Több mint ötezer felvidéki kézszorítás a magyar oktatásért


Menyhárt József előadása
A felvidéki Szülőföldön Magyarul Társulás ernyőszervezet, összesen 25 regionális tagszervezetet egyesít, amelyek a Rákóczi Szövetség felvidéki Város és Vidéke Célalapjainak a feladatait is ellátják. Vezetőik és képviselőik november 26-án Budapesten találkoztak. Kiemelt témájuk a beiratkozási program volt, de szakmai előadásokat is meghallgattak. Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártjának elnöke is részt vett az évzáró közgyűlésen. A tanácskozást Gabri Rudolf, a Szülőföldön Magyarul Társulás elnöke vezette.
 
           Menyhárt József és Halzl József                      Pálinkás Barnabás és Martényi Árpád

Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke köszöntőjében kiemelte, a célalapok fontos küldetést teljesítenek azzal, hogy kivétel nélkül a felvidéki magyar kultúra és oktatás ügyét szolgálják.

 
                                  Kántor Zoltán                                                     Bali János
Amennyiben a többségnek joga van a nemzetépítéshez, akkor a kisebbségnek is – vagy egyiknek sem – jelentette ki többek között a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója. Kisebbségi magyar közösségépítés – elmélettől a gyakorlatig címmel tartott előadásában Kántor Zoltán Finnország, Bosznia-Hercegovina és Koszovó példájára felhívva a figyelmet – kiemelte, hogy a világon másutt is működő konfliktusmegoldó politikai rendszerek közös jellemzője, hogy valamennyien számításba veszik a különbségeket. Ugyan vágyunk rá és teszünk is érte, hogy a nemzetpolitika szakpolitika legyen, ám tudatában kell lenni, hogy a döntések e területen is a politikai mezőben születnek.

A felvidéki Város és Vidéke Célalaphálózat rendezvényén Kántor Zoltán arra is kitért, hogy a magyar nemzetpolitika a bő két és fél évtized alatt egyre strukturáltabb lett, 2010 óta a nemzetpolitika, a magyar állampolgársági jog kiterjesztésének következtében pedig új fázisába lépett. Ami a tömb-szórvány viszonyt illeti, Tátrai Patrik munkásságára hivatkozva az igazgató arra hívta fel a figyelmet, hogy attól függően miként határozzuk meg a szórvány-létet, a határon túli magyarság 19-28%-a tekinthető ilyen helyzetben élőnek. Nincsenek illúzióik, tisztában vannak vele, hogy a szórványban élők száma határozottan csökken. Itt nincs kivétel, ez a Székelyföldön élő románokra is igaz. Bár az utóbbi száz év folyamán a Kárpát-medencei, Magyarországon kívüli városok magyarsága abszolút számában nem mindenhol fogyott, viszont aránya – a spontán és az irányított betelepítés következtében katasztrofálisan megváltozott. A Kárpát-medencében továbbra is jelentős regionális különbségek vannak. Ilyen szempontból nem tekinthetők egységesen rossz helyzetben lévőnek a Felvidék magyarlakta részei sem. Vas- és Sopron megye mellett a csallóközi régió, Kolozs és Temes megyéhez hasonlóan továbbra is az egyik leggazdagabb része tágabb szülőföldünknek, míg Kelet-Magyarország gyengén teljesít.
Már-már fenyegető veszély a demográfiai probléma, nevezetesen, hogy vészesen kevés gyerek születik, amit tovább súlyosbít a kivándorlás, az asszimiláció csak ezek után következik. Ilyen körülmények között az óvodák és a magyar nyelvű oktatási intézmények megőrzésének van kulcsjelentősége – ezért is óriási jelentőségű a Rákóczi Szövetség tevékenysége, beiratkozási programja – jelentette ki Kántor Zoltán. A Nemzetpolitikai Államtitkárság ún. tematikus évei jelentős mértékben ebből a felismerésből táplálkoztak és táplálkoznak. A magyar állam ennek érdekében 17 milliárd forintos óvodaépítési kezdeményezése is ebből a felismerésből táplálkozik. Az autonómia, amit önkormányzatiságnak is nevezhetünk, struktúrát adhat a nemzetpolitikának, de összetett fogalom és korántsem tekinthető befejezettnek. Egyes elemeinek a megvalósításával előbbre juthatunk, amiben a magyarság etnikai pártjainak kiemelt szerepük van.
A külhoni magyarok körében 2003 és 2012 között végzett PISA-kutatások tanúsága szerint az anyanyelvi intézményekben tanuló magyar gyerekek eredményei lekörözték a más iskolákba járó magyarokét – tudtában kell annak lenni, hogy a szomszéd országokban az uralkodó nemzetek oktatási intézményeivel a magyar intézmények versenyeznek, ezért is fontos számunkra is, hogy ott továbbra is minőségi oktatás folyjon! – hallhattuk Kántor Zoltántól.

