Az őszödi beszéd tanulságai a Terror Háza Múzeumban

Tíz éve, 2006. szeptember 17-i hozták nyilvánosságra a Kossuth rádióban Gyurcsány Ferenc zárt közben 2006. május 26-án Balatonőszödön elmondott, durva szavakkal kísért beszédét,amelyben a pártelnök-miniszterelnök elismerte, hogy az előző másfél-két évet „végighazudta”, négy évig nem csináltak semmit és ezért messze túllépték az ország gazdasági lehetőségeit. A beszéd országszerte tüntetéseket és utcai zavargásokat váltott ki. Az évforduló kapcsán „Böszmeségem története – 10 éves az őszödi beszéd” címmel, a Terror Háza Múzeumban kerekasztal-beszélgetést szerveztek.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnökségének legfőbb lényege és tanulsága, hogy a politikát alapvetően hazugságra építeni nem lehet, még akkor sem, ha egyébként átmeneti sikert kísérheti, hiszen a 10 évvel ezelőtti zártkörű cinikus beismerés lényege az volt, hogy az országot becsapva meg lehet nyerni egy választást - mondta Gulyás Gergely a kerekasztal-beszélgetésen.

A szocialisták valóban megnyerték 2006-ban a választást, de az őszödi beszéd legfontosabb következménye 2010 után jelentkezett: kétharmados parlamenti többséggel jobbközép kormány alakult – emelte ki az Országgyűlés alelnöke. Ezzel a felhatalmazással gyökeres változásokat tudott elindítani, a baloldal pedig a mai napig nem állt helyre abból a bűnből, amit Gyurcsány Ferenc a saját politikai oldalával és a népével elkövetett. Gulyás Gergely szerint főként ezért a beszéd hiba volt, de az eredendő bűn mégis az volt, amit az MSZP az országgal tett. 

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója szerint az őszödi beszédből kiderült, hogy Gyurcsány Ferenc ragadózóként, egyfajta zsákmányként tekintett a szocialista pártra, azt megszerezve saját személyes ambíciói kiélésére kívánta felhasználni. Ezért az MSZP-től elvett mindent, ami a párt identitását adta, amitől az működőképes volt, és aztán otthagyta. Gyurcsány Ferenc esete kiváló példa arra, ha egy magyar miniszterelnök a legitimációt nem a magyar emberek felhatalmazásában keresi, hanem a külföldi erőközpontok dicséretében, akkor hogyan fog járni.

Schiffer András, az LMP volt társelnöke arról beszélt, hogy szerinte nem értékeljük helyesen a tíz évvel ezelőtti eseményeket, ha pusztán Gyurcsány Ferenc személyét diabolizáljuk, hiszen Gyurcsány felbukkanása válságtünet volt. A rendszerváltás után a magyar modell arról szólt, hogy ország minél inkább legyen vonzó a külföldi befektetők előtt, miközben az ezredfordulóra kiderült, hogy e modell tartalékai kimerültek. Ebből Gyurcsány nem vett észre semmit – állapította meg Schiffer András, majd kijelentette, hogy Horn Gyula – Kádár Jánoshoz hasonlóan, Gyurcsánnyal ellentétben – nem volt erőszakos modernizátor – ő menekülési útvonalat biztosított másfél millió embernek – az SZDSZ és Gyurcsány Ferenc – viszont nem. Az elhúzódó válság látványos tünete volt az, ami 2006 őszén történt, de a 2006-os eseményekért elsősorban azok a felelősek, akik a beszéd nyilvánosságra kerülése után igyekeztek Gyurcsány Ferencet tisztára mosdatni, így első számú politikai felelős az akkori frakcióvezető: Lendvai Ildikó.
 

Galló Béla politológus szerint az őszödi beszéd nagyon fontos politikatörténeti tény volt, de Gyurcsány Ferenc nem emiatt, hanem a kormányzása miatt bukott meg. Politikusi fél-tehetsége abban nyilvánult meg, hogy képes volt a hatalom megragadására, de mind pártja, mind pedig az ország vezetésére teljesen alkalmatlannak bizonyult.
 

Megadja Gábor eszmetörténész – többek között – kifejtette: Gyurcsány Ferenc téved, amikor beismerésként vagy igazságbeszédként értékeli az őszödi beszédet, mivel annak a beismeréshez semmi köze: zárt körben hangzott el, pont azokkal, vagyis az érintettekkel nem közölte az igazságot, akikkel illett volna.

Tartani lehetett tőle, hogy a kerekasztal-beszélgetés nem lesz elég pezsgő, de Tállai Gábor moderálásának köszönhetően is végül kifejezetten szórakoztató lett.

Gecse Géza

Főmenü: