Utolsó uralkodóink emlékezete – trónváltás 1916-ban


A kommunista történelemszemlélet hazájukhoz hű, nemzetükért felelősséget vállaló személyeket tűntetett fel negatív színben - vagy éppen ellenségként -, és helyükre a megszállókat kritikátlanul kiszolgálókat állította példaképül – jelentette ki IV. Károly utolsó magyar királyunk mellszobrának avató ünnepségén 2016. november 28-án, Budapesten Semjén Zsolt.
A főváros V. kerületében a Városháza parkban található szobor előtt szólva a miniszterelnök-helyettes emlékeztetett rá, hogy az 1945 utáni rendszer szemében mindazon szobrok és emlékművek sorsa megpecsételődött, amelyeket a kommunisták idegennek éreztek ideológiájuktól, amelyek az elszakított területekre vagy az 1919-es kommün áldozataira emlékeztettek, illetve a történelmi Magyarország vezetőihez voltak köthetők, így a Habsburg-uralkodók szobrait az elsők között távolították el.

Semjén Zsolt szerint szerencsésebb lett volna IV. Károly boldoggá avatásakor, vagyis még 2004-ben a szobor felállítása, ugyanakkor utolsó királyunk megkoronázásának századik évfordulója is jó alkalom, hogy ezt az adósságot lerójuk.
Bár IV. Károly volt az egyetlen uralkodó, aki trónra lépését követően, amikor a Monarchia csapatai még előnyösebb helyzetben voltak, nem kis kockázatot vállalva számtalan erőfeszítést tett a béke érdekében, megértésre azonban sem a szövetségesnél, sem az ellenségnél nem talált, sőt, még a saját környezetéből is elárulták.

Habsburg György, az uralkodó unokája arról beszélt, hogy nagyapja katona volt szívvel-lélekkel, a Monarchiát szolgálta, egyetlen államfőként a frontra ment, nem félt a veszélytől. A szobor felállítása nagy megtiszteltetés a családnak – jelentette ki Habsburg György.

Juha Richárd alkotását Semjén Zsolt, Habsburg Györggyel és Schmidt Máriával közösen koszorúzta meg, majd a főként Ausztriában élő Habsburg Károly, Habsburg Györggyel együtt külön is tisztelegtek az emlékmű előtt.

Habsburg Károly a Várkert Bazárban délután megtartott nemzetközi konferencia első előadója volt, azt követően, hogy a Ferenc József emlékezete fórumot Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője megnyitotta.

A miniszter itt jelentette ki többek között: Ferenc József azzal lett népszerű Magyarországon, hogy felismerte, nem alávetettként, hanem partnerként kell bánni a magyarokkal! Egyébként pedig ma is nyitottak vagyunk az ilyen típusú együttműködésekre közös közép-európai sorsunk alakításában – jegyezte meg Balog Zoltán, aki szerint Közép-Európa akkor lesz újra sikeres, ha történelmi értékeit felfedezzük, ápoljuk és megújítjuk.
Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy az első világháború végén az antant a nemzeti önrendelkezés elvét használta fel eszközként az ellenséges többnemzetiségű birodalmak, az Osztrák-Magyar Monarchia és az Oszmán Birodalom belső megtörésére. A nemzeti önrendelkezés elvét azonban az érintettek megkérdezése nélkül, pusztán nagyhatalmi alkuk mentén akarták érvényesíteni, aminek az eredménye az első világháborút lezáró, kezdettől elvetélt békeszerződések lettek.  „A világ más lett, de nem lett jobb. Szétdarabolták azt, ami évszázadok alatt összenőtt” – jelentette ki Schmidt Mária, aki szerint a nagy európai uralkodódinasztiák, köztük a Habsburgok trónfosztásának következménye elhúzódó legitimációs válság és állandó politikai bizonytalanság lett, nem csupán az újonnan születő, mégis többnemzetiségű, hanem a nemzetileg homogén államokban, így a térség egyik legstabilabb országában, Magyarországon is!

Ferenc József halála az első világháború egyik legmeghatározóbb eseménye volt, hiszen IV. Károly személyében egy olyan, számos reformelképzeléssel bíró uralkodó került hatalomra, aki – szemben a körülötte álló katonai vezetőkkel és politikusokkal –, felismerte azt, hogy lehetetlen megnyerni a háborút – jelentette ki előadásában Habsburg Károly, Habsburg Ottó egyik fia.
A főként Ausztriában élő politikus szerint a mai Európai Unió és az Osztrák-Magyar Monarchia sok szempontból hasonlít: mindkettő komplex politikai és jogi rendszert alkotott, elkötelezett volt lakosai biztonsága és békéje, valamint a belső határok lebontása iránt.

Gerő András, a Habsburg Történeti Intézet vezetője előadásában kiemelte: Ferenc József életében híd, tudományegyetem, pályaudvar, számos köztér és intézmény viselte az uralkodó nevét, akit a korban - a törvények által is kikényszerített - hatalmas lojalitás és tisztelet vett körül. Mindez élesen szemben áll azzal, hogy ma Magyarországon Ferenc József nevét csupán egy hashajtó viseli, miközben akiket kinevezett, azokról utcák és terek vannak elnevezve. Magyarország ebben az időszakban – nem kis mértékben személyesen az uralkodónak köszönhetően – óriási mértékben fejlődött, ezért az egykori uralkodó – Gerő András szerint – megérdemelne egy szobrot.

A tanácskozáson Andrej Rahten, Szlovénia ausztriai nagykövete a Habsburgok és Ferenc József szlovén, Zeljko Holjevac történész a horvát, Karl Vocelka, a bécsi egyetem történésze pedig az uralkodó 1918 utáni ausztriai megítéléséről beszélt.

Utóbbi elmondta: Ferenc József és a Monarchia emlékezetének folytonosságát intézmények és titulusok biztosítják: még ma is létezik udvari tanácsosi cím, noha közel száz éve nincs császári udvar Ausztriában -, számos egykori dinasztikus, mára nemzetivé vált szimbólum, köztéri emlékművek, valamint filmek és zeneművek emlékeztetnek a múlt e szeletére.
Ezzel kapcsolatban is szívesen várunk történelmi ismeretterjesztő kisfilmet az Aspektus Száz év tükrében a nagy háború 1916-2016 című klipvetélkedőjére – a meghosszabbított pályázati határidő értelmében immár 2016. december 15-ig!

Formáját és tartalmát tekintve azoknak a kritériumoknak megfelelve, amelyeket ebből az alkalomból készült, alábbi kisfilmben is megfigyelhetünk! Íme – kattintással:

Kép és szöveg: Gecse Géza