ELTE BTK

Ki volt Horthy?

„Angyalszárnyakkal nem lehet rendet teremteni” – Horthy Miklós (balra) a Vérmezőn

Milyen volt a Horthy-rendszer? Ezekre a kérdésekre szeretett volna választ adni az Aspketus nevű vitaprogram legutóbbi rendezvénye az ELTE-n. Az est "Az ismeretlen Horthy" címet kapta. A vita moderátora Gecse Géza volt, a beszélgetésben pedig négy jeles történész és kutató, Szakály Sándor, Ujváry Gábor, Zeidler Miklós s a fiatal Turbucz Dávid vett részt, akinek tavaly jelent meg a kormányzóról írt monográfiája.
(Sinkovics Ferenc írása a Magyar Hírlap 2013.április 6-i, szombati számában jelent meg.)

Az ismeretlen Horthy

„Annak ellenére, hogy idén szeptemberben lesz húsz esztendeje, hogy Kenderesen újratemették, továbbra sem sikerült Horthy Miklós tevékenységét nem is annyira a magyar történettudománynak,  hanem sokkal inkább a magyar társadalomnak mindmáig feldolgoznia“ – alighanem ez volt a 2013. március 27-én, az ELTE BTK dísztermében megtartott Aspektus vitaest egyik fontos megállapítása.

Turbucz Dávid a március 27-i Aspektusra készülődve Horthy Miklósról

„A magyar történész társadalom a feladatát a korszak feltárásával kapcsolatban elvégezte. A Horthyval kapcsolatos vitáknak nem a korszak feldolgozatlansága az oka” - állítja Turbucz Dávid történész. Aspektus vitaest az ELTE BTK tanácstermében 2013.március 27-én. 

Ujváry Gábor Horthyról a 2013. március 27-i Aspektus előtt

"Míg korábban egyértelmű tisztelet övezte, 1948-tól egy fasiszta államrendszer képviselőjének számított és ez a kép Horthy Miklósról csak az 1970-es évek közepétől módosult" - állítja Ujváry Gábor történész. Aspektus vitaest az ELTE BTK tanácstermében 2013.március 27-én, este 6 órától!

Aspektus vitaest a bölcsészkaron március 27-én

"Horthy uralma Magyarországon hosszú volt, ami nem teszi egyszerűvé mai megítélését " - állítja Zeidler Miklós történész. Aspektus vitaest az ELTE BTK tanácstermében 2013.március 27-én.

Az ismeretlen Horthy - Aspektus vitaest 2013.március 27-én!


2013.március 27-én, az ELTE BTK kari tanácstermében Aspektus vitaestünk témája: Az ismeretlen Horthy! Minden érdeklődőre számítunk!

Szoborháború és szoborbéke

 

„Károlyi Mihály és Tisza István alakja a Parlament körüli területrendezéssel, a Horthy Miklósé pedig a vidéki szoborállításokkal került a magyar közérdeklődés központjába. A magyar Trianon-neurózishoz valamennyiüknek köze van, s ezt saját tapasztalataink is alátámasztják."
B
evezetőnkben arra is felhívtuk a figyelmet, hogy az egyetemi hallgatók az 1918 és 1920 közötti időszakot nem téves döntések sorozataként, hanem adottságként szemlélik.

Bűn és bűnhődés?

Húsz év elmúltával számíthatunk-e a magyar állampárt vezetői által 1989 előtt elkövetett bűnök kivizsgálására?

Ha igen, vagyis lesz igazságtétel, akkor mennyire függ az eljárás megindítása attól, hogy eszébe jut-e valakinek feljelenteni azokat, akik e bűnöket elkövették?

Trianon az egyetemi oktatásban

Sorozatindító Aspektus vitaest az ELTE-n 2011. március 23-án.

Duray Miklós szerint a magyarok 1920 óta "nem élnek normális körülmények között sem Magyarországon, sem pedig a környező országokban”. Élénken él az emlékezetében, amikor Budapesten fia felsóhajtott, hogy itt végre hangosan beszélhet magyarul az utcán. Ez otthon, Pozsonyban nincs így - állapította meg a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának emblematikus politikusa.

Oldalak

Feliratkozás ELTE BTK csatornájára