Az anyanyelvi iskolaválasztás dilemmái a Kárpát-medencében című előadásában Bali János a szórványhelyzetben lévő magyar települések oktatási alternatíváiról szóló felmérésük eredményeiről számolt be. A Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kutatási, Stratégiai és Koordinációs Igazgatóságának vezetője Beszterce-Naszód és Szeben megye magyar településein végzett kutatásainak érdekessége, hogy a különböző életkori szakaszokban hozott döntések miként vannak összefüggésben a magyar intézményrendszer fennmaradásával, illetve miként hatnak rá. Egy Kolozsváron végzett felmérés érdekessége, és tanulsága, hogy az aluliskolázottabbak kötődnek jobban Magyarországhoz. Fontosnak tartotta kiemelni Duray Miklós és Szász Jenő kezdeményezését még 2004-ből, akik harcot indítottak a kisebbség elnevezés ellen, aminek valóságalapja továbbra is adott – emelte ki Bali János –, hiszen a Kárpát-medencében minden viszontagság, az asszimilációs és jelentős kivándorlási veszteség ellenére – továbbra is a magyarok vannak többségben.

                                                   Menyhárt József és közönsége

Menyhárt József, a felvidéki Magyar Közösség Pártjának elnöke hétfői dunaszerdahelyi kezdeményezésüket példaként említve kijelentette, hogy a közösségben gondolkodás parancsa az egymás ellen acsarkodó politikai erőket a civil szférával közös összefogás irányába terelte. Szlovákiában összesen 110 000-rel kevesebben vallották magukat magyar nemzetiségűnek, mint tíz évvel korábban, ami valósággal sokkolta a párt vezetését. Meggyőződése, hogy a felvidéki magyar politika ugyan nem az iskolákban, hanem a hálószobákban kezdődik, de a magyar oktatásügy számukra azért kulcsjelentőségű, mert konkrétan ennek a különböző állomásainál veszíthetjük el a jövőt – fogalmazott Menyhárt József, aki pontosan ezért is tartja rendkívül fontosnak a Rákóczi Szövetség beiratkozási programját, hiszen fontos döntési helyzetekben adhat az identitásában elbizonytalanodó szülőnek impulzust magyar mivoltának vállalásában.

                             Csáky Csongor, Gabri Rudolf, Halzl József és Martényi Árpád
Hétfői dunaszerdahelyi találkozójuk célja – mondta a párt elnöke –, a magyar erők széleskörű összefogása viszont csak akkor lehet igazán gyümölcsöző, ha további kis találkozókkal egészül ki. Menyhárt József úgy látja, hogy a Híd politikusaival is keresni kell a kapcsolatot, de megszólítják az MKP összes megyei képviselőjét is. Ahol nincs képviseletünk, ezerszer nehezebb dolgunk van! – jelentette ki. Füleken például a szlovák politikusok már fenik a fogukat az iskolánkra, és ha nem vagyunk résen, sikerrel járhatnak – jegyezte meg. Elmulasztottunk sok mindent, hibákat is elkövettünk, de ez nem ok arra, hogy magunkba révedve, a múlton rágódjunk. Örülök neki, hogy elkezdődött a munka! – jelentette ki Menyhárt József.

