Géza

Az írás megjelenésének eredeti helyén a Mandiner 2016. augusztus 12-i számában - kattintással:

 

Főmenü: