Ügynök-sorsok?


2017. június 14-én jártunk a Central Kávéházban, ahol Kónyáné Kutrucz Katalin és Petrikné Vámos Ida közös kötetükben hetven ember sorsán keresztül igyekeznek megismertetni a kommunista állambiztonság működését.

Az írásos források és mágnesszalagok alapján készült válogatásból kiderül, hogy Rákosi és Kádár állambiztonságától sokféle dokumentum maradt fönn – jelentette ki a könyv kiadója, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága képviseletében a szervezet elnöke: Földváryné Kiss Réka, aki azt is elmondta: ezekből a jelentésekből nem mindig lehet egyértelműen eldönteni, hogy valaki végzett-e valós ügynöki tevékenységet, és ha igen, akkor milyet; illetve ha beszervezték, akkor vajon a valóságban megtagadta-e a munkát.

A Nemzeti Emlékezet Bizottsága arra kérte kötet két szerzőjét – Petrikné Vámos Idát és Kónyáné Kutrucz Katalint, akik szinte a megalakulása óta dolgoznak az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában –, hogy különböző típustörténeteket, és ne feltétlenül ismert személyek példáit hozzák – árulta el Földváryné Kiss Réka.

„Nem leleplezni akartunk, a típustörténetek bemutatják a kommunista diktatúrából maradt információk, dokumentációk töredékességét. És a történészeknek, levéltárosoknak ezekből kell kihámozni, hogy mit gondolunk egy ember ügynöki tevékenységéről, sorsáról” – hangsúlyozták a szerzők.

Valódi néven nem neveztünk sem hóhért, sem áldozatot – emelte ki Kutrucz Katalin, az ÁBTL főigazgató-helyettese, a kötet szerzője, aki úgy látja, hogy a spicliknek nem a neve az érdekes, hanem az, hogy mit csináltak.

A kötet hetven története típusok szerint van csoportosítva, amivel az olvasót igyekeztek orientálni, hogy melyek a jogilag teljesen egyértelműen ügynöktörténetnek minősülő esetek – ítélkezés helyett ugyanis először meg kell ismerni és érteni az egyes sorsokat és utána lehet a konklúziókat levonni – fogalmazott Földváryné Kiss Réka.

A NEB hivatalos összefoglalója – kattintással:
https://www.youtube.com/watch?v=y2R33FRApWY

Kép és szöveg: Aspektus