Újragondolt negyedszázad.Tudományos konferencia a Horthy-korszakról


                                          Gecse Géza előadása Koszorús Ferencről

Az elmúlt tíz évben immár nyolcadik alkalommal szerveztek tudományos konferenciát a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karán, 2018. november 9-én.

Az idei rendezvény különös aktualitását a kereken száz esztendővel ezelőtti események adták: a plenáris ülés ezért szólt 1918 forró őszéről Közép-Európában.

A Kaposvári Egyetemről Szávai Ferenc Erisz almája: avagy Wilson 14 pontja, a vendéglátó intézmény részéről Gulyás László Az Osztrák-Magyar Monarchia bukásának okai címmel tartott előadást. Andrej Tóth, a prágai Közgazdasági Egyetem tanára A csehszlovák állam születése: Prága 1918. október 28., míg Popély Gyula, a Károli Gáspár Református Egyetemről A szlovákok 1918 őszén címmel ismertette mindazt, ami Magyarország északi szomszédságában történt. A Soproni Egyetemről Tóth Imre Német-Ausztria, míg a budapesti Corvinusról Tefner Zoltán Lengyelország 1918 őszi születéséről számolt be a legújabb történeti kutatások tükrében, míg a magyarországi eseményeket Hatos Pál foglalta össze.

                    A konferencia előadója, Nyári Gábor a főszervező Gulyás Lászlóval

Ezt követően három, a korszakkal foglalkozó kiadvány ismertetése következett, majd a délután folyamán három szekcióban üléseztek a kutató történészek.

Az elsőben a Horthy-korszak külpolitikája és hadügye volt a téma, amelyet házigazdaként Olasz Lajos moderált.

A második a Horthy-korszak oktatásügyét és kultúráját tárgyalta, amelyet Miklós Péter terelt keretek közé.
       Schlett András az 1920-30-as évek gazdaságpolitikáját hasonlította össze a 2000-es évekével

A harmadikban, amelyet a negyedikkel összevontak, a Horthy-korszak gazdasága és belpolitikája, a kisebbségek, belpolitika és az emigráció kérdéskörét egyaránt taglal, például Schlett András, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója az 1920-as évek és a 2000-es évek válságkezelési módszereit állította párhuzamba.
                                         Domonkos Endre előadása

Ezt követően Domonkos Endre a Budapesti Gazdasági Egyetemről Magyarország második világháború során átalakult gazdaságáról szolgált olyan meglepő adatokkal, amelyek csak a szakemberek között voltak ismertek, mint például, hogy a nagybirtok 25-30%-kal jobb hozamokat tudhatott ekkor a magáénak és a könnyűipar a háborús konjunktúrát követően 1940-től kezdve visszaesett, miközben Magyarországon Győrött repülőgépgyártás is indult.
                                        Murádin-János Kristóf előadása

Murádin-János Kristóf, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem oktatója az Erdélyi Magyar Párt kivételesnek mondható, a visszacsatolás után is megőrzött óriási népszerűségének az okait taglalta, majd a szekcióelnök, a Kodolányi János Egyetem tanára, Vizi László Tamás arra hívta fel a figyelmet, hogy utolsó királyunk, IV. Károly, majd a magyar politikai élet olyan kiemelkedő képviselői mint Tisza István politikai megnyilvánulásai miként segítettek az anarchia és a káosz kibontakozásában, pedig amennyiben veszteg maradtak volna, a Monarchia bomlása kisebb ütemben vagy egyáltalán nem következett volna be. Előadásának címe: Alkotmányossági deficitek és a feloldásukra tett kísérletek Magyarországon 1918 és 1920 között.

                                                  Vizi László Tamás előadása

Gecse Géza, az ELTE Új- és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszékének tanára Koszorús Ferencnek, a méltatlanul elfelejtett magyar vezérkari tisztnek nemcsak a Budapest zsidóságának megmentésére tett 1944 júliusi akcióját és ennek a ténynek a későbbi kezelését dolgozta fel előadásában, hanem kitért az 1944-es év folyamán Horthy Miklós kormányzó felelősségével kapcsolatos vitákra is, hiszen ez az az esztendő, ami miatt a kormányzó megítélése mind a mai napig viták kereszttűzében áll – állapította meg Gecse Géza.

                                  Nyári Gábor a nyugati emigrációról beszélt

Nyári Gábor a nyugati emigrációba kényszerült magyarságról szólva megállapította, hogy a körülbelül milliós nagyságrendű populáció meghatározó része az 1939-es választások alapján létrejött magyar parlamentet tekintette igazán autentikusnak és korszakhatárnak 1944. március 19-t, Magyarország német megszállását tekintette. Sajátos ellentmondás, hogy ennek alapján az 1939-es választás során megválasztott nyilasokat legitimnek tekintették, a többiekkel pedig nem voltak hajlandók szóba állni – állapította meg Nyári Gábor.

 Az előadások lektorált írásbeli verziói 2019 őszén fognak megjelenni, a Közép-Európai Közlemények 2019/4. tematikus Horthy-korszak számában.
  
                                    Gecse Géza Balla-Lajos Lacival, illetve Tóthfaluban

Gecse Géza a konferenciát követően átlépte a magyar-szerb határt, majd Magyarkanizsa és Zenta után Oromhegyesen Balla-Lajos Lacit, majd Tóthfaluban Utasi Jenőt felkereste. Mindkettőjüknek átadott egy-egy példányt a Nemzetpolitika – szorítóban. Aspektus – határok nélkül 2002-2017 című kötetből, mivel a budapesti vitaestek résztvevőiként korábban hozzájárultak azok – és így közvetve a könyv sikeréhez.

Kép és szöveg: Aspektus