                                                                             Gabri Rudolf

Gabri Rudolf, a Szülőföldön Magyarul Társulás elnöke megjegyezte, hogy a 25 célalap megérdemelné, hogy nemzetileg kiemelt program legyen, majd felkérte Csáky Csongort, a Rákóczi Szövetség főtitkárát, hogy ismertesse a Rákóczi Szövetség beiratkozási programjának munkáját.

                                                         Csáky Csongor összefoglal
Csáky Csongor elmondta, hogy az 2004-ben a Felvidéken indult. Az Ipolyságtól keletre – mindenkire kiterjedt, míg az Ipolyságtól nyugatra a nagycsaládosokra koncentrálódott. 2010-ben sikerült kiterjeszteniük az egész Felvidékre és ez volt az az esztendő, amely visszaigazolta igyekezetüket. Annyira, hogy 2012-ben Bihar megyében is elindították, majd 2013-ban a Délvidék szórvány magyar településein is megjelentek. 2014-ben Désben és Horvátországban indították el a beiratkozási programot, 2015-ben Temes-megyében, Kárpátalján, a Felső-Tisza-vidék magyarlakta szórványtelepülésein, illetve a Mura-vidéken. Az idén Dél-Erdélyben Fehér-megyében tudtak előre lépni, jövőre, 2017-ben pedig Máramaros megyében szeretnének.
2016-ban 235 helyszínen 5283 ösztöndíjat sikerült biztosítaniuk. Az idei tanévben összesen 3850 elsős van – jelentette ki Csáky Csongor.

Pálinkás Barnabás a Rákóczi Szövetség óvodások számára szervezett ajándék-akciójáról számolt be. A Rákóczi Szövetség központi irodájának munkatársa elmondta, hogy örülnek neki, hogy 14 000-nél több magyar óvodába járó gyerek van, viszont Mikulás alkalmával 16 277 ajándékcsomagot osztanak ki, arra gondolva, hátha ez is ösztönzi a szülőket a magyar óvoda választásra. Szerinte célzott, településekre lebontott facebook-kampányokra is szükség lehet a magyar iskola-választás népszerűsítésekor. Sőt, adott esetben a kétnyelvű mozgósítástól sem kell idegenkedni, mert például Temesváron például lehet, hogy ez lehetne a legcélravezetőbb.

Ugron Gáspár, a Rákóczi Szövetség alelnöke a diaszpóra és a szórványprogramról szólva kijelentette, hogy a nyugati szórványnak nevezett diaszpórából összesen 650 fő számára szerveznek magyarországi és a szomszédos országok magyarlakta területeire kirándulást, a Kárpát-medencei magyar szórványtelepülések fiataljai közül pedig 1850 diáknak. Olajozottan, a rutinnak megfelelően működik a Rákóczi Szövetség tatai, bajai, győri, ópusztaszeri, és szovátai anyanyelvi tábora, mint ahogy a június 4-e, a nemzeti összetartozás napja alkalmából, illetve a nándorfehérvári diadal alkalmából szervezett kirándulások és nem utolsó sorban, a nagy múltra visszatekintő őszi Gloria Victis diákutaztatási program, valamint a vetélkedő is.
 
                         Csúsz Péter hozzászól                                         Jerasz Anikó a Délvidékről érkezett
Első ízben szólaltak fel a Város és Vidéke Célalaphálózat közgyűlésén nem felvidékiek, így Jerasz Anikó, a Magyar Nemzeti Tanács képviseletében, aki elmondta, hogy a Vajdasági Magyar Szövetséggel együtt munkálkodva dolgozták ki oktatási stratégiájukat. 2013 óta működnek együtt a Rákóczi Szövetséggel, amelynek eredménye, hogy van olyan település, ahol 37 év után ismét jelent meg magyar tannyelvű alsós tagozat. Beiskolázási programjuk a Vackor, amely iskolabuszt, napközis programot is kínál a szülők számára. Óriási gondként említette, hogy a Vajdaságban immár divattá vált a kivándorlás, így azok a magyar fiatalok is veszik a vándorbotot, akiknek erre semmi okuk nincs.

