Képeskönyv a Horthy-korszakról

Volt egyszer egy Horthy-korszak…


„A magyar történelmének kevés olyan időszaka van, amely hevesebb vitákat gerjesztene és nálánál számosabb ellentétes következtetésekkel bírna az elmúlt idő történeti tényeiből, mint az ún, Horthy-korszak.”

Zetényi Csukás Ferenc bevezetője, amelyet 125 oldalas képeskönyvéhez írt, igaz is, meg nem is. A HK Hermanos Kiadó nem a Könyvnapra tervezte megjelenteti a kötetet, de az gyakorlatilag mégis mostantól kapható.
 
Csukás Ferenc és a kötet

Azért igaz, mert még mindig vannak, akik – még kutatóként sem - tudnak megszabadulni indulataiktól, ezért továbbra is egy helyben topogunk.

Másrészt azért nem igaz, hogy – egyébként az iménti helyzetnek köszönhetően – a közvélemény nagyon keveset tud a két világháború közötti Magyarországról, tehát alapvetően inkább az apátia, semmint a heves viták jellemző, ha valamiként az e korszakkal kapcsolatos közvélekedést kívánjuk leírni.

A második világháború elejére Magyarország – nem kis mértékben azért, mert Horthy Miklós kormányzó is kitüntetett figyelmet szentelt neki – olyan légierőt igyekezett kifejleszteni, amilyet csak bírt. Emiatt – még rosszakarói közül sem valószínű, hogy Horthy Miklóst bárki bírálná.

Aligha véletlen, hogy a kormányzó fia, Horthy István is ehhez a fegyvernemhez vonult be a második világháború során, az már inkább, hogy ebbe is halt bele.

Horthy Éva és Csukás Ferenc

Parancsnoka, vezérkari őrnagyként, a baleset napján is, 1942. augusztus 20-án Zetényi Csukás Kálmán volt, a mostani kötet szerzőjének a rokona. Csukás Kálmán 19142. októberében a keleti fronton tanúsított magatartásáért a II. osztályú vaskereszt mellé megkapta a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét majd – miután 1942 decemberében körbekerítették az oroszok, megpróbált kitörni a gyűrűből, de végül 1943 januárjában hősi halált halt.

Kovács Ferencnek a vitézi rendről szóló előadását követően a május 26-i Két Hollós budapesti könyvesboltban tartott könyvbemutató kapcsán Csukás Ferenc elmondta, hogy olyan kötetet igyekeztek közreadni, amely nemcsak a jobb-, hanem a baloldalnak is szól – ahogy ő fogalmazott – részrehajlás nélkül.
Ezt követően összehasonlította az 1920 és az 1944 októbere közötti időszakot az 1990 és 2016 közöttivel, az adatok a történészek számára viszonylag közismertek: a két világháború között népességnövekedés, a rendszerváltás óta drasztikus népességfogyás, stb., majd a szerző megjegyezte: nincs szükség különösebb magyarázatra, hiszen a számok önmagukért beszélnek.
 
Csukás Ferenc és Horthy István Sharif 2015 novemberében         Csukás Ferenc a könyvbemutatón
A könyvet leginkább nagy gonddal összeválogatott képanyaga miatt érdemes az olvasóközönség figyelmébe ajánlani, hiszen jól sikerült fotókról szó. Ezek jelentős részét magángyűjteményekből, a szerző saját családi archívumából válogatta Csukás Ferenc, de van közöttük olyan is, amelynek közléséért fizetett – ilyenek például a Magyar Távirati Irodától, illetve a Hadtörténeti Múzeumtól közreadott fényképek. 11 olyan fotó van benne, ami eddig sehol sem volt látható. A könyvbemutatón részt vett Szentgyörgyi Dezső, a világháborúban legeredményesebb magyar vadászpilóta fia és Horthy Éva, akivel a szerző a kötetet közösen dedikálta.

Gecse Géza