Jelenlegi hely

Szobrot avattak a várban Koszorús Ferenc tiszteletére

Hőstetteit évtizedeken keresztül tagadták


Koszorús Ferenc volt 1944. július 6-án hajnalban az ún. Baky László-féle csendőrpuccs meghiúsítója, amelynek egyik célja a negyedmilliós budapesti zsidóság deportálása volt. Erről idehaza sokáig hallgatnia kellett a magyarországi történetírásnak, hiszen nem illett bele abba a képbe, amelyet sokáig a hazai közönségnek az ún. „Horthy-fasizmusról” sulykoltak.

Az ügy előzménye, hogy Horthy Miklós 1944. március 18-án, amikor Klessheimben megtudta, hogy a németek megszállják Magyarországot, le akart mondani. Ma már tudjuk, hogy a vele odakint tartózkodó magyar vezérkari főnöknek, Szombathelyi Ferencnek sikerült meggyőznie a kormányzót, hogy akkor jár jobban az ország is, ha Horthy nem ezt az utat választja. Ráadásul, posztját megtartva – amint arra lehetőség nyílik – cselekedni is tud.

Horthy ezért megígértette Hitlerrel, hogy – amint lehetséges – a német vezetés kivonja a német csapatokat Magyarországról, majd a német megszállás alatti Magyarországon – amint azt amerikai életrajzírója, Thomas Sakmyster könyvéből is megtudhatjuk – néha elszínészkedte a beteges, fél-süket, idős és ostoba politikus szerepét, de monomániásan mindvégig azon törte a fejét, hogyan lehetne a „baráti” német csapatoktól megszabadulni. Ebben volt segítségére a Magyar Honvédség I. Páncélos hadtestének vezérkari főnöke. Koszorús Ferenc csapategységei a főváros körül szétszórva táboroztak, s ennek következtében a németeknek tudomásuk sem volt arról, hogy ilyen hadtest egyáltalán létezik a honvédség kötelékében. Egyébként Lázár Károly altábornagynak sem, akin keresztül Koszorús július elején felajánlotta Horthynak, hogy számíthat rá.

Némileg könnyített a németek szorításán a szövetségesek 1944 június eleji franciaországi partraszállása és támadása . A németek ugyanis rákényszerültek, hogy saját csapataik közül néhányat Magyarországról is átirányítsanak a nyugati frontra.

A történettudomány mai állása szerint a legvalószínűbb, hogy Horthy július elején jutott hozzá az auschwitzi jegyzőkönyvekhez(amely már júniusban megérkezett Magyarországra). Ebből feketén-fehéren kiderült, hogy a dél-lengyelországi településen nem munka-, hanem megsemmisítő tábor, vagyis halálgyár üzemel.

Ettől kezdve nem volt kétséges, hogy a deportáltakat meghalni viszik Auschwitzba.

Ilyen körülmények között került sor 1944. július 6-án hajnalban a Koszorús-féle akcióra, amikor a páncélos hadtest vezérkari főnöke Óbuda magasságában a városba vezető összes utat lezáratta és az összes csendőrt kiparancsolták a fővárosból. Az akció következtében meghiúsult Budapest zsidóságának a deportálása, amihez persze az is kellett, hogy a németeknek ne ez legyen a legnagyobb gondjuk. (Gondoljunk csak a Hitler ellen hamarosan bekövetkező júliusi merényletre, majd a románok augusztusi kiugrására a háborúból.)

Eredményét tekintve tehát Horthy Miklós és Koszorús Ferenc ezredes akciója eredményezte a budapesti zsidóság döntő többségének a megmenekülését, azt, hogy túlélték a világháborút.

 

A 2015. július 7-i avatóünnepségen mind Kövér László, az országgyűlés elnöke, mind Hende Csaba honvédelmi miniszter felhívták a figyelmet arra, hogy évtizedeken keresztül tagadták Koszorús Ferenc érdemeit. Az országgyűlés elnöke utalt arra is, hogy Koszorús Ferenc már az első világháborúban is bizonyította rátermettségét, hadnagyként első ezredparancsnoka Tisza István egykori miniszterelnök volt.

Hende Csaba megemlítette, hogy Koszorús Ferenc a 2. magyar hadsereg doni harcainál is kiválóan teljesített.

Kicsit sajnáltam, hogy nem kapott kellő hangsúlyt: a júliusi akció után, 1944 szeptemberében Koszorús Ferenc a szovjetekkel és a románokkal vívott páncélos csata után elfoglalta Aradot, majd megbetegedett és már 1944. október 15-e előtt bujkálni kényszerült, sőt még édesanyja temetésén sem tudott részt venni, mert kereste a Gestapo.

Nyugatra menekült. Szerencsére volt elég esze és nem jött haza, miután Németország amerikai zónájában hadifogságba került és néhány év múltán 1951-ben az Amerikai Egyesült Államokba vándorolt ki, ahol 1974 márciusában halt meg.

Nemcsak a házelnök, a honvédelmi miniszter, hanem – sokan másokkal együtt - Koszorús Ferenc Egyesült Államokból hazalátogató fia, ifj. Koszorús Ferenc, a Koszorús Ferenc Emlékbizottság elnöke, Hantó Zsuzsa és Varga Imre szobrászművész is megkoszorúzta a budai vár Esztergomi rondellájánál felállított szobrot.

Gecse Géza