Szovjet fogság Európában

Fotók: Gecse Géza, MTI

Spannenberger Norbert Lipcséből érkezett
A Gulág-élmény összeköti az Elbától keletre élőket - mondta Balog Zoltán, szerdán, a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapján Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében rendezett egész napos nemzetközi konferencián elhangzott nyitóbeszédében.

Balog Zoltán

Az emberi erőforrások minisztere hangsúlyozta, hogy a kommunizmus és áldozatai története nem Kelet-Európa "magántörténete", hanem a kontinens nyugati felének ügye is, "már csak azért is, mert Európának ezt a megosztottságát egy szabad nyugatra és egy rab keletre nem mi szavaztuk meg". Balog Zoltán szólt arról is, hogy ezen országok történetei kísértetiesen hasonlítanak egymásra, a katonai megszállástól a hatalomátvételen át a deportálásokig, a kényszermunkáig és addig, hogy keveseknek adatott meg a hazatérés.

A Magyar Tudományos Akadémia pulpitusa - távolabbról
   Azt szeretnénk, ha közös veszteségnek tekintenénk minden magyart, aki az elmúlt században áldozatul esett, akár 1920-ban, akár 1939-ben, akár 1944-ben, akár 1945-ben, akár 1956-ban - jelentette ki a magyarországi emlékévekről szólva, majd hozzátette:"nem szétválasztható, de megkülönböztetendő" az emlékévek vitázó, feltáró tudományos és tiszteletadó emlékező oldala.

Kitért arra is, hogy "nem árt néha nemcsak az áldozatokról, hanem a tettesekről is beszélni, ennek is eljött már az ideje".

„Ki kell olvasztanunk a feledés és a közöny jégtömbjéből az elveszett generációk történetét.” Ezt már a budapesti Nyugati téren valamivel később mondta el Balog Zoltán, aki azt is hangsúlyozta, hogy "fontos beszélni mindazokról, akiket a feledés közönye próbált továbbra is rabságban tartani".

Az érdeklődő közönség

A Gulág-Gupvi. A szovjet fogság Európában című nemzetközi konferencián Fodor Pál, a rendezvény szervezésében közreműkdödő MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontja főigazgatója arról szólt, hogy a második világháború előtt, alatt vagy után a Szovjetunió által megszállt területek lakóinak "szinte az első pillanattól kezdve el kellett szenvedniük a bolsevik terrort", amely egyszerre volt sokszínű és kegyetlen.

Földváryné Kiss Réka

A történtek tudományos feldolgozásának fontosságáról szólva, a konferenciaszervező Nemzeti Emlékezet Bizottságának nevében a szervezet elnöke: Földváryné Kiss Réka – többek között – megemlítette, hogy felnőtt az első olyan generáció, amelynek semmilyen személyes élménye nincs a diktatúráról. Kétségtelen ugyanakkor az is, hogy a Gulág jelképpé vált, a szovjet típusú diktatúra és az embertelenség szimbólumává, amelyben több millió közép- és kelet-európai polgár sorsa sűrűsödik össze. (A konferencia szervezésében a Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Köre is közreműködött.)


Dupka György a közönség soraiban
Az Észtországból, Litvániából, Lengyel- és Oroszországból, Németországból, Ausztriából, Romániából, Ukrajnából, (pontosabban Kárpátaljáról a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének vezetője, aki történészként a témát szinte azonnal feszegetni kezdte: Dupka György) érkezett vendégek valamennyien a szovjet terrorgépezet működési mechanizmusába engedtek részletesebb bepillantást azoknak, akik az egésznapos rendezvényt végig tudták követni.

Gecse Géza