                                                                  Kéry Hajnal előadása
Kéry Hajnal, Bihar megye főtanfelügyelő-helyettese, aki civilben matematika tanár, elmondta, hogy óriási eredménynek tartják, hogy megyéjükben, amelyben a szórványhelyzet valamennyi formája előfordul, sehol nem szűnt meg magyar iskola.

Egyelőre ez a cél – hiszen egy megszűnt iskolát újraindítani maga a kín, majdhogynem szinte lehetetlen. Kéry Hajnal fontosnak tartja az iskolakezdő csomagot, amelyből az idén 1715 volt. Van, ahol a 10 000 forintos iskolakezdési támogatás is sokat számít. Ahol nem annyira, ott a jelentősége mégis azért rendkívül komoly, mert ebben manifesztálódik, hogy foglalkozik velük az anyaország – jelentette ki Kéry Hajnal, aki azt is elmondta, hogy leginkább a 8.-9. osztályosoknál fenyegető, hogy román iskolára váltanak.
 
                                          Márton Jolán                                                         Mácsadi János
Hozzászólásokra is lehetőség volt. Kun Ferenc örömét fejezte ki, hogy Menyhárt József előadásában a civil szervezetek fontosságára felhívta a figyelmet. Csúsz Péter a Losonci Célalap részéről a diákutaztatás problémáiról és a roma-kérdés oktatással összefüggő kérdéseiről szólt. Márton Jolán tanárnő Désből az ottani pusztulás-hangulatra tartotta fontosnak felhívni a figyelmet. Mácsadi János Zselízből, Köteles László Szepsiből, Duray Rezső Szencről megjegyezte, hogy a Csallóközben nem egy magyar emberrel találkozott, aki a kutyájával szlovákul beszélgetett, de minden viccet félretéve ő is úgy látja, hogy javítani kell a magyar iskolákban a szlovák tanításának a színvonalát. Bár kezdetben megrökönyödött rajta, de megértette, hogy miért fogott össze néhány ottani magyar anyuka, hogy néha – annak ellenére, hogy harcosan magyar iskola-párti – mégis a gyerekével néha – pont ezért – szlovákul beszél.

Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke megjegyezte, hogy meg kell fontolni, hogy ne csak magyar óvodások kapjanak Mikulás-csomagot, hanem szlovák óvodába járó magyar gyerekek is, hiszen ez adhat impulzust nekik ahhoz, hogy átcsábuljanak a magyarba.
   
                    Duray Rezső                                     Köteles László                                Kilácskó János

Menyhárt József szerint probléma és ezzel mostanában szembesült határozottabban, hogy mi mindig a sajátjainkhoz beszélünk, pedig másokhoz is szólni kell. Különösen azokhoz, akik ingadozó identitásúak.

A Vágselyén élő Kilácskó János elmesélte, hogy a most már 25 éves lányuk Galántán végezte el a magyar gimnáziumot, hallókészülék nélkül abszolút süket, de gyermekkorában a prágai orvos tanácsára adták magyar iskolába, mert így érhető el – érvelt a cseh szakember –, hogy a maximumot tudja kihozni magából. Igaz ez a teljesen egészséges magyar gyermekekre is.
A találkozó a Szülőföldön Magyarul Társulás kuratóriumi ülésével ért véget. Az összejövetel célja az információk átadásával a célalapok működésének és tevékenységének a megerősítése volt.

Gecse Géza

A Felvidék.ma-ban 2016. november 27-án megjelent rövidebb változat - kattintással:

 

 

Főmenü: