Visszapillantás - a Falk Miksa utcából özv. Horthy Istvánnéra

Horthy István, Magyarország kormányzó-helyettesének özvegye 2018 januárjában lett volna kereken száz esztendős, ám gróf Edelsheim-Gyulai Ilona már öt éve halott. A kiskormányzónénak 2018.november 6-án, a Horthy Miklós Társaság és a Horthy István Alapítvány emléktáblát csináltatott, amelyet a kormányzó-helyettes fia: Horthy István Sharif, valamint a Horthy-család  többi tagja Ilona asszony egykori budapesti otthona falánál, az V. kerületi  Falk Miksa utcában fel is avatott.

Máthé Erika és Publik Antal tartott beszédet, utóbbi Zetényi gondolatait tolmácsolta. Zetényi Csukás Ferencet követően Szentgyörgyi Dezső is méltatta Ilona tevékenységét. Az eseményt kamera rögzítette, amit kattintással itt meg lehet nézni:

 

Az alábbi beszélgetést tizenhét évvel ezelőtt, még 2001-ben Kenderesen özv. Horthy Istvánnéval Kelemen Miklós készítette, de ebből az alkalomból adjuk közre.

Hogyan ismerkedett meg Horthy Istvánnal?

A kormányzóhelyettes öccsét, ifjabb Horthy Miklóst korábbról már jól ismertük.  Istvánt a társaságban szintén többször láttam, de nem mutattak be egymásnak bennünket.  Viszont későbbi anyósom, Horthy Miklós kormányzó felesége a fiatal művészek megsegítéséért 1940-ben operabált szervezett. Minusz 36 fokos kemény tél volt, amikor is felkértek arra, hogy a kormányzói pár fogadására kiválasztott tizenhat lány egyike legyek. A feladatunk partnereinkkel a bál megnyitása volt, ami azért nem volt számomra különösebb ‘feladat’, mert korábban bécsi valcer versenyt  is nyertem. Ezen a bálon ismerkedtem meg Istvánnal és két hónappal később a felesége lettem! Az esküvő a Szilágyi Dezső téren volt, a lakodalmi ebédet viszont a budai várban  szolgálták fel, ahonnan szinte azonnal István repülőgépén nászútunkra indultunk!

1955-ben estorili száműzetéséből Horthy Miklós levelet intézett az 1947-es párizsi békediktátumot aláíró nagyhatalmak külügyminisztereihez, közvetlenül az osztrák államszerződés 1955 áprilisi aláírása után, amelyben az áll, hogy szerinte  a nemzetközi dokumentum aláírásától számított negyven napon belül a szovjet megszálló csapatoknak el kell hagyniuk Magyarországot. Kapott bárkitől a volt kormányzó értékelhető választ?

Apósom egyik külügyminisztertől sem kapott semmilyen választ. A forradalom előtti napokban osztrák-magyar tengerésztalálkozóra hívták Ausztriába és komolyan megfontolóra vette,  hogy részt vesz rajta. Ha erre sor került volna, a forradalom kitörése pont Ausztriában érte volna. Kizárt, hogy ne állították volna később, hogy nemcsak  köze volt a forradalomhoz, hanem  a kirobbantásában is részt vett.

Emlékiratai tanúsága szerint Horthy Miklóst valósággal felvillanyozta az 1956-os forradalom…

Hallgatta a rádiót, olvasta az újságokat, de november 4-én mindez megszakadt. Ettől kezdve nem kapcsolta be a rádiót, és újságot sem olvasott. Úgy látszik, hogy akkor feladta a reményt, hogy megéli még, hogy Magyarország ismét szabad lesz. De nem volt  semmilyen kapcsolata a forradalommal, még üzenet sem érkezett Magyarországról. Le is írta, többször is mondta, ha hazamegyünk, rendet kell tenni, hogy szabad választásokat lehessen tartani, hogy a nemzet eldönthesse, hogy mi legyen. Nem volt olyan terve, hogy ott folytassuk, ahol valaha abbahagytuk.

Mennyire volt távolságtartó vagy közvetlen az apósa?

Rögtön őszinte szeretettel fogadtak a családba. Horthy Miklós végtelenül kedves, nyájas ember volt, sohasem hallottam rosszat mondani másról. Persze nem szívlelte a kommunistákat. Nagy bizalom volt benne, hogy minden rendbe fog jönni. Optimizmusa éltette.

Férjem 1942. augusztus 20-i tragikus halála után én nem akartam férjhez menni,  ott hagyni sem akartam őket soha, hiszen szükségük volt rám, mert végeredményben mindent elvesztettek: még a gyermekeiket is. István fiam és én voltunk az utolsók, akik velük maradtunk. Későbbi angol férjem akkor Pakisztánban szolgált. Egyszer ültünk ketten apósommal 1951-ben, amikor megemlítettem neki, hogy a férjhez menetelen gondolkozom. Ekkor ő azt mondta, hogy akihez te hozzámész, az a fiam lesz.
Alig akartam elhinni! Azt tudtam, hogy anyósom csak azt akarja, hogy boldog legyek. De, hogy Horthy Miklós számára, aki a Monarchia hadiflottájának parancsnoka volt, majd negyed századon át államfő - elfogadható legyen, hogy az unokájának  a mostohaapja ne magyar legyen, nem gondoltam volna! Azelőtt ha egy napra is elmentem, mindig mondta, hogy hiányzol, gyere vissza. Viszont ettől kezdve sose mondta, hogy hiányzom neki. Nem akarta, hogy azt higgyem, hogy neki fájdalmat okozok. Saját személyére sosem gondolt, mindig másokra. Konkrét példát említve: Habsburg Ottó herceg meglátogatta, hogy példát mutassanak az emigrációnak az összetartásról. Amikor elment, apósom azt mondta, hogy ,,de nehéz lehetett ez neki.’’ Vagy amikor a Hatvany-palotában Lakatos Géza miniszterelnökkel együtt lefogták, akkor is azt mondta: ,,látod milyen nehéz helyzetbe hoztalak téged?’’ Én csak most, amikor írtam az emlékirataimat, ébredtem rá, hogy mindig másokról beszélt, legkevésbé saját magáról és a családjáról. Nem is tudják ezt elképzelni az emberek, akik ,,fasiszta diktátornak” bélyegzik.

Ő mindig csak békíteni akart. A háború után tábornokok írtak neki, volt aki mentegette magát, volt aki a másikat hibáztatta. Semmibe nem hagyta magát belevonni, mindig csak békített. Azt mondta: itt semmit se lehet tenni, majd, ha hazamegyünk, akkor kell rendet teremteni.

Nem tartott Horthy Miklós attól, hogy az emigrációban a szovjetek vagy magyarországi bolsevikok meggyilkoltatják?

Erre nem gondoltunk. De Tito jugoszláv vezető apósomat háborús bűnösként ki akarta kérni. Németországban, ahol akkor voltunk, észrevettük, hogy furcsa alakok jelentek meg. Én az amerikai hatóságokkal voltam kapcsolatban. A titkosrendőrség vigyázott ránk, jelenthettem, ha bármi történik. Egyszer gyanús alakok sétáltak a ház körül, ami nem tetszett már nekem. Másnap bejöttek, azt mondták, hogy valami könyvet akarnak adni. Ez nekem már elég volt. El is szaladtam azonnal a CIC-hez, többet nem zavartak minket. (A CIC a Counter lntelligence Corps, az Egyesült Államok kémelhárító szervezete nevének a rövidítése, amely kémelhárítással foglalkozott) Ez ’45-46-ban volt. Orosz részről nem tudunk  ilyen próbálkozásokról.

Odakint igen szerényen éltünk. Hétköznapjaink során Horthy Miklós még ágyazni is segített Estorilban. Ő sohasem panaszkodott, de az anyósom sem.
De korábban az 1930-1940-es években sem dorbézolt a család. A kormányzó a fizetését akkor sem engedte fölemelni, amikor az összes miniszternek felemelték.

