Tizedikeseknél a Petőfiben


A Petőfi Sándor Gimnáziumot 1892-ben alapították, mai épületébe 1900-ban került. A két világháború között a Werbőczy István nevet viselte, amelyet 1946-ban Petőfi Sándorra cseréltek. Ide járt Gregor József operaénekes, Bárdos Lajos zeneszerző, Kupa Mihály pénzügyminiszter, Göncz Árpád köztársasági elnök, Makovecz Imre építész, Benkő László az Omega Együttes tagja, de itt érettségizett József Attila is.

Nem tanítok olyan végzős és végzés előtti gimnáziumi osztályokban a Petőfi Sándor Gimnáziumban, ahol várhatóan számítani lehetne jelentkezőkre egy 2-4 perces klipversenyben, viszont van egy 10.-es osztályom, amelyik – szerintem – ilyen. Nekik ismertettem az Aspektus klip-vetélkedőjét.

Érdeklődtem a gyerekektől, hogy kinek mit jelent a háború, a harc megjelenése a családban. Az egyik lány elmondta, hogy náluk ’56 emléke intenzíven él. Oda is ment a faliújsághoz, ahol megmutatta az 1956-os eseménysorokat ábrázoló plakáton, melyik az az út, amelyet a nagymamájával, aki részt vett a harcokban, minden évben bejár. Valaki az osztálytársai közül hozzátette, hogy ugyanezen az útvonalon végig lehetne menni úgy is, hogy mögé gondoljuk a második világháborút. Mi lehetett például a Bem tértől a Magyar Rádió épületéig vezető úton? Noszogatásomra aztán végül kibökte azt is, hogy bár az első világháborúban Budapest utcáin nem voltak csaták, de érdekes lenne megnézni, akkor milyen volt az utcakép! Vagyis a kisfilmet akár úgy is meg lehetne csinálni, hogy három időutazásban vennénk részt. Elindulva mondjuk a jelenből, vissza 1916-ba, hogy akkor milyen utcaképpel lehetett találkozni, mennyire változott meg ugyanez a II. világháború idejére, és milyen volt 1956-ban!
A zárókép pedig lehetne ismét a jelen.  Erre volt aki azt mondta, hogy forgatókönyvet ír hozzá és az egyik társával közösen készítenek a klipet az Aspektus első világháborús történelmi ismeretterjesztő pályázatára és még december 15-ig beküldik – ahogy én is kértem, de ahogy a felhívásban is szerepel, az ujaspektus@gmail.com e-mail címre is – a legegyszerűbb, ha egy fájlküldő szolgáltatás segítségével.

Számomra meglepő volt, hogy diákjaim többségét nem lelkesítette fel különösebben, hogy a saját családjuk történetén keresztül dolgozzák fel az első világháborút

Ha már világháború, akkor az is a második és pont, de azok is nagyon távolinak, a múlt ködébe veszőnek tűntek a számukra​. Nekem kellett ahhoz fél óra, hogy elmeséljem nekik, hogy a vetélkedő valójában miről szól. Ennek során amint a YouTube szerkesztő programjáról és más technikákról kezdtem beszélni, például arról, hogy mennyi állóképet lehet, kell vagy szokás ahhoz felhasználni, hogy izgalmas film szülessen, felcsillant a szemük. Majdnem kórusban kezdték mondani, amit média órán tanultak, hogy milyen legyen szerintük a mozgó- és az állóképek aránya például.

 

Tizedikesek lévén még messze, a „távoli jövőben” van számukra az első világháború - Svejk alakja és története nem sokat mondott nekik, de a képváltások a mozgó illetve állóképek közötti dinamikus egyensúly, ez már mintha jobban megragadta volna a fantáziájukat.

A neten rákerestünk az Aspektus.eu-ra, amit érdeklődéssel tanulmányozták. Szívesen álltak ők is fényképezőgép elé!

Ősz Gábor