Ki tette lehetővé a Horthy-család megélhetését Portugáliában?

John Flournoy Montgomery, aki 1933 és 1941 között volt Budapesten az amerikai nagykövet létrehozott egy alapítványt, amit Chorin Ferenc és Páthy László zsidó iparosok is támogatták. Nekik köszönhettük, hogy meg tudtunk élni Portugáliában.

Kik éltek együtt a családban Estorilban?

Apósom, anyósom, én, István fiam és István fiam dajkája. Amikor 1944. október 16-án a németek  Budapesten foglyul ejtettek bennünket, István fiam dajkája azt mondta, bárhova is menjünk, szívesen követ bennünket. Apósomat a Hatvany-palotába vitték, mi a pápai nunciatúrára, a Dísz térre kerültünk. Együtt vittek minket vonattal. Ahol a vonat áthaladt, minden városban légiriadót fújtak. Nem tudom mitől féltek, hogy mit tesznek a magyarok. Aztán hat és fél hónapig voltunk Bajoroszágban, Weilheim mellett. Egy erdőben, a Hirschberg kastélyban.

Hogy viselte az utazást kormányzó úr?

Ő bízott benne, hogy a fiát is odahozzák hozzá, mert Edmund Veesenmayer, a német követ személyesen adta a szavát, amennyiben kinevezi Szálasit, a fia is mellette lesz. Apósom azt mondta, ha ettől a rongypapírtól függ a fia élete, akkor ennek semmi értéke nincs. Géppuskásoktól körülvéve aláírta. Lakatos miniszterelnöknek pedig azt mondták, hogy apósom elfogadta a német védőőrizetet.

Hogy mesélte el Horthy Miklós és felesége, Purgly Magdolna a kormányzói pár 1938-as kieli látogatását?

Anyósom erről a látogatásról mondta, hogy amikor belenézett Hitler dülledt, rideg szemébe, abban semmi intelligencia, a jóság nyoma sem volt.

Valójában mekkora hatása volt a kormányzó döntéseire a feleségének?

Bár sokan állítják, hogy befolyásolta, de valójában Magda mama soha sem szólt bele a politikába. Ugyanakkor tény, hogy apósom minden áldott este anyósommal, ifjabb Horthy Miklóssal és velem bridzsezés közben beszélgetve kíváncsi volt valamennyiünk véleményére!

Milyen asszony volt Horthy Miklós felesége?

Neki mindene a férje, gyermekei, vagyis a család volt! Nagy sötét szemei, hófehér haja volt. Ami a kötelessége volt, mindent megtett. Nem vett fel titkárnőt. Jótékonykodott, öregotthonokat szervezett. Korán kelt, sokat dolgozott,  igen szerényen viselkedett. Minden karácsonykor szózatot intézett a nemzethez, buzdítva az adakozásra. Szeretetcsomagokat állítottunk össze a szegényeknek. A katonáknak kötöttünk. Amikor egyszer hatalmas hó esett Pesten, 24 óra alatt megszervezte, hogy meleg levest osszanak a hómunkásoknak. Igen jó kapcsolatai voltak a minisztériumokkal.

Önnek sikerült Bethlen Istvánnal is találkoznia?

Igen. Apósom beszélni akart vele, amikor már bújkálnia kellett a német megszállás miatt. Horthy Miklós mindig összehívta a legértékesebbnek tartott munkatársait megtárgyalni a helyzetet, akik között Bethlen István mindig ott volt. Becsempészték a Várba, de amikor onnan kiment volna, tartva attól, hogy valaki esetleg megtudta, hogy járt ott vagy attól, hogy felismerik, ezért a jól ismert tipikus bajuszát leborotválták. Ez azért volt aztán rosszabb, mintha nem vágták volna le, mert alatta sokkal világosabb volt a bőre. A fürdőszobámban volt egy kvarclámpa, egész arcát letakarva, csak a bajuszának a helyét barnítottam be vele. Nagyon jól sikerült és egy katonasapkát húzott.

                                                                                           Kelemen Miklós

Főmenü: